Isten miért adta ki azt parancsba, hogy szeressük egymást? ,

Mert a szeretet Isten szellemének, legelső, és legnagyobb gyümölcse. Isten az embert olyan alapvető tulajdonságokkal ruházta fel ami benne is megtalálható, igy utánozzuk Őt ebben. Aki nem szeret, az nem Istentől "származik"

Maga Isten is szeretetet gyakorol a bez ellene vétkezőkkel szemben, és ha Ő ezt meg tudja tenni, akkor Mi, miért is ne?

Ezért aztán aki Krisztus királyi törvénye alapján él, arra érvényes lesz a következő gondolat, amit az imájában mindenki kér:

(Máté 6:12) 12 és bocsásd meg a bűneinket, miként mi is megbocsátottunk az ellenünk vétkezőknek.

Jézus mutatta a legnagyobb példát ebben, aki ezt mondta:

(Lukács 23:34) . . .„Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit tesznek.”. . .

Mondhatta volna azt is, hogy:" Na várjatok, amikor vissza jövök, nagyon kikaptok, bosszút állok, hogy megöltetek, és elutasitottatok."

Itt azért elmondanám, hogy az embert magát kell szeretni, és nem azt, amit tesz, vagy tett. Ezért a szeretetet úgy lehet kimutatni, ha mi nem teszünk úgy ahogy Ő tett velünk. Ezzel két dolgot idézünk elő:

Megváltozhat a nézete, és maga is helyes gondolkodásra jut, illetve, mi nem alacsonyodtunk le az Ő tetteihez, és Istenre bizzuk a dolgot, aki nem adta senkinek át az igazság szolgáltatást senkinek.

Ezt egyrészt úgy kéne érteni, hogy a közös jóra törekedj. Nem feltétlen szeretetre, vagy akár érzelmekben.

Más részt úgy, hogy mint másik létezőt, ami/aki isten/mindenség/létezés birodalmában van, akarj neki jót. A szeretet azért lett szleng, mert ezt mindenkinek meg kéne érteni.., ha átérzed a szeretetet, amit akkor érzel, ha a másikra gondolsz, legyen az akármilyen is, könnyebb törekedni az ő jójára is. Könnyebb valaminek adni, ha belegondolsz, hogy ő is ugyanúgy egy másik létező, mint te, a te külvilágod szempontjából.

Istennél nincs kényszer. Nincs negatív. Istenkáromlóan pici a valóságod.