Találtam egy ellentmondást a Bibliában?

Nem ellent mondás.

Maga Péter apostol idéz az Ézsaiás könyvéből erre hivatkozva. Jézus is és más ihletett irók, mind mind idéztek a régi iratokból, ami miatt nem ellent mondás, hanem az igéretnek megfelelő valóság.

Az már sajnálatosan más probléma, hogy némelyek az "új Föld" alatt, azt értik, hogy Isten újra fog egy Másik Földet teremteni, és Eget is.

Talán egy kijózanitó gondolat:

Az ég Isten lakhelye, Isten nem fogja elpusztitani a lakhelyét, Sőt ahogy láthatjuk, inkább kivetette onnan azokat akik nem oda valók, igy az Ég megtisztult, tehát nincs ok annak elpusztiására.

A Föld sem vétkezett, Isten a hetedik napon lezárta a teremtést, és nem fog új teremtést inditani.

Ahogy pedig láthatjuk az irásokból, soha nem a Földet pusztitotta el, hanem a Rajta lévőket, és azok maradtak életben, akik méltóak voltak hogy örököljék, és Isten szándékát tovább vigyék.

Isten az éghez hasonlóan, nem a földet pusztitja el, hanem az ide nem való személyeket.

Emberi szemszögből is ostobaság tönkre tenni egy alkotást, csak mert haragszom arra személyre, aki az alkotásomat, nem tisztelte.

Izajásnál ez egy apokaliptikus kép, tehát alapvetően arra vonatkozik, hogy végül Isten újjáalkotja majd a világot (elsősorban erkölcsi értelemben kell itt gondolni). Pár sorral lejjebb az édenkerti állapotra utal a Teremtés könyvében. Azt is érdemes látni, hogy a zsidó kultúrkörben a hosszú élet ("mert a legfiatalabb is százéves korában hal meg") egyenlő azzal, hogy Isten valakit megáld. A Teremtés könyvében számos helyen olvashatjuk, hogy személyek 600-700-800 évig is éltek. Ezeket nem szó szerint kell venni (már a szerző sem szó szerint értette), hanem egy nagyon elterjedt utalás volt ebben a korban arra, hogy ezek a személyek Isten kegyelmét élvezték. Ezért amikor Izajás azt írja, hogy "és aki nem éri meg századik évét, átkozottnak számít" gyakorlatilag ez a zsidó gondolkodás jelenik meg, hogy aki nem él sokat, az bűnös. Ebben a paradicsomi állapotban, amit a szerző megjelenít már mindenki Isten kegyelmében részesül=azaz zsidó szóhasználattal élve hosszú életű lesz.

Nyilván az ószövetségi szerző még nem találkozott a feltámadás gondolatával, hiszen nem ismerhette Jézust. A Jelenések könyve idején Krisztus feltámadása miatt tudjuk, hogy végül megdicsőült testet kapunk, ami romolhatatlan, tehát nincs halál fizikai értelemben. Illetve a kárhozat állapota az, amit végső halálnak lehet nevezni.

Ne felejtsük el, hogy a Szentírás nem égből pottyant könyv, hanem emberek írták. Az ószövetség szerzői nem voltak mentesek attól a kulturális környezettől, amiben írtak. Meg kell ismerni a szóhasználatukat.

Kedves Kérdező,

Akkor kérlek még egyszer olvasd el figyelmesen a #18 számú tegnap 19:38-kor írt hozzászólásomat. Nincs ellentmondás és nem nyertél. Az új földön nem lesz halál és nem lesz átok.

Üdv. Péter

""Ezért apokrif hamisítványok, mert ellentmodásban vannak a Bibliával."

A 3. századig számos apokrif irat is a Biblia része volt. Origenész hatására kezdtek lefaragni belőle."

Ismerem ez a legendát, csak nem igaz, az a baj vele :)

"Van erről a témáról egy nagyon jó tudományos könyv:

Vanyó László: Az egyházatyák Bibliája és az ókeresztény exegézis módszere, története"

És ha odaírod, hogy "tudományos", akkor hasra esek tőle?:) Én nem agymosott materialista vagyok, akinek elég azt mondani, hogy "brit tudósok bebizonyították". Én magam járok utána a dolgoknak, magam ellenőrzőm. Igaz, így évekig is eltarthat ez, de legalább alapos

"Találtam egy ellentmondást a Bibliában?"

nem

gyerek lesz mindenki? Vagy legtobben?

felnonek? Meddig? Mi szamit az orkeletben felnottnek?

mennyi rancuk lehet? pl.

Kedves Kontár,

Hadd válaszoljak az Úr Jézus Krisztus szavaival, aki ezt mondta: "Bizony mondom nektek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába."

(MÁTÉ EVANGÉLIUMA 18. fejezet 3. vers)

Üdv. Péter