Akik hisznek az ember teremtettségében, mi alapján döntik el, hogy a két teremtésverzió közül melyikben higgyenek?

(10-es vagyok)

Még annyit kihagytam, hogy igen, két különböző szerző(k) és kor. Az egyik jóval régebbi és más közegben keletkezett. Ezt mutatja például, hogy az egyikben Isten neve JHWH (jahvista), másikban meg Elohim (elohimista vagy papi). A jahvista a babiloni világképet használja fel (első teremtéstörténet), hogy segítségével tanítsa az embereket, mivel a közegben, amiben íródott, ez nagyon ismert volt. Ezért sem kell szó szerint értelmezni, mert az a világkép, amit leír, az a babiloniak világképe volt. Viszont a az értelme, üzenete (Isten teremtette a világot és az jó) az minden kor emberének szól.

Remélem a két válaszommal sikerült valamit segítenem, meg hogy érthető voltam e! Minden jót! :)

"És az nem zavar, hogy konkrétan kétféleképp meséli el ugyanazt a történetet? Egyszer a földből teremti Évát Ádámmal együtt, másodszor utólag teremti Évát Ádám oldalbordájából"

Elsőnél nem említi, hogy földből teremtette az embert.

Nem említi, hogy hogyan, és a helyszínt sem említi. Ez föl se tűnt ugye? Egyszerűbb ráhúzni, hogy két szerző írta. De csak ha felületesen olvassák, és nem mellékesen irodalmi műként állnak hozzá.

1Tim 2:13 Mert Ádám teremtetett elsőnek, azután Éva.

Akkor kövesd Pált. Ő a második fejezetre hivatkozott. xd

Egyébként ez csak egy rossz poén volt mert Pál volt az aki leírta, hogy a teljes írás Istentől ihletett. Vagyis a Mózes első könyve első és második fejezete is.

"Milyen érdekes, hogy az ilyen kérdéseknél, ahol gondolkodni kell és szövegkritikát alkalmazni, ott a hívők sehol sincsenek :D"

Indoklás: rohadtul unják a gyakori szarrágó pszeudokritikáit.

Hogy feleljek is, ha már itt pazarlom a drága időmet:

akik átélik a teremtettségüket, azok nem egy mitikus realitást, képet "hisznek", hanem a saját tapasztalatukat.

És akik még teremtettségüket sem képesek átélni, nem válhatnak önmagukat újjá teremtővé. Kétszer-születetté (dvidzsa), ahogy azt más tradíciók használják. Vagy szakrális beavatottá, a keresztény tradíció szerint (Mert a tradicionális vallások transzcendens egységben vannak) (a materialisták nagy bánatára).

Az istengyermekségből a hívők képesek felnőni, potenciálisan adott, amelyet az életút során REALIZÁLNI lehet - automatikusan, "magától" nem következik be: 1Jn3.2

"Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, és még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogy ha nyilvánvalóvá lesz, hasonlókká leszünk Ő hozzá;"

1-vagyok.

"Egyértelműen múlt időben beszél, vagyis már megtörtént"

Sajnos nem vetted figyelembe a választ. Megemlitettem, hogy a Bibliában több helyen olvashatunk múlt időben olyasmiről, ami nem történt még meg. Ez azért van, mert Isten ezzel rámutat, hogy milyen biztos a tervének megvalósulása.

Of course, nem kötelező elfogadni, de ez igy van.

PL:(Lukács 10:18) . . .: „Láttam Sátánt, hogy mint a villámlás, már leesett az égből.

Jézus itt múlt időben beszél, egy jövőbeni eseményről.

(Júdás 14, 15) 14 Igen, Énók, Ádámtól fogva a hetedik, szintén prófétált róluk, amikor ezt mondta: „Jehova eljött az ő szentjeinek sokaságával, 15 hogy ítéletet hajtson végre mindenkin, és minden istentelenre rábizonyítson minden gonosztettet, amelyet őt semmibe véve elkövetett, és minden botrányos dolgot, amelyet az istentelen bűnösök szóltak ellene.”

Énók múlt időben beszél, mintha Isten már végre is hajtotta volna azt, amiről a prófécia szól.

Vagy: Jézus múlt időben utalt egy jövőbeli eseményre, azt hangsúlyozta, hogy az biztosan megtörténik.

(Jelenések 12:7–9) 7 És háború tört ki az égben: Mihály és az angyalai harcra keltek a sárkány ellen. A sárkány is harcra kelt az angyalaival együtt, 8 de nem győztek, és többé már nem volt helyük az égben. 9 Ledobták hát a nagy sárkányt, az őskígyót, akit Ördögnek és Sátánnak neveznek, aki az egész lakott földet félrevezeti. Ledobták őt a földre, és az angyalait is ledobták vele együtt.

imakommandós

A feltételezésed több ponton is sántít.

"az első fejezet összefoglalja keretben a teremtés összes művét benne az emberrel, majd a második fejezet annyiban egészíti ki az ember teremtését részletesebben"

Csakhogy nem erről van szó. Az első fejezet szerint Isten a SAJÁT KÉPMÁSÁRA teremtette a nőt is, míg a másodikban a férfi volt a minta a nő teremtéséhez.

Ter 2.23 "Az ember így szólt: "Ez már csont a csontomból és hús a húsomból. Asszony a neve, mivel a férfiből lett.""

Teljesen egyértelmű, hogy itt két külön verziója van leírva az ember teremtésének, és nem ugyanaz a verzió van rövidebb és bővebb változatban.

"hogy jobban megértsük a bűnbeesést és a kiűzetést a paradicsomból."

A 2. fejezet hogyan segít minket megérteni a bűnbeesést és a kiűzetést? Semmilyen plusz információval nem szolgál erre vonatkozóan.

"a második fejezetben miért csak az ember teremtése van említve?"

Nem csak az ember teremtése van említve :)

Ter 2.9

És az Úristen a földből mindenféle fát sarjasztott...

Ter 2.19

Az Úristen megteremtette még a földből a mező minden állatát, s az ég minden madarát.

"Az első fejezetben a világ teremtésénél az Elohim névvel az Isten bírói és uralkodói hatalmát érzékelteti, a második fejezetben megjelenik a Tetragammaton ami az Istennek az emberhez való leereszkedését, jóságát és irgalmát jelenti."

ööö... de akkor a 2. fejezetben a fák és az állatok teremtésénél miért nevezi a szerző a teremtőt Jahvénak?

Holott az első fejezetben már megteremtette a fákat és az állatokat, de ott Elohimnak nevezi. Ez miért van?

Ter 1.11

Akkor megint szólt Isten: "Teremjen a föld zöldellő növényeket, amelyek termést hoznak, és fákat, amelyek magot rejtő gyümölcsöt teremnek a földön." Úgy is lett.

Ter 1.20

Isten szólt: "A vizek teljenek meg élőlények sokaságával, az égen, a föld felett pedig röpködjenek madarak". Úgy is történt.

Nemcsak az ember, de a növények és az állatok teremtése is kétszer szerepel a Genezisben. Egyszer az első, majd a második fejezetben ismét.

Ez bizony két külön szerző, két külön teremtéstörténete egymás mellé illesztve. Komolyan, olvasd el a Bibliádat.

Az igazság az, hogy a fundamentalista kereszténység azért tagadja a két teremtéstörténet valódiságát, mert egyrészt a liberális kutatók megkérdőjelezik Mózes szerzőségét. Márpedig egy fundamentalista keresztény akkor érzi jól magát, ha azt hiszi, hogy a Tórát Mózes írta az i.e. 15. században (ezzel szemben mai állás szerint kb. i.e. 445 körül keletkezhetett). Másrészt ugyanez az irányzat nem is értelmezi szó szerint, hanem szimbolikusnak véli. A fundamentalizmus szerint azonban az elbeszélés ugye valóságos történelem.

Szóval felesleges a vita, mert tudjuk, mi áll a háttérben.

Az első zsidó hallgatók nyilván tudták, hogy keletkezett a Tóra, ezért nem is élvezték ki ezt a kérdést. Azt is tudták, hogy a szerzők, és a redaktor nem szó szerinti történelmet tanít, hanem olyan szöveget tár eléjük, aminek teológiai mondanivalója van. Ezt a kortársak valószínűleg megértették, a fundik azonban 2019-ben sem tudják felfogni.

"Milyen érdekes, hogy az ilyen kérdéseknél, ahol gondolkodni kell és szövegkritikát alkalmazni, ott a hívők sehol sincsenek :D"

A hívők nem értenek, vagy nem akarnak érteni a szövegkritikához. Annak idején mikor egy karizmatikussal vitáztam, a zagyva nyelveken szólását Márk 16-al próbálta igazolni. Ezzel csak az volt a probléma, hogy az evangéliumnak 4(!) befejezése van, és ezek közül csak az egyik az, ami a jelenlegi szentíráskiadásokban szerepel. De az pl. a Sínai kódexben (i.sz. 4. század) nincs is benne.

A fundik a teremtéstörténetet sem akarják úgy értelmezni, ahogyan a tudomány feltárta annak történelmi hátterét, mert fájna szembenézni a valósággal, hogy még a Biblia sem igazolja a 6 napos teremtéstörténetet.

Szóval igen, a hívők nem gondolkodnak, vagy éppenséggel nem akarnak gondolkodni. A hívőket nem érdekli az igazság, őket csak az élteti, hogy a teológiai meggyőződésüket igazolják.

"Hol írja, h a fiával beszél?"

Ha megfigyeled a következő mondatot, amint irtam, akkor talán érted, hogy nem magával beszélget, vagy tervez a Teremtő:

(1Mózes 1:26) . . .„Alkossunk embert, aki hasonlít ránk, . . .

Más forditás szerint: "teremtsünk embert, a mi képünkre és hasonlatosságunkra"