Protestáns keresztények! Miért gondoljátok, hogy a katolikusok bálvány imádók?

Tudom, a katolicizmust nem lehet a sola scriptura elv alapján fejtegetni, mert a Szentírás mellett még elfogadja a Hagyományt is, de azért engedjetek meg egy kérdést, katolikus Testvérek:

Ha Mária szeplőtelen volt, plusz még a mennybe is felvették, miért nem szerepel a Bibliában, illetve az evangéliumokban miért nem kap nagyobb szerepet? Elvégre az eléggé nagy szám, ha valaki bűntelen, mennybemegy, nem csak "egy kis mellékes adat", viszont semmi utalás sincs még csak erre, ahogy Máriának se tulajdonítanak túl nagy jelentőséget az evangelisták. Miért van ez? Hisz Jézuson kívül a hitetek szerint ő volt az egyetlen, aki szeplőtlen volt, ami tényleg hatalmas dolog, de egyetlen sorral sem írják az evangelisták, sem Pál, hogy Máriának kiemelt szerepe lett volna Jézus megszülése után

A masik dilemma, hogy ha tenyleg ugyanugy az atvaltoztatas altal atlenyegult kenyeret es bort ettek es ittak a tanitvanyok Jezussal, ahogy a szentmisen tortenik, akkor Janos apostol miert nem tartotta fontosnak leirni azt a szertartast amit a papok ismetelgetnek ilyenkor? xd

A pap a kereszt jelet 16-szor rajzolja a levegobe, 6-szor fordul a gyulekezet fele, 11-szer emeli szemeit az eg fele, 8-szor megcsokolja az oltart, 4-szer osszekulcsolja a kezeit, 10-szer a mellere ut, 21-szer meghajtja a fejet, 8-szor terdet hajt, a vallait meghajtja 7-szer, 30-szor megaldja az oltart a kereszt jelevel, 29-szer a kezeit az oltarra helyezi, 11-szer titokban imadkozik, 13-szor hangosan imadkozik, az ostyat es a bort atvaltoztatja, lefedi es felfedi a kelyhet 10-szer, 20-szor elore es hatramegy.

#21:

"Ha Mária szeplőtelen volt, plusz még a mennybe is felvették, miért nem szerepel a Bibliában, illetve az evangéliumokban miért nem kap nagyobb szerepet?"

A Bibiában Gábriel arkangyal olyanokat mond Máriának, hogy "kegyelemmel teljes" meg hogy "áldottabb vagy te minden asszonynál". Szerintem ez elég jól kifejezi azt, hogy mentes volt az eredendő bűntől.

Az evangéliumok Jézus mennybemenetelével veget érnek, Mária ekkor még élt, szóval elég nehezen lehetne benne szó Mária halálának körülményeiről. De ez is elég logikusnak tűnik, ha belegondolunk, Illés prófétát meg egy tüzes szekér ragadta el.

Hogy miért nem kap nagyobb szerepet? Hát ez az, Mária alázatos volt, nem hirdette fennhangon, hogy ő bűntelen, vagy ilyesmi. :)

#22:

"A masik dilemma, hogy ha tenyleg ugyanugy az atvaltoztatas altal atlenyegult kenyeret es bort ettek es ittak a tanitvanyok Jezussal, ahogy a szentmisen tortenik, akkor Janos apostol miert nem tartotta fontosnak leirni azt a szertartast amit a papok ismetelgetnek ilyenkor?"

Miért tartotta volna fontosnak? A lényeg az, hogy a kenyer és a bor átlényegül. Szent Jusztinusznál olvashatod, hogy vegezték az első keresztények a liturgiát, ha tényleg érdekel. :) viszont a mise menete, az változott, többféle rítus van jelen az egyházban, nem az a lényeg, hogy konkrétan mi a menete a szertartasnak, a lényeg az, hogy átlényegül a kenyér és a bor. Es nem teszi meg annyiszor azokat a dolgokat, ahányszor leírod. És minden egyes dolog, amit a pap a misén tesz, annak szimbolikus jelentese van, es a tiszteletet fejezi ki. Ha tényleg kíváncsi vagy, nézz utana. :)

"A Bibiában Gábriel arkangyal olyanokat mond Máriának, hogy "kegyelemmel teljes" meg hogy "áldottabb vagy te minden asszonynál". Szerintem ez elég jól kifejezi azt, hogy mentes volt az eredendő bűntől."

Lehet, hogy én vagyok fogyatékos, de nekem ebből sehogy sem jön le az, hogy Mária azért lenne áldottabb, mert bűntelen. Sokkal inkább azért kegyelembe fogadott és áldott, mert ő lehet az, aki világra hozza a Megváltót, egy egyszerű, bűnös nőt ekkora megtiszteltetés éri. Sehogy nem következik ezekből a sorokból, hogy neki ne lenne bűne.

Igen, az Evangélium valóban Jézus mennybemenetelével ér véget, viszont Pál még jóideig munkálkodik, de egy szóval sem említi meg "Urunk Édesanyját". Ugyanúgy, ahogy Pál részletes leírást ad az egyházi tisztségekről, viszont a legfontosabbat, a pápát valamiért kifelejti. Véletlen lett volna?

Ezek egyszerűen olyan kardinális dolgok, hogyha egy picit is valósak volnának, megemlítette volna legalább egy sorban, de semmi ilyet nem találunk a Szentírásban. Ez az egész Máriás dolog sokkal inkább a kora középkori misztikusok agyszüleménye, akik szerint Isten nem születhetett bűnös nőtől. Viszont sok ókeresztény gondolta ezalapján azt is, hogy Jézus, Isten lévén nem feszíthették keresztre, mert az méltatlan halál lenne Istenhez. Ez miért számított akkor eretnekségnek, a Mária dogma viszont nem? Ráadásul a művészetben csomószor ábrázolják Mária halálát, ami már önmagában ellentmond a szeplőtelenségnek (ti. ha szeplőtelen volt, nem is halhatott meg)

#17

"el tudom képzelni hogy ők sem voltak egységesek ebben a kérdésben, mint ahogy sok teológiai kérdésben nem voltak egységesek egyébként az első keresztyének"

Inkább az van, még ezek a hittételek nem voltak teljesen kiforrva. Minden hittétel akkor forrott ki, amikor jött egy eretnek tanítás és arra kellett választ adni.

Például a Szentháromság dogmája a 4. században forrt ki, amikor jött egy Arius nevű püspök, aki eretnek tanítást kezdett hírdetni. Addig is bár vallották valamilyen formában, de sokkal kevésbé használták következetesen a fogalmakat, így akár a szentháromság-tagadók is tudnának néhány példát hozni az egyházatyáktól, ami látszólag őket igazolja, miként az idézett oldaladon is vannak ilyenek, e témával kapcsolatban.

Az Eukarisztiával kapcsolatban lényegében az ortodox egyházak és az Egyház teljesen ugyan azt vallja. De az ortodoxoknak nem kellett válaszolni a reformáció ezzel kapcsolatos tételeire, ellenben az Egyháznak kellett. Így nyugaton a trienti zsinaton tovább pontosították az Eukarisztiára vonatkozó hittételeket, hogy pontos választ tudajanak adni a felvetődő tévelygésekre. Pont úgy, miként az ariánus nézetekre is válaszolt az Egyház a 4. században.

Keleten pedig megmaradt a trient előtti nézet, ami sokkal inkább misztériumként kezeli az Eukrisztiát, de nem tagadja az Egyház ezzel kapcsolatos fő hitelveit.

#19

A túlzott szobortisztelet valóban helytelen, a népi túlbuzgó vallásosság vadhajtása.

A szentek érdemeinek viszont semmi köze a bálványimádáshoz. Ezt talán azért nem érted, mert fogalmad sincs a katolikus üdvösségtanról és eszkatológiáról. A teljes kánonból (nem a 16. században megvágott kánonból) ezt is alá lehet támasztani, olvass bátra utána dogmatika könyvekben, mindig bibliai igékkel támasztják alá ezeket.

"Ha Mária szeplőtelen volt, plusz még a mennybe is felvették, miért nem szerepel a Bibliában"

Az, hogy szeplőtelen volt, szerepel (kegyelemmel teljes és áldottabb minden asszonynál). Mennybe vétele valóban nincs benne, viszont a katolikus teológiában Mária az Egyház előképe (Jelenések könyve alapján), stb..., innen már talán számodra is érthetőbb, de ennek is utána tudsz olvasni dogmatikában, ha érdekel.

#25

Gondolkoztam, hogy erre válaszoljak-e, mert végül is nem nekem írtad, de azért ha egy tanácsot megengedsz.

Javaslom olvasd el az alábbi oldalakat, mind a két kérdésedre választ kapsz:

[link]

[link]

Mint majd láthatod, ha valóban elolvasod, Mária szeplőtelenségét Luther is vallotta. Pedig ugye ő lenne a ti fő reformátorotok. Ahogy azt is láthatod majd, hogy egyáltalán nem középkori misztikus találmány, mint állítottad.

Persze kiírhattam volna a lényeget, de minek ékeskedjek más tollával, ráadásul így teljes egészében el tudod olvasni.

"Mint majd láthatod, ha valóban elolvasod, Mária szeplőtelenségét Luther is vallotta. Pedig ugye ő lenne a ti fő reformátorotok. Ahogy azt is láthatod majd, hogy egyáltalán nem középkori misztikus találmány, mint állítottad."

Ha megengedsz egy kis korrekciót:

abszolút nem releváns az, mit vallott Luther, vagy épp Kálvin, ha az ellentétben van a Szentírással. Pont ez volt a lényege a reformációnak, hogy Isten Szaván kívül nincs más tekintélyünk. Ha Kálvin/Luther írásait fogadnánk el mérvadónak, pont abba a hibába esnénk, amit cáfolni akarunk - az ő felismeréseik csak iránymutatóak, de semmiképp se tévedhetetlenek.

Ha már Te ajánlottál, én is melegszívvel ajánlanám az alábbi írásokat, ha másért nem is, legalább megismered a mi álláspontunkat:

[link]

[link]

#28

Csak az elsőt volt időm most elolvasni, de sajnálattal láttam, hogy csúsztat a szerző.

Például egyik részben az ortodoxokra hivatkozik (bár legalább annyit vallanának az Egyház hitéből a kálvinisták, mint az ortodoxok), holott az ortodoxok eleve nem hisznek az áteredő bűnben. Náluk azért nincs szükség szeplőtelen fogantatásra, mert hitük szerint minden ember úgy születik. Viszont tudtommal az ortodoxok se tagadják, hogy Mária bűntelenül élt volna.

"Ennek a római katolikus tanításnak a következményei rendkívül komolyak. IX. Pius pápa „ünnepélyesen” figyelmeztetett mindenkit:"

Ez is csúsztatás, mert ez minden dogmára igaz. A szerő pedig úgy állítja be, mintha speciálisan ezt a dogmát védené foggal-körömmel az Egyház, holott bármelyik dogma tagadásának ugyan az a következménye.

"melyet sem a Szentírás, sem az egyházatyák nem tanítanak"

Ezt sem igaz, mint láthattad a korábban linkelt oldalon, ahol kigyűjtötték az egyházatyák tanítását. Szerepel köztük. Ahogy rengeteg igét is hoznak rá. Az igaz, hogy egzaktul nincs kimondva a Bibliában, de egzaktul a Szentháromság sincs kimondva benne.

Na mindegy, most csak ennyire futotta időmből. Őszintén remélem, hogy legalább az egyik linkemen lévő írást elolvastad te is, ahogy én megtettem.

"Ha Mária szeplőtelen volt, plusz még a mennybe is felvették, miért nem szerepel a Bibliában, illetve az evangéliumokban miért nem kap nagyobb szerepet? Elvégre az eléggé nagy szám, ha valaki bűntelen, mennybemegy, nem csak "egy kis mellékes adat", viszont semmi utalás sincs még csak erre, ahogy Máriának se tulajdonítanak túl nagy jelentőséget az evangelisták."

Igaz, Mária mennybevitelére nincs leírás a Szentírásban. (Itt megjegyzem, hogy szerencsésebb a mennybe vitele/vétele szót használni mennybe menetel helyett. Mária ugyanis ember volt, bár az áteredő bűntől mentes, de önerőből nem tudta volna testestül-lelkestől a dicsőségbe vinnie magát.)

Azt érdemes figyelembe venni, hogy a korai egyház idejében a négy evangélium, az apostoli levelek, az Apcsel nem számított kizárólagos forrásnak és ezekkel nem az volt a cél, hogy mint egy híradó mindenről tudósítson. Mária Jézus mennybemenetele után elvonultan élt. Mivel a kereszten Jézus Szent Jánosra bízta az édesanyját, így okkal feltétezhetjük, hogy Szent János apostollal együtt élte a hátralevő éveit. Épp ez lehet az oka, hogy a Szent Jánoshoz köthető Jelenések könyve a napbaöltözött asszonyként jeleníti meg a Szűzanyát. Tehát János foglalkozik vele, míg más szerzők, akik nem láthatták Mária utolsó napjait, nem említenek meg vele kapcsolatban semmit Jézus halála után.