Mit jelent az hogy lélek és szellem? És honnan tudjuk hogy ezek léteznek?

8

*Illetve honnan tudod hogy csak egy bábu lenne a test lélek nélkül?

Hol tartózkodik a lélek egy emberi testben? mi közvetíti az egész testben?

A vér.

Mit ér az emberi test, ha meghal az ember lelke, és eltávozik belőle? Miből lett és mivé lesz?

Porból vétetett-és porrá lesz.

Szia!

A Biblia definíciója így hangzik:

"És formálta az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehelte az ő orrába életnek leheletét. Így lett az ember élő lélekké." (1Móz 2,7)

A lélek az élő ember. A szellem már nehezebb kérdés, ugyanis ez egy helytelen fordítás eredménye. A magyar nyelvben ugyanis a szellem két értelmű szó: jelöli a kísértetet, és jelöli tudást, gondolkodásmódot. Nem véletlen, hogy a Biblia fordítói kerülték ezt a kifejezést, csak a mai fordítók - főleg a szabadkeresztény és karizmatikus vonalon - használják előszeretettel. A héber gondolkodásmódtól teljesen idegen ez a megközelítés, a görög platoni filozófia hozta be a kereszténységbe az ember hármas felosztását: test, lélek, szellem.

A valóságban, ha megfigyeled a Biblia írói teljesen vegyesen használták az eredeti héber és görög kifejezéseket. A felmerült problémát a két görög szó (pneuma és a pszüché) magyarra való átfordítása okozza. A magyar nyelv ugyanis a szellem alatt nem arra gondol, mint amit a Biblia szeretne kifejezni a “pneuma” szóval. A magyar nyelv az emberrel összefüggésben elsődlegesen az értelmi képességet és az értelmi tevékegységet társítja a szellem szóhoz, ezért beszélünk szellemi képességről és szellemi tevékenységről. Ha az Istenség harmadik személyét Szent Szellemnek mondanánk, akkor ezzel valójában szent értelemnek tekintenénk Őt. A Biblia azonban nem az értelmi képességét akarja kifejezni azzal, amikor “pneuma”-nak mondja az Istenség harmadik személyét. A “szellem” szó másik jelentése a magyar nyelvben a test nélküli, természetfeletti lényekre vonatkozó kifejezésünk. Ha az Istenség harmadik személyére azt mondjuk, hogy Szent Szellem, merthogy a “pneuma” lefordítva szerintük ezt jelentené, akkor ezt kellene alkalmazni az emberre is, hiszen a Biblia a teljes emberre vonatkoztatva is használja ezt a kifejezést. János apostol például azt mondja: “valamely lélek /pneuma/ nem vallja Jézust testben megjelent Krisztusnak, nincsen az Istentől:” (I. Jn. 4,3.). Azt viszont nem feltételezem, hogy bennünket embereket akarna valaki szellemnek tekinteni. Ha viszont velünk kapcsolatban nem alkalmazható a pneuma szónak szellemre való fordítása, akkor már az sem állítható, hogy az Istenségre vonatkoztatva viszont igen. Az ilyen megkülönböztető megközelítés teljesen logikátlan.

Mindkét görög szó, a “pneuma” és “pszüché” elsődleges jelentése szerint nem “lélek”, sem nem “szellem”, hanem lehelet, lélegzet, szél, fuvallat, élet, stb., ezek az elsődleges magyar jelentései. A “lélek”, és a “szellem”, szavak alkalmazásával csupán közelebb tudjuk hozni magunkhoz annak a megértését, amit ezek a szavak ki akarnak fejezni az eredeti szövegben. Ezért a “lélek”, és a “szellem”, szavak annak a láthatatlanságát akarják érzékeltetni, amit megneveznek. Ennek ismeretében tudunk róla, hogy van és létezik, de nem láthatjuk, az emberi szem elől el van rejtve.

Hadd hozzak néhány példát:

Gal. 5,22-ben olvashatunk a “Lélek (pneuma) gyümölcseiről”. A Bibliát ismerő emberek számára teljesen egyértelmű, hogy itt az Istenség harmadik személye, a Szentlélek által munkált természeti jellemvonásokról van szó.

Zsid. 1,14-ben “szolgáló lelkek (pneuma)”-ről beszél az ige. A szövegkörnyezetből viszont kitűnik, hogy a szolgáló lelkek alatt az Istentől küldött angyalokat kell érteni.

Luk. 8,55-ben Jairus lányának feltámasztásával kapcsolatban olvashatjuk: “visszatére annak lelke (pneuma), és azonnal fölkele”. Nyilvánvaló, hogy ebben a kijelentésben az életet adó isteni leheletről van szó, amitől a holt ember képes megelevenedni.

II. Kor. 2,12-ben azt mondja Pál: “nem volt lelkemnek (pneuma) nyugodalma”. Majd később pedig azt írja: “örültünk a Titus örömén, hogy az ő lelkét (pneuma) ti mindnyájan megnyugtattátok:” (II. Kor. 7,13.).

Csel. 7,59-ben István úgy imádkozott: “Uram Jézus, vedd magadhoz az én lelkemet (pneuma)!”. István ezzel a kijelentésével magára az életre, illetve annak a megszűnésére utal, amely bekövetkezik abban a pillanatban, amikor az éltető lehelet kiszáll, mert Isten visszaveszi azt.

Azok a nyelvek, amelyeken a Biblia íródott - héber és görög - több szót is tudnak használni a lélek kifejezésére. Bár a teológusok előszeretettel hivatkoznak arra, hogy ezeknek a szavaknak más és más jelentése van az eredeti szövegben, a valóság viszont az, hogy csupán rokon értelmű szavakról van szó. Az adott nyelv gazdagságát jelzi, hogy árnyalatnyi eltéréssel több szót is tud alkalmazni ugyanarra a fogalomra. Hasonlóan, mint amikor a magyar nyelvben azt mondjuk, hogy megy, jár, lépked vagy sétál, mindegyik szó minimális különbséggel szinte ugyanazt jelenti. A másik eset pedig az, amikor egyetlen szóval több dolgot is ki tudunk fejezni, mint a “toll” vagy a “nyúl” szavainkkal. Egy példasorozaton keresztül szeretném szemléltetni azt, hogy az apostolok ezzel a két görög szóval ugyanazt akarták kifejezni, vagyis szinte váltófogalomként használták őket:

“És visszatére annak lelke, (pneuma) és azonnal fölkele.” Lk. 8,55.

“Ne háborogjatok, mert a lelke (pszüché) benne van.” Csel. 20,10.

Máskor pedig ugyanazt a dolgot kétféle szóval is kifejezték, esetenként ugyanabban a mondatban.

“Magasztalja az én lelkem (pszüché) az Urat, és örvendez az én lelkem (pneuma) az én megtartó Istenemben.” Lk. 1,46-47.

“Lőn az első ember, Ádám, élő lélekké (pszüché); az utolsó Ádám megelevenítő szellemmé (pneuma).” I. Kor. 15,45.

“akiben az én lelkem (pszüché) kedvét lelé; lelkemet (pneuma) adom ő belé” Mt. 12,18.

Az esetek többségében egyszerűen váltófogalomként használták az apostolok ezeket a szavakat, hol a “pszüché”, hol a “pneuma” szót alkalmazva ugyanannak a dolognak a kifejezésére.

“Minden lélek (pszüché) engedelmeskedjék a felső hatalmasságoknak” Róm. 13,1.

“Ne higyjetek minden léleknek (pneuma), hanem próbáljátok meg a lelkeket (pneuma)” I. Ján. 4,1.

“Ne háborogjatok; mert a lelke (pszüché) benne van.” Csel. 20,10.

“És visszatére annak lelke (pneuma), és azonnal fölkele” Lk. 8,55.

“Magasztalja az én lelkem (pszüché) az Urat.” Lk. 1,46.

“Örvendez az én lelkem (pneuma) az én megtartó Istenemben.” Lk. 1,47.

A Jézussal kapcsolatos kijelentéseikben is azt láthatjuk, hogy az apostolok nem tettek különbséget a két szó között, teljesen szabadon, hol az egyiket, hol a másikat használták írásaikban, miközben ugyanarról írtak, ugyanazt akarták kifejezni, csak éppen egy másik szóval.

“Az embernek Fia… azért jött, hogy… adja az ő életét (pszüché) váltságul sokakért.” Mt. 20,28.

“Felette igen szomorú az én lelkem (pszüché) mind halálig!” Mt. 26,38.

“A jó pásztor életét (pszüché) adja a juhokért.” Jn. 10,11.

“Most az én lelkem (pszüché) háborog;” Jn. 12,27.

“Nem hagyod az én lelkemet (pszüché) a sírban” Csel. 2,27.

“Jézus azonnal észrevevé az ő lelkével (pneuma)” Mk. 2,8.

“Ő pedig lelkében (pneuma) felfohászkodván” Mk. 8,12.

“Azon órában örvendeze Jézus lelkében (pneuma)” Lk. 10,21.

“Atyám, a te kezeidbe teszem le az én lelkemet (pneuma).” Lk. 23,46.

“Elvégeztetett! És lehajtván fejét, kibocsátá lelkét (pneuma).” Jn. 19,30.

Mindezek hátterén tehát azt mondhatjuk, hogy nem lehet csupán nyelvtani szempontok alapján eldönteni, hogy miként fordítjuk le magyarra az egyik és a másik szót. Azért sem lehet, mert mindkét szónak az elsődleges jelentése azonos: lélegzet, lehelet, szél, fuvallat, élet, stb. Ezért felelősen csak a szövegkörnyezeti összefüggés, és az egész Szentírás tanításával való összhang alapján mondhatjuk ki, hogy az adott esetben mire vonatkozik a “pneuma” vagy “pszüché” szó az eredeti szövegben, és annak jelentését milyen magyar szóval adhatjuk vissza.

Üdv. Péter

A vér? Víz, ionok, oldott anyagok és sejtes elemek keveréke, ami pár hetente teljesen lecserélődik a szervezetben. Hol lenne benne a lélek?

A vér a lélek hordozója!

Ez valami szektás bolondozás lehet.

A lélek bár összeköttetésben van a testtel,de nem azonos vele.Azért van a testünk, hogy a lelkünk ami anyagtalan,képes legyen tapasztalni.

A szellem az egy komplex dolog,ami részben a lelkünkből,részben az elménkből fakad.

*Na meg mi van azokkal akik vértranszfúziót kaptak? Megváltozott a lelkük összetétele?

Pontosan.

Vagy ha vért adok, elveszítem pár százalékát a lelkemnek?

Nem elveszted-hiszen életmentés volt a cél-hanem keveredik.

Mit gondolsz miért figyelmeztet Isten, és miért tiltja a vérevést? Legyen akár állatról, akár emberről szó?

Egy jó példa erre:

A pankrátorok. Miért isszák a bika vérét? ők hagyománynak hiszik, aztán nézd meg a jellemük változását.

És nézd meg akkor is őket, mikor szabadítják az ilyen embert. Mikor szabadul.

18 És egy ilyen válasz után még jobban látszik, amit Isten mond rólad:

A tévelygés lelkét kapják meg. Pont a két olyan válaszoló válaszát választottad, ami közelébe nincs az igazságnak:D

1Jn 4,6

Mi az Istentől vagyunk: a ki ismeri az Istent, hallgat reánk, a ki nincsen az Istentől, nem hallgat reánk. Erről ismerjük meg az igazságnak lelkét és a tévelygésnek lelkét.

19+

ez meg most jött neked, hogy tudj minuszolni:DD

Tim.II.4-

3.

Mert lesz idő, mikor az egészséges tudományt el nem szenvedik, hanem a saját kívánságaik szerint gyűjtenek magoknak tanítókat, mert viszket a fülök;

4.

És az igazságtól elfordítják az ő fülöket, de a mesékhez oda fordulnak.