Az ateisták hogy magyarázzák, hogy a Nap lehetővé teszi számunkra az életet?

Fordítva magyarázzátok a dolgot..

Mert most akkor nézzük úgy, hogy ha teremtve lett ennyi csillag és bolygó, akkor nem valami ügyes volt,aki csinálta, ha elsőre nem sikerült.

Inkább pont azért alakult ki itt élet (vagy itt is) , mert a körülmények jók voltak.

Ha valaki megteremtette volna az egészet, akkor olyan életet is teremhetett volna aminek tök mindegy, hogy van-e légkör vagy sem.. stb..

"Biblia szerint sokasodnunk kell, de lassan feléljük a bolygót."

Ez a parancsolat csak Ádámnak és Noénak lett kiadva. Az újszövetségben már nincs ilyen parancsolat, csak ez:

Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek; a mint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást.

Sőt, Jézus és Pál is tanít arról, hogy miért jobb, ha az ember egyedül marad, házastárs nélkül

"Azért szerintem a körülmények ilyen összjátéka ha nem is bizonyítja, de alátámasztja a világ tervezettségét."

Ha egyetlen csillag létezne egyetlen bolygóval, ennek csak akkor lenne értelme.

Hogy a milliárdszor milliárdnyi csillag-bolygó kombináció közül akad egy olyan, ami pont jó helyen van, ebben semmi nincs ami tervezettségre utalna.

[link]

Tanulságos olvasmány.

"Jó, de akkor mi értelme mondjuk a Jupiternek, aminek a tömege 300-szorosa a Földének"

Honnan tudod hogy a Jupiteren nem lesz élet néhány millió év múlva?

Azt mondják, a Titánon fagyott a víz, de folyékony a metán. Ha ott olyan "emberszerű" lény alakul ki, amiben a létfontosságú folyadék metánból folyik, a kőháza meg víztéglákból épül, akkor rohadtul nem érdekli, hogy mínusz kétszáz van. A pingvinek se fáznak ott, ahol az ember elpusztul. Épp erre való az evolúció, hogy azok a tulajdonságok szelektálódjanak, és erősödjenek, amik oda valók. X milliárd éve más volt a Föld légköre, mi abban nem éltünk volna meg, de az akkori élővilág meg pont azt élvezte. Na, ennyit a Föld csodabolygóságáról.

Amúgy meg, ha egy magas szintre jutott intelligens lény odafenn, kicsi lombikjában kikeverte a mi kis világunkat - elméletileg mért ne, lassan már az ember is teremtget majd... akkor csak arra felejtettél el válaszolni, hogy őt, ott, egy szinttel feljebb ki teremtette? Mért van a semmihez képest egy létező Isten? Mert ha Ő csak úgy lészen ottan magától, akkor ez az egész SEMMIBEN nem különbözik a tudomány "magától van a világ" elképzelésétől. Csak beiktattál egy plusz lépcsőfokot, de az alapkérdést, hogy mért van, mért lett a semmihez képest valami (beleértve a közel-keleti jóIstent is) nem válaszoltad meg te se.

Az Isten olyan tökéletes, nem létezik, hogy az csak véletlenül lett olyan. Valaki őt is teremtette...

Én pl. fizikával. :D

A Naprendszer keletkezésére van tudományosan elfogadott, kísérletileg alátámasztott elmélet.

Az sem épp meglepő, hogy a Nap ennyi energiát biztosít. A Napban magfúzió megy végbe.

A lényeg a következő: Sokáig azt feltételezték, hogy a nap sima égés révén hozza létre azt a mennyiségű hőt, amit kibocsát. Szó szerint "tűzgolyónak" tartották. Ez a nézet tartotta magát egész a 19. század második feléig, amikor is egy-két fizikus elkezdett kételkedni benne, hogy ez tartható álláspont-e (pl., ha már tudománytörténetnél tartunk, Kelvin is vitatta ezt az álláspontot)

Ahogy kezdtük megismerni a magfizikát és az atomfizikát, rájöttünk, hogy a Nap belsejében is ez megy végbe. A magfúzió olyan folyamat, melynek során kisebb atommagok egyesüléséből egy nehezebb atommag jön létre. Súlyos tévedés az a nézet, miszerint a magfúzió okvetlen energiafelszabadulással jár. Azt mondhatjuk, hogy a vasnál könnyebb atommagok fúziója energiafelszabadulással jár, a nála nehezebbeknél energiát kell befektetni, hogy a fúzió létrejöhessen.

Mit kell tudni nagy vonalakban a magfúzióról?

Atommag: áll protonokból és neutronokból.

Mivel a protonok taszítják egymást, kell valami, ami összetartja az atommagot. Ez volna a négy alapvető kölcsönhatás egyike, az erős kölcsönhatás. Ennek hatótávolsága 10^-15 m körül van, ez teszi lehetővé, hogy egy fokkal nagyobb léptékben nézelődve az a pozitív atommagok már taszítsák egymást (mivel pozitív töltésűek, és az azonos töltésű testek taszítják egymást). Joggal merül fel a kérdés, hogy ha taszítják egymást az atommagok, akkor hogy jöhet létre energiafelszabadulás a fúziókor. Ebben segít nekünk pl. az alagúteffektus.

Azt a jelenséget, melynek során az azonos töltésű atommagok taszítják egymást, potenciálgátnak nevezzük. (pongyolán és lesarkítva) Ez lényegében azt fejezi ki, hogy klasszikusan ahhoz, hogy az atommagokat egymáshoz közelítsük, munkát kell végeznünk, azaz energia szükséges hozzá. Az alagúteffektus az a kvantummechanikai jelenség, melynek során részecskék úgy képesek leküzdeni a potenciálgátakat, hogy arra a klasszikus fizika szerint nem lenne lehetőségük. Az alagúteffektus feltételezi, egyúttal nagyon gyakori előfordulása és jelentősége (fizikai, kémiai, sőt biológiai) folytán igazolja a részecskék kettős természetét.

Most akkor, hogy legyőztük a poteciálgátakat, beszélhetünk arról, hogy a Nap belsejében a körülmények adottak a magfúzióhoz. A Napban könnyű atommagok fúziója megy végbe jobbára, ezért az energiatöbblet óriási. Ez teszi lehetővé, hogy mi itt a Földön kifeküdjünk süttetni a hab testünket a strandon. :D

Az, hogy most a lakható zónában vagyunk, nagyjából és egészében semmit nem jelent. Egyrészt ez változhat, ha módosul a Föld pályája, másrészt pármilliárd év múlva a Nap felfúvódik, és miután felperzselte Isten teremtményeit, és azok kínhalált haltak, a Nap finoman megzabálja a bolygónkat. :D

Néhány szóban még megemlékeznék a fúziós reaktorokról, amikkel kapcsolatban nagy félreértések vannak.

Alapjában véve két alapanyagból indul ki, deutériumból és lítiumból. A deutérium a vízből könnyen kinyerhető. A lítiumot sugárzással szedik szét, így nyernek tríciumot. A deutérium és a trícium a hidrogén izotópjai. Ha a nevekből nem lenne egyértelmű, a deutérium kettes, a trícium hármas tömegszámú izotóp.

Az izotópok keverékét, kb. 5 gramm mennyiségben egy tórusz (úszógumi) alakú reaktorkamrába juttatják, ahol kb. 15 millió fokra hevítik (ilyen magas hőmérsékletnél nagyjából hótmindegy, hogy Kelvin vagy Celsius-skálán nézzük), ahol megfelelő indukciójú (vektormennyiség, mely a mágneses mező minden pontjában megmutatja a mágneses térrel hatnak a részecskékre. A mágneses térben mozgó elektromosan töltött részecskékre hat egy erő, az ún. Lorentz-erő, amely megváltoztatja ugyan a mozgó részecske sebességének irányát, de nagyságát nem változtatja meg. Tehát a Lorentz-erő alkalmas arra, hogy a részecskéket körpályán tartsa. A fúzióban, mivel kis tömegű atommagok fúziójáról van szó, energiatöbblet keletkezik, amely energiatöbblet deutérium és trícium esetén több, mint 10 MeV. (1 eV= 1 elektronvolt=1,6*10˘-19 J (joule), illetve 1MeV=10^6eV)

Van még jó pár technikai és fizikai részlet részlet, amiről lehetne beszélni.

Tehát a lényeg: a fúziós reaktor nem az ördög krehálmánya, a kemény 5 gramm fűtőanyag nem okozhat jelentős sugárveszélyt, a reakciótermék pedig nem sugároz. Akit érdekel, nézzen utána, szerintem az egész témakör a fúziótól a Nap működéséig és a fúziós reaktorig nagyon érdekes dolog. :)