A Bibliában kik a Virrasztók illetve kiket neveznek Őrzők-nek? Van jelentősége Énók könyvének a Bibliát tekintve?

Ha Énok könyve hamis, akkor a Biblia is. Nem azok írták, akikkel megtörtént és még csak nem is akkor amikor megtörtént.

Ráadásul azt magyaráznak bele nagyokosok, amit csak akarnak, "ezt nem úgy kell érteni, ezt szó szerint kell érteni, majd én megmondom, hogy értette ezt Jézus...."

"Ha Énok könyve hamis, akkor a Biblia is."

Én azt mondom, hogy vegyük bele a Gyűrűk Urát is, annak is van annyi köze az egészhez, mint Énok könyvének, sőt igazából több is.

A vallásos elfogultság, illetve az alultájékozottság miatti néhány pontatlanságra a hozzászólások között felhívnám a figyelmet.

"Jézus egy új szövetséget kötött az emberiséggel és Egyházat alapított. Ez a Krisztus által alapított Egyház kanonizálta a Szentírást a Szentlélek vezetésével." A kanonizáció egy hosszabb folyamat volt, a modern, római katolikusnak és ennek leányegyházainak kánonja több évszázad alatt alakult ki, és legtöbbször olyan személyek/egyházak bábáskodása alatt, akik már szakítottak az apostoli és a krisztusi tanításokkal, így nem nevezhetőek annak az Egyháznak a részének, amit Krisztus alapított. Pl. pénzt fogadtak el, magukat a "nyáj" fölé, és nem alá helyezték, nem dolgoztak éjjel-nappal, hogy mások ingyen kenyerét ne egyék, stb.

# 20 Péter

A pszeudoepigráf írásokat nem vetette el mindenki. Az, hogy egy írást nem egy megnevezett szerzője, hanem annak egy szellemi örököse írta, nem hiteltelenít egy írást. Pl. Jakab levele, a Timóteushoz írt levelek, vagy pl. a 2. Péter levél is pszeudoepigráf, mégis széles körben elterjedtek és olvasottak voltak. Az Énok könyve c. írás is ilyen. A könyv eredetileg a Kr. előtti zsidóságban is ismert és használt volt, de a Tanakhba már nem került be, mert a zsidók úgy gondolták, istenkáromlás az, hogy az angyalok vétkezhetnek. A szeptuaginta nem tartalmazza, bár a korai kereszténység használta, mint Istentől ihletett írást. A fősodratú állami egyházak nem kanonizálták, az etióp és az eritreai egyházak kivételével.

Azt is írod, tévedés a Júdás idézet. Márpedig nem tévedés. Az a tévedés, amit te írsz. A kutatások Énok könyvének legnagyobb részét Kr. előtt 300-ra teszik, egyedül a Példázatok könyvét teszik későbbre, de azt is Kr. előttinek ítélték. Nézd meg Wikin, vagy bárhol.

Egyébként szintén kutatások bizonyították, hogy az Énok könyve már létezett a Kr. előtti 3. században, ezért megelőzik a Második Templomot és a Makkabeus felkelést és a hellenizációt is, így minden valószínűség szerint az Első Templom idejében is használt volt.

Több egyéb, kisebb tévedés is van a hozzászólásodban, érdemes lenne jobban felkészülnöd az igazságból, mielőtt az igazságról szeretnél írni. Javaslom, járj utánna alaposabban a dolgoknak. Pl: A Tamás-Evangélium nem tartalmaz gnosztikus nézeteket. Bár az igaz, hogy gyanúba került, lévén gnosztikus könyvtárból került elő az egyetlen teljes példány, de egyiptomból is találtak töredékeket belőle, ill. a későbbi kutatások már egyértelműek abban, hogy nem tartalmaz csak a gnosztikusokra jellemző eretnek nézeteket, illetve Jézus gyerekkori csodái sincsenek benne. Ez egy egyszerű Jézus-Logion, azaz Jézus mondásainak gyűjteménye.

Az őrzők a korai Egyház tanítása szerint (értsd: Kr. utáni, de a Niceai zsinat előtti), akik szintén használták Énok könyvét, mint Szentírást, olyan angyalok, akiknek rendeltetésük az emberek felett való őrködés lett volna, de elhagyták őrhelyeiket, és az emberek lányaival keveredve tisztátalan utódokat hoztak létre.

Néhány idézet erről a 2. és 3. Századból:

Lactantius: "Amikor Isten ezt látta, elküldte angyalait, hogy az emberek életét jobbítgassák és megóvják őket minden rossztól. Parancsba adta nekik, hogy őrizkedjenek a földi dolgoktól, nehogy valamilyen mocsok beszennyezze őket és elveszítsék angyali méltóságukat. Csakhogy amikor az emberek környezetében tartózkodtak, az a fondorlatos vádló őket is a gyönyörre csábította, s asszonyokkal mocskolták be magukat. Ekkor Isten bírói döntésével elítélte és bűneik miatt eltaszította őket magától, s ettől kezdve sem nevükben, sem létmódjukban nem voltak többé angyalok. Így aztán, hogy vesztükért vigasztalást nyerjenek, a Sátán csatlósainak szegődtek, s hozzáláttak, hogy az embert, akinek a védelmére jöttek, végveszélybe döntsék."

Athenagoras: "Ahogy az embereknek szabad választást adott az erény és a bűn között, ugyanúgy az angyaloknak is. Megfigyelhető, hogy egyesek ezek közül szabad választás szerint megmaradtak olyannak, amilyennek Isten alkotta őket, folytatván azokat a dolgokat, amire Isten megalkotta, és amik fölé helyezte őket; mások pedig meggyalázták mind a természetük alkotmányát, mind a rájuk bízott kormányzást is. Nevezetesen ez az anyagnak és különféle alakjainak uralkodója [ti. az Ellenség], és mások azok közül, akik ez az első boltozat köré lettek helyezve, (tudhatod, hogy semmit sem mondunk tanúk nélkül, hanem a próféták által kijelentett dolgokat erősítjük meg); ezek tisztátalan szerelembe estek az [emberi] szüzek iránt, és leigázta őket a hús, hanyaggá és gonosszá váltak a rájuk bízott dolgok irányításával. Ezektől a szüzek szeretőitől nemződtek tehát azok, akiket óriásoknak hívnak. És ha valamit szóltak a költők is az óriásokról, ne lepődj meg ezen: a világi bölcsesség úgy különbözik az égitől, mint az igazság a megtévesztéstől. [...] Ezek az angyalok pedig leestek az égből, és a levegőben és a földön járnak, többé már nem képesek az égi dolgokhoz emelkedni, az óriások szellemei pedig azok a démonok, akik a világ körül járnak. A démonok a természetükhöz hasonló tetteket hajtanak végre, a [bukott] angyalok pedig az étvágyukhoz hasonlóakat, amiket kielégítettek [az emberek lányai által]. Az anyag fejedelme pedig, abból kiindulva, ami kitudódott, fennhatóságot és vezetést gyakorol a jó ellen, ami az Istenben van."