Ha Jézus nem halt kereszthalált, ahogy a Korán írja, akkor a kereszténység egy nagy hazugság?

Ezekkel a régi, többezer éves történetekkel az a baj, hogy sokszor egyik nyelvről a másikra fordították, például arámiról görögre, majd onnan latinra. A fordítóknak sokszor fogalmuk sem volt arról, egy-egy kifejezés bizonyos nyelveken a szövegkörnyezettől függően mást és mást jelent, s csak az egyik jelentésével fordították le, így más értelmezést adva az adott mondatnak, mint amit eredetileg jelentett.

Egyik példa. Sokan nem is tudják, mit akar a következő mondat mondani: "Boldogok a lelki szegények, mert övék az Istennek országa"

Jézus korában az értelmi fogyatékosokat hívták lelki szegényeknek. A mondat pedig eredetileg azt fejezi ki, hogy ha valaki nem tud az élet esetleges visszásságairól, akor boldog, mert nem tud olyan dolgokról, amik megkeseríthetik az életét. Nincs semmi vallási mondanivalója.

Nos finoman szólva is butaság, amit írsz. A görög akkor sokuknak az anyanyelve volt (Szent Ignác), vagy legalább anyanyelvi szinten beszélték (Szent Pál). Az Újszövetség minden könyve görög nyelven íródott, tehát nem kellett görögre fordítani. Az Egyház nyelve keleten még mindig a görög, számtalan korai zsinat nyelve a görög volt. Lehetőség sem volt félreértésre, fordításról szó sem volt. Hiszen görög egyházatyák vitattak meg görög nyelven görög iratokat.

A példád pedig teljesen rossz, mert ma szokták "viccesen" lelki szegényeknek mondani az értelmi fogyatékosokat, viszont Jézus nem róluk beszélt itt. Tehát pont fordítva van, mint írtad. Itt elolvashatod, mint jelent a lelki szegénység:

[link]

Én a középkori bibliafordításokról beszélek, amiket egyes szerzetesek fordítottak latinra.

A másik probléma pedig a történet továbbadásának problematikája. Ha én elmondok egy történetet valakinek, aztán ő továbbadja, és így tovább, az ezredik, kétezredik embernél már az eredeti történetnek csak a nyomai maradnak. A milliomodiknál pedig már teljesen másról fog szólni.

Most ne keverd a dolgokat. Más a fordítás és más a szájhagyomány.

A középkorban nem készültek latin fordítások, hanem egységesen nyugaton a Vulgatát használták, amit Szent Jeromos készített még az ókorban. A szerzetesek csak ezt másolták betűről betűre.

Keleten szintén nem készültek fordítások, ott az eredeti görög szöveget használták a középkorban is.

Vannak korai teljes kéziratok és még sokkal korábbi töredékek. Ezeket bármikor összevetheted a mai fordításokkal is.

Mivel a történet az apostolok írták le, így nem ment át a "kétezer" emberen, mint írtad. Szent János Krisztus egyik tanítványa volt, tehát szemtanú. Lukács beszámolókat gyűjtött össze és abból írta az evangéliumát. Péter I. levelének és Jakab levelének szintén apostolok, tehát szemtanúk a szerzői. Sok újszövetségi könyv szerzőségét még a történelemkritika is elfogadja. Például Péter II. levelét nem, azért nem is említettem előbb.

De ugyanígy az apostoli atyák sok írását is elfogadja a történelemkritika.

Ettől függetlenül lehetnek benne olyan részek, amihez hit kell, de ezek egész biztos, hogy nem úgy alakultak ki, mint azt leírtad.

#46

Lehet, hogy a kétségeim abból erednek, hogy 2014-ben egy műtét közben jártam odaát, és egy kicsit mást láttam, mint amit tanít a vallás. Nem egészen emlékszem mindenre, de az biztos, hogy az ember nem afféle isteni büntetésként van a földön, hanem azért, hogy a tapasztalatai és a megélt élményei segítségével megértsen dolgokat, amiket ezek nélkül nem érthetett, vagy tapasztalt volna meg. Bár ez csak részleges emlék, de valami ilyesmi a lényege.

Én teológiai szempontból nem tudom elfogadni amit írsz, ettől függetlenül, te még megélhetted úgy, ahogy. Ezen a részén nem fogunk összeveszni, ez a te élményed, volt, nem én éltem át.

Viszont a korábban leírtakban erősen úgy gondolom, hogy nekem van igazam.