Ki az aki nem materialista életszemléletű? Kérem árulja el miben nyilvánul ez meg.

17:34

Én vagyok, ki más? :)

S én egy másik nézetet ajánlok, de nem kötelező elfogadni. Tehát ha van rá lehetőség, miért ne tegyem? :P

Kedves Téosz!

Én értem, hogy mit mondasz, de a Bibliában is tudás fájáról írnak. S a sátáni fertőzés elkerülhetetlen volt, hiszen a tudatlant könnyű eltéríteni.

Nem abban fogan a lényeg, hogy ellentétes e a fény vagy nem. De ha te elejétől fogva a szeretetben vagy, fogalmad sincs, hogy mi az, mert nem tudod mihez mérni, a te példádban a sötétségre volt szükség ehhez, hogy megismerhessük. Hiába vagy fényben, nem is tudod, hogy az a fény...mert nincs meg a kontraszt. :)

Egy dolgot pedig ne felejts...Mind Isten, mind Sátán egy elv, nem pedig személy. Isten a léttel, Sátán a nemléttel egyenlő. Az pedig, hogy Sátán száműzve lett a földre az is csak illusztráció, hogy tudja az ember, hogy jelen van. Mondhatjuk, hogy ő uralkodik, azaz az önzés, de pontosan ezért is jött Jézus, hogy megmutassa az embernek, hogy van önzetlenség is, ami isteni eredetű, s lehet járni ezen az úton is, hiába "Sátán" uralma tart még a mai napig is.

gyűlölet(Sátán) - szeretet(Isten)

önzés(Sátán) - önzetlenség(Isten)

sötétség(Sátán) - fény(Isten)

3 szemléltetés.

a materiális is mentális szembeállítását gondolom nem kell beírnom. s a kiírt kérdésem lényege pontosan ez. :)

üdv

Tudodki :D

Téosz!

még egy kiegészítés

1,1 Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.

1,2 A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.

1,3 És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság.

1,4 És látá Isten, hogy jó a világosság; és elválasztá Isten a világosságot a setétségtől.

szükséges volt a kontraszt mindenféleképpen. már az ember teremtése előtt is. :)

üdv

LastOne.Left

kedves Téosz!

Amiket leírtam képek, de akkor a konkrét meglátásomat közölném neked, hogy teljesen megértsd mire gondolok. Természetesen tiszteletben tartom a te érzéseidet, gondolataidat, mindenkinek megvan a saját útja, persze ha van segítség, akkor lehet használni. Röviden jegyzem le a véleményem.

Tehát Isten megteremti az embert...tökéletesre(örökéletűre, tisztára), az ember akaratlanul bűnbe esik, hiszen eszik a tudás fájáról, amivel birtokába kerül jó és rossz ismerése. Ez az Univerzumban megtalálható negatív erők hatására történik, s mivel az ember tapasztalja a halált, így megfeledkezik az idők során Istenről...természetesen vannak olyanok, akikben marad némi hit, ők a pozitív erők hatásából nyernek erőt, s ezáltal hiszik Isten létét. Az emberek egyedi lelkei nem halnak meg, viszont "változásokon" mennek át, tapasztalnak születést és halált, de maguk el nem pusztulnak. A test születik meg, és a test hal meg. Isten ezt nagyon jól tudja, ezért is vár türelmesen, hogy az ember maga jöhessen rá az igazságra, s erre vannak segítségül a vallási iratok, persze ha normálisan vannak értelmezve.

Szóval Isten létrehozta az embert, akinek a hite a lehető legközelebb volt Istenhez, de a bűnbeesés folytán eltávolodott, majdnemhogy a legmesszebbre, de képes felismerni az igazságot, pontosan ezért ember. S hosszú szellemi fejlődésen keresztül, vissza tud kerülni a kiinduló állapotba, vagyis a tökéletesbe, akkor fogadja el Isten királyságát.

Tőled vágnék be egy másik válaszodból.

"Jézus teste emberi volt, majd amikor leküzdte a test rosszra való hajlamosságát, isteni, tiszta testet öltött."

Erről beszélek, hogy erre magától is képes az ember, amióta Jézus eljött és megváltotta őket. S Buddha is pontosan erről beszél, csak másképp fogalmaz, elérni a nirvánát, azaz Istent. Ez Isten igazi terve, útja. De nekünk nem egy élet alatt megy ez végbe, mindenki útja előre megy. S ha egy egyén megtette, akkor bezárul a "kör", remélem érzed benne ezt?!

Az Univerzumban kell lennie negatívumnak, hiszen a jó és rossz egyensúlyának meg kell lennie. Angyalok és Démonok.

Emlékszem, hogy azt mondtad magadról, hogy te amolyan fekete bárány vagy materiális és mentális közt...tehát az utad errefelé tart, te is érezheted.

Ragaszkodás nem túl jó, feltéve ha nem a végső valósághoz teszed...de az már nem az, hanem belátás.

köszönöm a válaszod. :)

üdv

LastOne.Left

kedves Téosz!

Sietve írtam előző kommentem, tehát most pótlok.

"A filozófiám szerint ugyanis a személyt nem tekintem a matéria részének, a lélek perszonifikációját pedig nem tekintem az önzés fundamentális alapjának."

De létezőnek tartod a matériát, mint külső dolgot, csak egy lelket odaképzelsz mögé, ha jól értem. Az önzés pedig abból adódik, hogy te különállónak tekinted magad, külön léttel bírónak, minden mástól függetlenül, de mégis függve naivan magától a materiális szemlélettől, s ezáltal kerülsz bele abba, hogy humanizálod, akár Istent akár Sátánt. a Biblia ad bármiféle leírást Istenről/Sátánról, pontosabban a külsejükről? Csak tulajdonságok vannak leírva, a könnyebb megközelítés végett, hogy tudjunk viszonyítani, emberi tulajdonságokkal vannak ellátva, de Isten csak a pozitívakkal, mik az önzetlenségből erednek, s Sátán pedig a negatívakkal van illetve, amik pedig az önzésre vezethetők vissza.

Te is, mint minden más, az egység része vagy, nincs elszeparált létezésed, mint ahogyan Isten sem elszeparáltan létezik a világtól/tőlünk. Ha a mentális felfogást használod, akkor egyértelművé válik, hogy nincs másik, hiszen minden egy tiszta Gondolat, az Úr gondolata, tehát nem egy távoli "helyen" lévő valami az Atya, hanem pontosan bennünk van, s mi őbenne.

Lehet rosszul értelmeztem a kiragadott mondatodat, de az önzés magából a személyiség érzéséből jön, a különálltságból, hiszen sem Istennek, sem Sátánnak nincsen személye, belőlük nincs másik, csak ők maguk. nekik úgymond nincs kitől elkülönüljenek, már ha érted mire gondolok. De mondom, az én véleményem az, hogy vannak negatív erők, amik erőteljesen befolyásolnak, de nem tudunk rajtuk felülkerekedni, mert bebörtönözzük magunkat a matériába...elmélkedj kicsit, ha minden csak gondolat, akkor igaz kemény gyakorlással, de könnyedén módosíthatunk magunkon. Minden olyan, amilyennek megéled, gondolom ez nem újdonság.

ui.: Nem győzködni akarlak, félre ne érts, csak megosztottam én is a véleményemet másokkal, s úgy éreztem, ha van mód rá, miért ne próbáljam meg az emberek szemét felnyitni. :)

Most már tudod, hogy van egy ilyen lehetősége is az embernek...a döntés rajtad áll, amit szabad akaratodból képes vagy meghozni. :)

üdv

LastOne.Left

És Téosz!

Ezt nem biztos, hogy letisztáztuk, de azért leírom, hogy ne légyen semmi félre értés.

Tehát én nem azt állítom, hogy nincsen matéria, hanem azt, hogy a matéria mentális termék. :)

üdv üdv. :P

Téosz.

Közeledsz...:)

Itt Einsteint hoznám fel, aki szerint létezik egy ősi egy, de mégis 2 féle istent képzel el magába.

Az egyik akihez Ábrahám, Mózes beszélt, akihez imádkoznak az emberek, a megtestesült jóság.

A másik pedig az ami minden, beleértve negatív és pozitív erőket. Amit a csillagászok, tudósok keresnek, de nem találnak.

Ebből ki tudod következtetni, mi a jelentősége és szerepe a "rossznak".

Szóval végül is bűn tényleg nincsen, csak ellenerő, mint a mágnes pozitív és negatív vége, kiegyenlítődés. Sátán nem segít neked, ő csak befolyásol, Isten viszont segít de nem befolyásol, mert pontosan a rosszból tanulod meg, hogy ő létezik. Az ördöggel befolyásol Isten, hogy észrevedd őt. Tehát tényleg nincsen semmiféle rossz és bűn. Remélem így érted a lényeget.

üdv

LastOne.Left

4. es mondatodhoz.

A test az transzformátor, semmi több(de ez nem azt jelenti, hogy le kell tojni). A test- és világtudatot Isten vetíti rá az elméinkre/egyéni lelkeinkre.

Hogy annak segítségével szerezhessünk tudomást a többi dologról. Ha nem lenne érzékünk, akkor egy nagy ürességben találnánk magunkat, úgy, hogy tudjuk...létezünk.

üdvözlet. ;)