Az állatoknak is van lelkük vagy csak az embernek?

"Ennek feltétele az elég fejlett idegrendszer. Következésképp: a fejletlen idegrendszerű állatoknak vagy idegrendszerrel nem rendelkező állatoknak nincs lelke, nincs tudata és nincsenek érzései sem, fájdalmat sem éreznek."

Ezzel szemben az igazság az, hogy fogalmunk sincs arról, hogy az élőlények mit éreznek vagy érzékelnek, és mit nem. A növényeknek pl. nincs idegrendszerük, mégis határozottan reagálnak a környezetükre.

"Ha tanítom! Hát ez az! Attól függően értékeli, h mi a jó és mi a rossz, h mit tanítunk neki.

A jó és rossz fogalma teljesen szubjektív."

Az ember esetében én ezt nem mondanám teljesen szubjektívnek. Még ha soha nem is tanítottak valakit arra, hogy mi a jó és mi a rossz, akkor is tudja, amikor egy élőlénnyel, akár egy másik emberrel, olyasmit tesz, aminek nem örülne, ha vele tennék, hogy az rossz. Ezt hívják lelkiismeretnek. Ez minden emberben megvan, akár tanították erre, akár nem.

"Ezzel szemben az igazság az, hogy fogalmunk sincs arról, hogy az élőlények mit éreznek vagy érzékelnek, és mit nem. A növényeknek pl. nincs idegrendszerük, mégis határozottan reagálnak a környezetükre."

Ez azért erős túlzás. Részleteiben nem ismerjük ezeket nyilván, és én meg aztán pláne nem, hisz nem vagyok ebben szakember, de azért azt leszögezhetjük, hogy az idegrendszer feladata a környezet ingereire adott válasz kialakítása, ahol van idegrendszer. A növényeknek tényleg nincs idegrendszere, és valóban reagálnak a környezetükre, amit bár kicsit konkrétabban is írhattál volna, de az én olvasatomban ez természetes és szükségszerű, ha az alapokra gondolok. Nyilván nem teljesen tisztázott ez a dolog, de azért az nagyon erős túlzás, hogy fogalmunk sincs róla. Az etológiai vizsgálatok egyre több dologra mutatnak rá egyre fejlettebb módon, sőt számos lélektani és elmegyógyászati eredményre kifejezetten állatviselkedéstani vizsgálatok vezettek.

A legnagyobb tisztelettel, de nem értek veled egyet. De köszönöm, hogy kulturáltan fejtetted ki az egyet nem értésedet! :)

"Ez így eléggé ellentmondásos, ugyanis az ember is egy állat. Ha az állatoknak nincs lelke, akkor az embernek sem lehet."

Materialista szempontból nagy igazságot mondtál. Ha minden élőlény az életre kelt anyagból származik, akkor egyetlen élőlénynek sincs lelke. Mindenki csak önszerveződött anyaghalmaz, kémia.

Én viszont nem vagyok materialista, és szerintem az állatnak is van lelke, akárcsak az embernek.

Materialista szempontból nagy igazságot mondtál. Ha minden élőlény az életre kelt anyagból származik, akkor egyetlen élőlénynek sincs lelke. Mindenki csak önszerveződött anyaghalmaz, kémia.

Már ha figyelmen kívül hagyjuk azt a csöppet sem elhanyagolható tényt, hogy az neurokémiai folyamatait csak töredékesen ismerjük. Amit ismerünk, azok a folyamatok is nagyon bonyolultak. Nézz meg egy igényesebb írást pszichofarmakológiáról, és az még csak ingerületátvivő anyagokkal operál.

A pszichofarmakológia alapja a következő: a pszichiátriai betegségekben megfigyelhetők jellemző, adott ingerületátvivő anyagokban észlelhető hiányok vagy túltelítettségek. A farmakoterápia a pszichiátriában az ezeket a zavarokat hivatott korrigálni.

Pl.: Az SSRI-szerek, azaz szelektív szerotoninvisszavétel gátló szerek (selective serotonin reuptake inhibitors) úgy működnek, hogy a szinapszisokban, pontosabban a szinnaptikus résben úgy növelik a szerotonin (ez egy ingerületátvivő anyag) koncentrációját, hogy a szerotonin visszavételéért felelős fehérje működését gátolják, így a szerotonin molekulái tudnak kötődni a posztszinaptikus receptorokhoz (lesarkítva, az ingerület terjedése irányában a "következő" idegsejten a szerotonint érzékelő izék).

Az SSRI-szereket antidepresszívumként használják, illetve szorongásos zavarokban adják a nyugtatószerek mellé, mert okozhatnak és okoznak is depresszív mellékhatásokat. Használják még súlyosabb parafíliáknál a nemi vágy elnyomására (gyakorlatilag a PSSD, azaz post-SSRI sexual disfuncion, azaz SSRI szedését követő szexuális diszfunkció hatását kihasználva.)

Ebből is látható, hogy tényleg elképesztő mennyiségű információ, amit most ismerünk, és ha ehhez hozzávesszük, hogy az egészhez képest gyakorlatilag nem tudunk semmit, akkor szerintem még az agykutatás hozhat meglepetéseket. Bőven van még mit tanulnunk az agyról, és az agyban minden működésnek van kémiai, fizikai oka.

Én abban hiszek, hogy minden magyarázható az agybéli folyamatokkal, csak jelenleg egészen finoman is szólva s**gghülyék vagyunk az agyhoz még. :D