Na most akkor mégis mennyire jós is a kereszténység?

"voltak a keresztes hadjáratok amiben rengetegen meghaltak"

És ezt nagyon fontos megemlíteni, mert

1) szerves része a keresztény tanításnak, hogy háborúzni kell

2) és ezek a hadjáratok tegnap történtek, tehát nagyon aktuális a téma.

Ugye az apró különbség az iszlámhoz képest az, hogy az iszlám tanításának része a dzsihád, és dzsihád napjainkban is folyik.

"Ez azért nem felháborító?"

Ha téged ez elégít ki, akkor háborogj rajta. Legyél ateista, amiért 800 évvel ezelőtt valakik visszaéltek a kereszténység jelszavaival :))))

"Ez az egész eretnekség is csak egy kitalált marhaság"

Ezt egy eretneknek mondd, biztos díjazná :))

"sok tudost azért üldöztek, illetve öltek meg mert vagy nem támogatta a kereszténység gondolkodását"

Példák? Én egyetlen Giordano Brunóról tudok, de őt sem azért égették meg, mert tudós volt, hanem azért, mert lázított, vagyis politikailag "szélsőséges" és "terrorista" volt annak a kornak a mércéje szerint, amelyben élt.

"Sokkal fejlettebb lenne a világ vallások nélkül."

Hát ez egy mintaszerű ateista hitvallás volt, csak akkor nem értem pontosan, miért azzal kezdted a süket dumádat, hogy keresztény vagy :))))

Nem kételyeid vannak, hanem kemény ateista agitprop szöveget nyomsz. Tudniillik nekem még megvan a valláskritika jegyzetem a jó öreg "Foxi Maxi"-ról, és még abban sem volt ennyire egyoldalú a vallásellenesség, mint ahogy te ábrázolod a kereszténységet. Felőlem lehetsz ateista, nem zavar - ami zavar, az az, amikor valaki sunyiskodik, nem vállalja az álláspontját.

Alapvetően a vallásoknak semmi köze a háborúhoz, a vallások csak egy kapcsolatot jellemeznek Isten és Te közted, vagy ha úgy tetszik a természet és Te közted. Más kérdés, hogy az idők során a vallási és társadalmi vezetők úgy alakították a hierarchiát, hogy vissza tudjanak élni vele és a vallás mögé bújva, tömegeket irányítva, szent célt kiabálva gyilkoljanak és vagyont harácsoljanak. Ez nem csak a kereszténységet jellemzi, mert az iszlám sem arra tanít, hogy "küld a gyerekedet harcolni", hanem úgy mond feloldoz azzal, hogy szent háborút hirdet, de ez nem a vallás, hanem inkább a társdadalom védelme érdekében van. SZERINTEM

Vagy itt van Izrael, ha most felelősségre vonod őket mert iskolákat bombáznak le, akkor rasszista, holokauszt tagadó náci vagy és le akarnak csukni. Ha régebben a kereszténység ellen léptél föl, akkor meg ateista voltál és megöltek.

Szóval tök mindegy, hogy melyik vallás, ha nem a lélek és a forrás kapcsolatáról szól akkor az már csak csonka utánzat. SZERINTEM

"oltak a keresztes hadjáratok amiben rengetegen meghalta."

Huszonegyedik századi gondolkodásunkkal, a felvilágosodással a hátunk mögött, bőrfotelben ülve nehéz objektív ítéletet mondani a keresztes hadjáratokról. Nekünk, magyaroknak pedig különösen óvatosan kellene bánnunk a keresztes hadjáratok megítélésével. Mert ha nincsenek, elképzelhető, hogy korábban zúdul ránk a muszlim invázió, illetve sokkal tovább leng nálunk a lófarkas zászló. Minket a keresztes eszme jegyében szabadítottak fel. A XIV. század végétől nyugati katonák ezrei haltak meg a térségünkért és Magyarországért küzdve az oszmánok ellen.

Senki sem szokta leszólni a trójai háborút, pedig ha valami, az nyílt európai terjeszkedés volt, mégis hőseposzok szólnak róla.

manapság keresztes hadjáratról beszélni azért is nonszensz, mert a katolikus egyház álláspontja e témában kristálytiszta: ezen a korszakon mi már túlléptünk, a kereszténység nevében nem szabad ölni. Már a középkor teológusai közül is nem egy vitatta a hadviselés jogosságát.

A különbség egyik legfontosabb eleme a jogalap. A keresztesek olyan területre mentek - a maguk felfogása szerint - felszabadítani, amely néhány száz évvel korábban még a kereszténységé volt, és jelentős részét még a XII. században is keleti keresztények lakták. A hadjárat tehát a közhiedelemmel ellentétben nem gazdasági vállalkozásként indult, hanem a szent helyek visszaszerzésére és a keleti keresztény testvérek megsegítésére. Logikusan gondolkodó ember nem ír le olyat, hogy az európaiak gyarmatosítani mentek oda. Csak rá kell nézni a térképre: a tengerparti sávon kívül jórészt terméketlen hegyvidék és pusztaság. Ott nehéz lett volna csillapítani az európai népességfelesleg állítólagos földéhségét. Csak a lovagrendek tudták tartani a szentföldi állásokat, mert őket éltették a hatalmas európai birtokaik. Sokszor a helyi latinok küldték vissza a felhevült európaiakat: köszönjük, mi békésen eléldegélünk itt, s nem kérünk a keresztes hadjáratból.

A kérdezőnek mázlija van, hogy nem Dobó István idejében élt az egri várban.Felakasztották volnas hazaárulóként mint Hegedús hadnagyot

"a pogányokat is üldözték mert "

A foxi-maxi egyetem(marxista-leninista esti egyetem propagandája, amin az észak-koreai IQ-zsenik csámxsognak, csak éppen a trudomány cáfolja. Egyetelen darab icipici tömegsirt sem találtak amely ezt bizonyitaná.

De a hasznos idiótákat

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__8..

nem zavarják a tények.

"a kereszténység eléggé viszavetette az emberiséget"

Mondják ezt a foxi-maxi egyetemen.

A tények.

Sokan próbálják a vallást illetve az Egyházat úgy beállítani az embereknek, mint amelyek a tudomány és a haladás egyik legfőbb kerékkkötői, gátjai, ellenségei lettek volna. Ezt a primitív egyházellenességet legelőször August Comte (+1857) propagálta, és a felvilágosodás egyik nagy jelszavává vált, majd ugyanezzel jött elő a marxista filozófia is, amelynek köszönhetően a kommunizmus 40 éve alatt az iskolákban szinte mindegyik természettudományos, illetve történelmi tantárgy tanítása közben hallhattuk ennek nagy bizonyságát Giordano Bruno és Galileo Galilei hátborzongatóvá tett történetében. Az Egyház fennállásának 2000 éves korszakából azért csak ezt a két példát hozzák újra és újra elő, mivel nincs több olyan példa, amelyet ki lehetne úgy csavarni, hogy ezt az ócska, de sokaknak annyira kedves vádat alátámassza. Azóta mind a pozitivista, mind a marxista materializmus sokkal szerényebb lett, hiszen nagy hangú elméletük, ami szerint a vallás vagy az Egyház a modern korral kiszorul a műveltebb gondolkodásból, vagy Chesterton szavaival élve ebek harmincadjára kerül, visszafelé sült el: az ebek pusztultak el. Ezen elméletek más öröknek hitt fundamentumai is megdőltek már, de sajnos vádjaik szellemei máig kisértenek. A relativizmus csapdájában vergődő szabadgondolkodók - mindig csak ők, és soha nem a tudomány és a haladás nagy emberei - most is ellenséget látnak az Egyházban, ami igaz is, hiszen az Egyház minden erejével azon van és volt, hogy meggátolja, hogy a világ az anarchiába és a gondolkodás gyilkosságával felérő szkepticizmusba zuhanjon. Csakhogy ennek az ellenségnek semmi köze sincs sem a tudományhoz, sem a haladáshoz, hanem csakis a tudomány és a haladás nevében fellépő siserehadhoz, amelyek tudománytalanul és maradian próbálják mellőzni még mindig Istent és az általa lefektetett igazságokat. A tudomány és a haladás igazi óriásai mindeközben vagy megmosolyogták fejüket csóválva e népséget, és a világot előrevivő találmányaik, felfedezéseik, rendszerező műveik kidolgozása során többször is a Mindenható Úr oltalmát és világosságát kérték, vagy kifejezetten megvédték a két autonom terület, a hit és a tudomány kapcsolatának szoros kötelékét (mint pl. Kepler, Galilei, stb), illetve azok, akik bár ateisták, mégis a józan ész és belátás adományát birtokolva tisztelettel és csodálattal néznek arra a munkára, amelyet az emberek a hit számukra idegen és túl misztikus világában tártak fel a világnak. Ők tudták, illetve tudják személyes tapasztalataikon túl, hogy a világ mit is köszönhet a kinyilatkoztatás hitének, az isteni kegyelemnek, a Szentlélek fényének, és nem utolsósorban magának a Katolikus Egyháznak. Számukra világos, hogy két vacak és eltorzított példával nem lehet elhomályosítani azt, hogy a katolicizmus mindig is mind a tudománynak, mind a haladásnak, s mind a kultúrának az egyik legfőbb támogatója volt. Számukra világos, hogy pl. az összes iskolafajta, ami manapság fennáll, az egyetemektől kezdve az óvodákig és a népiskolákig, a Katolikus Egyház gondolataként látott napvilágot; hogy az összes tudományág és -szak első művelője az Egyház volt, és a katolikus hívők a mai napig fontos szerepet játszanak a tudományos világ életében; hogy Európa barbár népeinek civilizációját, letelepítését, mezőgazdaságra, iparra, békés és polgári életre való nevelését az Egyház végezte el; hogy a rabszolgaságot az Egyház törölte el; hogy a nők, a gyermekek és a munkások méltóságát az Egyház adta meg elsőként; hogy a természettudomány, a bölcselet, a történetírás, a nyelvészet, stb. máig is ható legfőbb képviselői papi személyek voltak; hogy a legmagasabb szintű művészeteket, a bizánci, a román, a gótikus, a reneszánsz, a barokk, de még a modern stílust is az Egyház emelte virágzásba; hogy a betegeket, a szegényeket, az árvákat, a fogyatékkal élőket eleinte kizárólag az Egyház vette pártfogásba, de ma is az Egyház a fő szószólójuk, és menedékük; s hogy nincs a világon egyetlen olyan intézmény, amelynek a mai modern világ többet köszönhetne mint a Katolikus Egyháznak.

FÖLDRAJZ

MODERN CSILLAGÁSZAT

Boldog Béna Hermann (Hermannus Contractus, Reichenau-i Hermann) (1013-1054), bencés szerzetes. A középkor egyik legnagyobb tudósa annak ellenére, hogy végtagjai teljesen le voltak bénulva. Neki köszönhetjük az arab munkák első latin fordításait. Összeállította az időszámítás szabályait, kitalált egy holdidőszámítást, és feltalálta a holdfogyatkozás kiszámításának módját is. Ezenkívül meghonosította az asztrolábuszt, a hordozható napórát, és a csillagászati kvadránst.

Nagy Szent Albert (Albertus Magnus) (1200-1280), dominikánus szerzetes, pápai tanácsadó, majd püspök, egyházdoktor. Megállapította a Föld gömb alakját és a déli félteke lakhatóságát.

Roger Bacon (1214-1294), ferences szerzetes. Ő is azt tanította, hogy a Föld gömb alakú. Nagy Szent Albert és az ő művei adták Kolumbusznak azt a gondolatot, hogy a Földet körbe lehet utazni, mert gömbölyű.

Nicolas Oresme (1323-1382), francia püspök, hatalmas polihisztor. A modern tudományok egyik legfontosabb megalapítója, úttörője és népszerűsítője. Ő volt az első, aki megfogalmazta, és - még Kopernikusznál is világosabb, és érthetőbb - érvekkel alátámasztotta, hogy nem a Föld a világ középpontja.

Nicolaus Cusanus (1401-1464), német bíboros, pápai nuncius, filozófus, matematikus és csillagász. Szintén vallotta, hogy nem a Föld az univerzum közepe, hanem az ugyanolyan bolygó, mint a többi. Keplert megelőzve azt tanította, hogy a világegyetemben nem létezhetnek tökéletes körpályák.

Nikolaus Kopernikusz (1473-1543), a modern heliocentrikus világnézet megalkotója. A Katolikus Egyház kanonoka volt. Az Egyház a kopernikuszi modellt, mint elméleti lehetőséget, matematikai modellt támogatta, sőt tanította is.

XIII. Gergely pápa (1502-1585), a ma is világszínvonalon működő vatikáni csillagvizsgáló megalapítója. Ő építtette fel Rómában az ún. Szelek Tornyát - mai nevén Gergely Tornyot - melyet az akkoriban legkorszerűbb csillagászati műszerekkel szereltetett fel. Ő vezette be a ma is használatos Gergely-naptárt.

Egnatio Danti (1536-1586), domonkos szerzetes, számos csillagászati műszer (pl. az asztrolábium) feltalálója, illetve a Gergely-naptár jelentős előkészítője.

Galileo Galilei (1564-1642). A kopernikuszi tanok nyílt hirdetője, illetve számos fizikai felfedezés fűződik a nevéhez. Temperamentumos személyisége miatt szinte mindenkivel összeütközésbe került, így az Egyházzal is, de ennek ellenére élete végéig hű maradt katolikus hitéhez, és azt buzgón gyakorolta is. Házi őrizete során apáca leánya gondoskodott róla, és számos paptudóssal maradt kapcsolatban, akik még életében számtalan csillagászati művel "rehabilitálták" az elítélt tudóst. Galilei egy külön könyvet szentelt annak, hogy bemutassa, a hit és a tudomány nem összeférhetetlen. Számos hamis és hazug legenda fűződik a peréhez, amelyekben katolikus- és egyházellenes körök megpróbálták őt szimbólumukká tenni. Ezeket a már nyilvánosságra is hozott jegyzőkönyvek, és más dokumentumok egyértelműen cáfolják.

Rheitai Schyrleus (Schyrl, Schyrle) (1597-1660) cseh kapucinus szerzetes, a binokuláris teleszkóp feltalálója.

Johann Baptist Cysat (1586-1657), jezsuita szerzetes, aki a maga készítette távcsövével fölfedezte az Orion csillagködöt, illetve rendtársával, Schneider Kristóffal a napfoltokat. Elsőként kutatta az üstökösök fizikáját, s e téren ma is Cysat elnevezéseit használják.

Gottfried Wendelen (1580-1667), flamand kanonok, többek között csaknem olyan pontosan számította ki a Nap látószög-elhajlását, mint a mai modern csillagászok.

Giambattista Riccioli (1598-1671) jezsuita szerzetes, aki bár Kopernikusz és Galilei elméleteinek nagy kritikusa volt, számos nagyon fontos megállapítást tett a csillagászatban, pl. nevéhez kötődik a Hold feltérképezése (számos krátert ő nevezett el), a szabad esés különböző vizsgálatai, stb.

Hell Miksa (1720-1792) magyar jezsuita szerzetes. Felfedezte a földrajzi szélességmérés új módszerét, amelyet ma Horrebow-Talcott-eljárásként ismernek. Ő vezette az első magyar csillagvizsgálót Nagyszombaton. Ő tervezte a kolozsvári, az egri, és a budai Csillagdát is. Egy holdkrátert is neveztek el róla.

Jean Baptiste Biot (1774-1862) kimutatta, hogy a meteoritok kozmikus eredetűek. Fiatal korában elhagyta az Katolikus Egyházat, de később visszatért oda.

Joseph Fraunhofer (1787-1826) német hívő katolikus fizikus, optikus és csillagász. Kiszámította az optikai üvegek törésmutatójának pontos értékét. 1817-ben kifejlesztett akromatikus lencséje kis módosításokkal ma is használatos. Kialakította ezeknek a jellemző vonalaknak mai napig használatos betüjelölését.

Urbain LeVerrier (1811-1871), John Couch Adams-szal együtt, de egymástól függetlenül fedezték fel a Neptunuszt. LeVerrier mélyen hívő katolikus volt.

Angelo Secchi (1818-1878) jezsuita szerzetes, a csillagászati színképelemzés úttörője és a Dopler-effektus (a csillagok közeledése vagy távolodása okozza a különböző színeket a csillagoknál) első bebizonyítója, segítségével határozták meg a Szaturnusz gyűrűjének a természetét, illetve a Mars felületének a tanulmányozásában is fontos szerepe volt.

Jean Bernard Léon Foucault (1819-1868), katolikus vallását rendszeresen gyakorló fizikus és csillagász. Módszert dolgozott ki az abszolút fénysebesség rendkívül nagy pontosságú mérésére. Kísérleti bizonyítékot szolgáltatott a Föld tengely körüli forgására (Foucault-inga). Továbbfejlesztette a tükrös teleszkópot; 1859-ben egyszerű, de rendkívül pontos módszert dolgozott ki a teleszkóptükrök felszíni hibáinak ellenőrzésére.

Hippolyte Fizeau (1819-1896), mélyen hívő katolikus fizikus, aki a Nap színképének infravörös részét tanulmányozva megoldást talált a csillagok hullámhossz-eltolódására. Ő volt az első, aki meghatározta az infravörös sugarak hullámhosszát. 1849-ben nagy pontossággal meg tudta mérni a fény sebességét.

Johan W. J. A. Stein (1871-1951), jezsuita szerzetes, a Vatikáni Obszervatórium igazgatója. Számos fontos írást tett közzé a változó és a kettős csillagokról.

Nicolas Steno (Niels Stensen) (1648-1686) A lutheránus hitről 1667-ben katolizált dán anatómus és geológus, majd katolikus püspök és az észak-német protestáns területek misszionáriusa. Elsőként fogalmazta meg a geológiatudomány, a sztratigráfia alaptörvényeit (pl. a szuperpozíció törvényét, az eredet vízszintesség elvét és a laterális folytonosság elvét). Gyakran hívják a geológia atyjának.

Georgius Agricola (1494-1555). Az ásványtan, és a bányászat atyja. Mély katolikus hitét a reformáció területén is megtartotta. Mivel a lutheránus lelkészek megtagadták számára a sírhely adományozását, ezért holttestét a 60 kilométerre nyugatra lévő Zeitz város püspöke fogadta be és temette el a helyi templomban.

Angelo Secchi (1818-1878) jezsuita szerzetes. A modern meteorológia megalapítója. Megszerkesztette az első időjárásjelző gépet, és Olaszországban kialakította az első meteorológiai hálózatot.

Juan Perez (+1513) ferences szerzetes és Diego de Deza (1444-1523) dominikánus szerzetes, később püspök és főinkvizitor indítására és segítségével kapott Kolumbusz Kristóf hajókat a spanyol királynőtől. Így tudta csak felfedezni Amerikát.

Schönwisner István (1738-1818), jezsuita szerzetes, történész. Az első magyar régész, aki elsőként végzett Magyarországon ásatásokat. Óbuda közelében ő fedezte fel Aquincum romjait.

A NAGY BUMM

AZ ŐSROBBANÁS-ELMÉLET

Robert Grosseteste (1175-1253), lincolni püspök. A fényt tanulmányozva – filozófiai és teológiai alapokon – megfogalmazott egy egyszerű ősrobbanás-modellt.

800 ÉVVEL EZELŐTT!

Tovább is van irjam még?

Szia!

Szerintem a probléma abból adódik, hogy összekevered az igazi kereszténységet azokkal akik a kereszténység nevében visszaéléseket követtek el. A különbség a kettő között elég markáns, ugyanis sok esetben pont az utóbbiak üldözték az előbbieket.

A kereszténység ugyanis szó szerint Krisztus követést jelent. Jézus Krisztus pedig azt mondta, hogy az ő követői soha nem lesznek ebben a világban elfogadottak, mert ennek a világnak nem ő az ura. Az inkvizíció áldozatai jelentős részben éppen az igazi keresztények közül kerültek ki.

Teljesen egyetértek veled abban, hogy visszás dolog fényűző temlomokat építeni...stb. Jézus nyilvánvalóvá tette, hogy sokan jönnek majd a nevében, akikről azt fogja mondani, hogy soha sem ismerte őket. Azt is hozzátette, hogy a "gyümölcseikről" vagyis a tetteikről, jellemükről lehet majd felismerni az igaz követőit. Hidd el nekem, hogy ma is vannak igaz keresztények, akik szeretnek, akik örömöt sugároznak, akik békességet teremtenek, akik türelmesek, szívélyesek mások iránt, jóságosak, szelídek, hűségesek, és mértékletesen élnek. Ők az igazi keresztények, akik láthatatlanul, nem kérkedve a vallásukkal, csendes, nyugalmas, önzetlen életet élnek, és az életük tesz bizonyságot Istenről. Ők nem ebben az életben reménykednek, számukra a pénz csak eszköz, szükséges rossz, hisz nem itt a földön gyűjtenek maguknak kincseket, hanem az örök életre.

Kívánom, hogy találkozz ilyen emberekkel, ismerd meg a valódi kereszténységet! Azt írtad, hogy vannak benned kételyek Istennel kapcsolatban, de végül csak a kereszténységgel kapcsolatos kételyeid fogalmaztad meg. Szívesen válaszolnék ezekre is.

Üdv. Péter

egyetértek veled kérdező,sajnos a kereszténységben most is jelen van a korrupció, a hazugság,képmutatás.ez a hatalommal jár.

de ezen úgysem lehet változtatni,mindenkinek el kell döntenie,hogy tetszik-e ez neki vagy nem,ennyit lehet tenni.

Kedves kérdező.

Mi lenne ha megkaphatnád a megfelelő képet az igazságról, és azáltal megfelelően tudnád értelmezni és értékelni a kereszténység(nem csak a keresztény vallásét) valódi eszméjét?! Ha nyitott vagy, akkor megértheted a valót. Jelezz és átadom azt, amivel kitisztulhat a képed mind emberekről, mind a világról, de Istenről magáról is. :)

üdv

25/F

LastOne.Left

"A hit az emberrel veleszületett dolog, a vallás nem"(saját szerzemény˙)

Igen,voltak hadjáratai és egyéb fertelmes dolgai az Egyháznak. A mai keresztények nagy része viszont ezt nem tartja annyira felháborítónak....érdekes...olykor azt is hallom tőlük,hogy jogos volt.

Most hiába háborít fel téged , az kb 800 éve volt...már késő ezen vitázni.

El kell ismerni,hogy a Kereszténység és egyéb vallás amiért valaha is vért ontottak gyenge lábakon áll.

A tízparancsolatban ott van leírva, hogy:

"Ne ölj" és,hogy "Ne kívánd azt ami a másé"

A Hadjáratok közben ezeket rendre megszegték, és nem egyszer hanem megszámlálhatatlanul sokszor.

A gondolkodó embereket üldözték és megölték. Igen sajnos ez is megtörtént, rengeteg eset volt.

Deista vagyok, felháborít az ilyesmi,de nem hangoztatom....felesleges. Hiszem,hogy van Isten...de nem Keresztény szemszögből állok hozzá.

KB 1 milliárd ember vallja magát a Földön kereszténynek....1 milliárd embert nem győzhetsz meg,hogy tévednek.