Jézust állításai alapján,325-ben Istenné nyílvánították. Mikor állította ezt magáról Jézus?

"Én és az Atya egy vagyunk." (Jn 10,30)

Ezt biztos lehet másképp is érteni, de érdemes megnézni pár sorral lejjebb a zsidók reakcióját is:

"A zsidók azt felelték: »Jótettért nem kövezünk meg téged, hanem a káromlásért, mivel ember létedre Istenné teszed magadat." (Jn 10,33)

Amúgy ez a 325. dátum nem a legpontosabb (ahogy megszokhattuk). Nyilván ez a niceai zsinat dátuma, de nem akkor böktek a hasukra az egyházatyák, hogy akkor mondjuk ki az egylényegűség tanát. Hanem ez jóval korábbi:

Antiochiai Szt. Ignác (110 körül): "Egy orvos van, testi és lelki, aki született és születetlen, a testben levő Isten, a halálban igazi élet, aki Máriától és Istentől való, először szenvedő, majd szenvedéstől mentes, a mi Urunk Jézus Krisztus.

Mária hordozta ugyanis méhében Istenünket, Jézust, a Khrisztoszt Isten rendelkezésének megfelelően, aki Dávid magjából való, de mégis a Szentlélektől."

Vagy írhattam volna Tertullianust is.

Valóban a zsinat előtt is titulálták már Istennek, sőt még rosszabb jelzőkkel is illették, de ezeket ugye nem fogadta el a nagy többség. Szentesítve a Niceai zsinaton lett. Addig nem volt Isten.

Jézus csak az Atyáról beszélt, akivel ő egy. Az atya egyenlő lenne a teremtő Istennel? Az már kétséges!

"Ezt biztos lehet másképp is érteni, de érdemes megnézni pár sorral lejjebb a zsidók reakcióját is:

"A zsidók azt felelték: »Jótettért nem kövezünk meg téged, hanem a káromlásért, mivel ember létedre Istenné teszed magadat." (Jn 10,33)"

Viszont van tovább is, amiért nem arra utalt Jézus, hogy Ő az Atyjával azonos személy.

(János 10:33–36) . . .” 34 Jézus így válaszolt nekik: „Vajon nincs megírva a törvényetekben: »Én mondtam: ’Istenek vagytok.’« 35 Ha isteneknek nevezte azokat, akiket az Isten szava elítél – és az írást nem lehet érvényteleníteni –, 36 akkor nekem, akit az Atya megszentelt, és elküldött a világba, azt mondjátok, káromlást szólok, mert azt mondtam, hogy Isten Fia vagyok?

Ebből látható, hogy soha nem utalt, vagy állitotta, hogy abban az értelemben egyek, ahogyan némelyek gondolják.

Értelmetlen a kérdésed Edgár, Jézust nem nyilvánították Istenné 325-ben, hanem Jézus mindig is az volt. 325-bn legfeljebb ezt csak sokadszorra is elismerték a tévúton járó eretnekek miatt. De már a legkorábbi apostoli atyák is Istennek nevezték.

Bár úgy se szeretsz olvasni, de itt elég részletesen leírják:

[link]

Egyek az Istennel. Ugyanúgy mint én egy vagyok apámmal. De nem vagyok apám, apám előbb volt mint én.

Csak így hasonlatképpen...

Voltak az őskeresztények, akik közvetlen Jézus halála után még annyira hittek, hogy nagyon friss volt. A római arénában énekelve mentek az oroszlán szájába, akkora hitük volt. Még a római császár sem tudott velük mit kezdeni, olyan erősek voltak.

Gondolj bele, ha ott lennél. Amikor Jézus kilehelte lelkét, az időjárás felborult, villámlott, égtelen düh jött a felhők közül. Összecsinálta magát ott mindenki. Aki ott volt, biztos hívő lett egy csapásra. Persze ha nem valami UFO jelent meg ahogy az ateisták szoktak magyarázkodni. Még a mellette álló katona is azt mondta, hogy ez bizony az Isten fia volt.

Gondolhatod, hogy a zsidók milyen rosszul voltak, hogy nehogy már feltámadjon, mert akkor itt oltári nagy baj lesz. Hiába állítottak őröket a sírhoz, csak feltámadt. Szerintem Hitler küldetése tényleg az volt, hogy egy kicsit megfingassa ezt a zsidó népet, ami szerintem így utólag elég jól sikerült.

Ateistaként mondon:

Jézus az evangéliumok alapján Istenként tekintett magára. Elfogadta az imádatot stb. A keresztények pedig mindig is Istenként tisztelték. Lásd: Szent Ignác leveleit, amely a kereszténység elejéről való.

Tehát még ateistaként is észre lehet venni, hogy a kereszténység eredeti tanítása alapján Jézus Isten, az más kérdés, hogy ezt ki fogadja el, és ki nem.

Ha Isten lett volna, egyetlen csettintéssel megoldhatta volna a világ gondjait. Nem csinál gagyi hókuszpókuszokat, mint egy lecsúszott boszorkány. Nem atyának nevezte volna az Istent. Tudom, abban az időben nem szabadott kimondani Isten nevét, mert bűn volt. De ne, hogy már az Isten saját magától féljen!!!

Jézus várta a halált, Istentől kérte: Ne úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem, amint te. Vagyis 2 féle akarattal rendelkezett az egylényegű Isten?

Isten megadta neki amit akart, jól megkínozta.