Egy vallási vitában, ha a másik fél nem hallgat az érveitekre, pedig nálatok az igazság, mit tennétek?

Vallási vitában rendkívül nehéz bármire is jutni.

Ha látod, hogy a vitapartner egy vitára (vagy akár gondolkodásra) képtelen ember, akkor csak annyit tehetsz, hogy otthagyod.

Itt a fórumon azért szoktam hosszasabban is reagálni, hogy MÁS megérthesse, és elgondolkodhasson rajta.

Jézus mit tett, és mit tenne ebben a helyzetben?

Ő mindig tekintélyként az írásokra utalt.

S érdekes, hogy olyanoknak, akik írástudóknak, vagy vallás vezetőknek érvelt.

Fontos megjegyezni, hogy mindig megkereste a közös alapot, és erre épített. Mi az amit a halgató tud, és mi az amit lehet hogy tud, de másként értelmezi.

S ezekből keres egy közös alapot, amiben mind a ketten egyetértenek. És erre építette a további mondani valóját. Ehhez hatalmas felkészülés, és alapos kutatás szükséges, de megéri

Azonban Jézus aki profi módon tette ezt, még sem sikerült mindenkit meggyőzni, így ha neked sem sikerül, akkor sem nálad van a hiba.

A béke érdekében érdemesebb lezárni a beszélgetést, hogy a béke szelleme és a barátság megmaradjon.

Szia

Én itt látom a probléma gyökerét:"És nem nyerni akartam,csak azt hogy ő is felfogja hogy én mit mondok.

Ez nem történt meg és otthagytam."

Amikor beszélget két ember bármiről, vallásról, vagy másról, lehetnek eltérő nlzetek, vélemények az adott témáról. Ha nem értek veled egyet, miért kellene elfogadnom a te álláspontodat? Viszon tiszteletben tarthatom a nézetedet, ami azt jelenti, hogy nem állok le vitásni róla veled, mivel eleve látom, te másként gondolod.

Nálatok a probléma ott lehetett, hogy neked volt egy elvárásod:" hogy ő is felfogja hogy én mit mondok....Ez nem történt meg és otthagytam."

Elfogdni NEM KELL, nem muszály de a kölcsönös tisztelet miatt lehet tolerálni a gondolkodásodat, nézetedet. Ezt tette Krisztus is, úgy hogy van mit tőle tanulnunk. Miközben olvasod az evngéliumokat, figyeld meg hogyan kommunikált az emberekkel. Ha megtanuljuk tőle, sokkal jobbak lesznek az emberi kapcsolataink, mivel nem akarjuk senkire ráerőltetni érveinket.

17-es kommentedhez :-)

Kár volt vitáznod a hitről és reményről, mert mindkettő egyformán fontos egy keresztény életében, illetve egyik erősíti a másikat. Miért írom ezt? A Zsidók 6:18 miatt is. "Így a két változtathatatlan dolog, melyekben lehetetlen, hogy Isten hazudjon, nagyon bátorít minket, akik a menedékhez menekültünk, és segít abban, hogy szilárdan ragaszkodjunk az elénk helyezett reménységhez."

Egy szép énekünk részlete erről:

Hit horgonya nekünk e biztos remény,

Mely erősen áll, Isten szent esküjén.

Így győzhet a hitünk, ha gonosz támad,

Hisz tudjuk, hogy Jehova nem hazudhat.

Mert igaz és hű Isten Legfőbb Urunk,

Ő nem hagyhat cserben, ha jól szolgálunk.

A szaván és esküjén nem változtat,

Mert biztos, hogy Jehova nem hazudhat.