Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Valláskritika » Szerintetek a természettudomán...

Szerintetek a természettudomány miért nem foglalkozik a vallással?

Figyelt kérdés

Nemegyszer hallani azt az érvet, hogy Isten létét sem bizonyítani, sem cáfolni nem lehet.

Ám ha nem lehet tudományos módon bizonyítani, akkor szükséges egyáltalán a cáfolást megemlíteni?



2019. okt. 5. 13:06
1 2
 1/16 anonim ***** válasza:
95%
Amiért egy szakácskönyv sem foglalkozik radiokémiával. Egyszerűen nem tartozik a tárgykörébe.
2019. okt. 5. 13:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/16 anonim ***** válasza:
69%
Mert mi (pl. én biológus vagyok) bizonyítható dolgokkal foglalkozunk, nem kitalációkkal. És az, hogy evolúció, elég sok mindent megmagyaráz, ezzel együtt a vallást cáfolja
2019. okt. 5. 13:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/16 anonim ***** válasza:
67%
A természettudomány egy egyetemes történet Kínától az Androméda-galaxisig. Jehova meg az Altájnál elfogy. Addig ér, amíg a fehérember gyarmatosítása vitte. Ilyen alapon bárki eszkimó beállíthat, hogy ufót látott, aztán menjél, cáfolgassad...
2019. okt. 5. 13:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/16 Ozmium42 ***** válasza:
93%

A vallások egyes állításai vizsgálhatóak tudományos módszertan segítségével. Ezeket a tudomány vizsgálhatja, és általában vizsgálja is. Például történelmi állításokat történészek, régészek megvizsgálhatnak a maguk tudományos módszertana szerint. Általános eredményt nem lehet levonni, de tudjuk, hogy egyes vallásos állítások igaznak bizonyultak a tudomány tükrében, mások nem.


Olyan állítások is vannak, amelyek tudományos módszertan alapján nem vizsgálhatóak. Ennek oka például lehet magának az állításnak a filozófia volta. Nem lehet filozófiai állításokat természettudományos módszertannal vizsgálni. Maga a természettudomány, és a módszertana is egy sor filozófiai feltevés elfogadását jelenti, és ezek az alapok filozófiai alapon ki is kezdhetőek.


Egy másik ok pedig lehet az, hogy elvileg ugyan vizsgálható lenne az állítás természettudományosan, de a technológiai háttér ezt nem teszi lehetővé, lásd Russel teáskannája.

2019. okt. 5. 14:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/16 anonim ***** válasza:
78%

Mert a vallás nem természeti jelenség, hanem társadalmi.

A t@rsadalom tudományok tudtommal figyelembe is vesuik mint ilyet.

Megint más kérdés Isten önmagában.

És más az isten hit is.

Az utóbbival pl szerintem foglalkozik a pszicológia. Ami szintén nem sorolódik a természettud közé, mert az ember magát a gyakorlatban, még tudományok terén is különbnek tekinti..

Az elmét a pszichét nem tudják teljességgel termtud-okkal magyarázni.


A cáfolat-bizonyítás fogalmak logikai kapcsolata nem olyan mint felveted. Hasonló kérdések fenn állnak pl matek terén is.

Egyébként Isten sem természeti jelenség, mivel hétköznapi, érzékszervi szinten objektívan nem észlelhető. Többek közt ezért szubjektív is róla alkotott képünk.

Ez viszont nem zárja ki létezését, csupán a tudomány egyik válfajának vizsgálódási lehetőségét

2019. okt. 6. 09:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/16 anonim ***** válasza:
74%
A valami, semmi(?) előtti megteremtőjének létét tagadni balgaság. Vonatkoztassunk el attól, hogy emberi fogalmak szerint próbáljuk definiálni. Az ember által kitalált vallási mizéria pedig úgy marhaság, ahogy van. Magunk vagyunk a bőrünkben, próbáljunk úgy élni, ahogy az emberhez méltó. A világ összes vallása hiedelmeken alapszik. Én személy szerint nagyon sajnálom, hogy ezt a csacsiságot, valamint az "izmusokat" használja még ma is az emberiség kohéziós erőként. Amint látható, egymás ellen. Ez az igazi probléma!
2019. okt. 6. 09:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/16 A kérdező kommentje:

A természettudományos módszertan a tapasztalatok alapján állít fel elméleteket, amit tudni kell empirikusan bizonyítani és ezeket a megfelelő módokon megpróbálják cáfolni, minden oldalról vizsgálni és ha kiállja a próbát, elméletté, majd ténnyé formálódik.

A tudomány így lényegében nem is téved soha, ha egy elméletet elfogadnak, csupán esetleg arról lehet szó, hogy nem vettek minden körülményt figyelembe, így akkor nem minden körülmények között érvényes a teória, a leggyakrabban a határértékeknél lehet itt probléma, amiket nem vizsgálnak kellőképpen, mert feleslegesnek vélnek, de egy idő múlva a határok tovább tolódnak a tudomány és a technológiák fejlődésével, így más körülmények is színre léphetnek, jelentőséget nyerhetnek.

Kinőjük a régebbi rendszer kereteit.

Vegyük például a Newtoni rendszert.

Tökéletesen működik kisebb értékek esetében, ma is használjuk, mert a hibái jelentéktelenek a számunkra megszokott értékeken. Akkoriban a haladási sebesség átlagban volt 10 km/h, ma meg mondjuk 100 km/h, vagy egyes esetekben esetleg 1000. Ezeken még tökéletesen működik, de ha elkezdünk fénysebesség négyzetével számolni, ott már észlelhető hibák vannak, ezért az einsteini fizika ezekben a tartományokban szükségessé vált. Ma már tudjuk, hogy az sem tökéletes, mert ciklotronban sikerült anyagot fénysebesség fölé gyorsítani, de ettől a GPS eszközeink még működnek, így a mostani problémáinkra megfelel az einsteini fizika.

Azt is hozzá kell tenni, hogy a tudományos módszertan szerint a tételeket úgy kell kidolgozni, hogy azonos körülmények között mindig ugyanaz az eredmény valósuljon meg, mindegy, hogy az ellenőrzést férfi, vagy nő végzi, esetleg néger kisfiú, mert nem függhet képességtől, vagy bármilyen szubjektív körülménytől, így olyan fogalom, mint 'csoda', nem elfogadhatóak, vagy az a szó, hogy 'teremtés' értelem nélküli, hiszen semmihez nem kapcsolódik és Isten fogalma is annyira tisztázatlan, hogy semmilyen módon nem lehet vizsgálni, paradigmarendszerünkhöz nem kapcsolódik így definiálatlansága következtében ki lehet mondani, hogy nem létezik.

Annyira értelmetlen, hogy ha megfordítom a betűit és azt mondom rá 'Netsi', az ugyanazt jelenti, vagy írhatnék rá random karaktereket 'ighuioug' most ez jött létre, ez definíció hiányában ugyanazt jelentheti, hiszen bármi, vagy bármilyen lehet és olyan önkényes kijelentéseket lehet hozzá társítani, amilyet csak akar az ember.

Mivel néhány ilyen önkényes kijelentés létezik, mint például szerető, vagy mindenható, stb... ezeket a mellékes dolgokat lehet logikai úton vizsgálni és cáfolni a falszifikáció szabályai szerint és ha falsnak bizonyulnak, akkor a természettudomány módszere szerint el kellene azt ismerni, de a vallások képviselői ezt nem teszik meg, hanem különféle meg nem fogható kibúvókra hivatkoznak, amik nem szerepelnek a paradigmarendszerben, csak legfeljebb a szótárunkban, hogy például: 'nem tudhatjuk, hogy nincs e valami más', vagy arra, hogy hogyan lehet teremteni, egy szintén meg nem fogható és nem vizsgálható fogalmat kreálnak, hogy ' mindenható módon ', aminek valójában ugyanúgy semmi értelme, mint amit meg kívánnak vele támogatni.

Lényegében ezért nincs átjárás a légből kapott és minden vizsgálatot, bizonyítást mellőző vallási kijelentések és a tudomány között, az előbbi nem felel meg a tudományos módszertan szabályainak, mert vizsgálhatatlan, értelmezhetetlen, így értelmetlen.

2019. okt. 6. 15:11
 8/16 A kérdező kommentje:

Vegyük a 'csoda' szót, erről kissé bővebben írok.

Ez a szó ellentétes a természettudománnyal, mert az így létrehozott dolgot csak akkor lehetne elismerni, ha pontosan ismernénk a rávezető lépéseket, a módszert, hogy hogyan lehet például vízből bort csinálni és ennek ismeretében ezt bárki meg tudná csinálni azonos körülmények között, így ez a személyhez, vagy különös képességhez kötött és meg nem magyarázott tevékenység, vagy szó, teljes mértékben ütközik a tudomány módszertanával, ahol csak akkor lenne elfogadható, ha a történés minden részletét tisztáznák, megmagyaráznák és mindenki számára ugyanúgy megtehetővé válna.

Ez viszont éppen hogy magától a fogalomtól, illetve a hozzá társított értelmezéstől fogva lehetetlen, aminek éppen az a lényege, hogy semmi magyarázat nincs rá és csak különös képességekkel rendelkezve tudja azt egy kiemelt személy létrehozni, így egyértelműen kimondható, hogy a vallás és a tudomány között semmilyen kapcsolat nem létezhet.

2019. okt. 6. 15:33
 9/16 anonim ***** válasza:
32%
A természettudomány nem foglalkozik Isten létezésével, mert nem tud vele foglalkozni. Ez filozófiai kérdés. Az istenhit és a materializmus metafizikai, nem pedig természettudományi kérdések. Ha egy vallási vezető elkezd a tudománnyal foglalkozni átlépi a saját hatáskörét, ugyan úgy ahogy egy természettudós is át lépi a saját hatáskörét ha Isten létezésével foglalkozik.
2019. okt. 6. 19:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/16 A kérdező kommentje:

A materializmus megfelel a tudományos feltételeknek.

A metafizika áltudomány.

2019. okt. 6. 20:17
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!