A Biblia említ ilyen személyt?

Nem említ ilyen személyt.

"Meg mivel említi a könyv, hogy voltak olyan lények ...."

Ilyet sem említ, ez egy apokrif iratból való, (H)Énok könyvéből. De még abban se teljesen így volt, miként leírtad.

Lehet hülye válasz...

De egy próbát megér:

Wikipédia:

Lót és két lánya megmenekül és egy darabig egy barlang mélyén húzták meg magukat. A két lány abbéli félelmében, hogy már sohasem házasodhat meg és nem lehetnek gyerekeik, leitatják apjukat és vele hálnak. Mindketten fiúgyermeket szülnek, az egyikük Moábot, a másik Ammónt (Ben-Ammit).

Az Ószövetség alapján Moáb leszármazottai a moábiták, egyik kései utóda Rúth lesz. Ammón leszármazottai az ammoniták lesznek.

Igen, a mindenki által kanonikusnak tekintett Biblia is ismeri ezt a sztorit, de csak utalásként.

1 Móz. 6,2

És láták az Istennek fiai az emberek leányait, hogy szépek azok, és vevének magoknak feleségeket mind azok közűl, kiket megkedvelnek vala.

1 Móz. 6,4

Az óriások valának a földön abban az időben, sőt még azután is, mikor az Isten fiai bémenének az emberek leányaihoz, és azok gyermekeket szűlének nékik. Ezek ama hatalmasok, kik eleitől fogva híres-neves emberek voltak.

Bővebben azonban csak apokrif szentírásokban van kifejtve, mint például Énók Könyvében.

A sztori lényege, hogy Isten Felvigyázókat (angyalokat küldött), akik vezetője Azazel főangyal volt, hogy felügyeljék és segítsék az embereket. Ezek a felvigyázók (az Isten fiai) azonban beleszerettek az emberek lányaiba és gyermekeik születtek tőlük.

Azazel nevét szintén ismeri utalás szintjén a kanonikus Biblia is, innen tudjuk, hogy az apokrifek amelyekre a Biblia hivatkozik hiteles a szentírók által is ismert történetet dolgoznak fel.

3 Móz. 16,8

És vessen sorsot Áron a két bakra; egyik sorsot az Úrért, a másik sorsot Azázelért.

3 Móz. 16,10

Azt a bakot pedig, a melyre az Azázelért való sors esett, állassa elevenen az Úr elé, hogy engesztelés legyen általa, és hogy elküldje azt Azázelnek a pusztába.

3 Móz. 16,26

Az pedig, a ki elvitte az Azázelnek való bakot, mossa meg ruháit, és a testét is mossa le vízben, és azután menjen be a táborba.

Az apokrifek tanulmányozása tehát fontos, hiszen nélkülük nem érthetjük meg, hogy a Bibliai szöveg mire utal.

Nyilván a kanonikus bibliai gyűjtemény hiányos, mert maga a szöveg rengeteg olyan más szentírásra utal, amely ma nem része a gyűjteménynek, de a szentírók maguk annak tartották.

Itt található egy elég jó áttekintés ezekről:

[link]

"Az apokrifek tanulmányozása tehát fontos, hiszen nélkülük nem érthetjük meg, hogy a Bibliai szöveg mire utal."

Hogy utalhat az apokrifekre Mózes könyve, amikor több, mint 1 évezreddel később íródtak? Időutazó volt Mózes?

Egyébként az általad linkelt oldal is felsorolja, hogy mely apokrifet mikor írták.

Természetesen lehet olvasni ettől függetlenül ezeket, de csak annak tudatában, hogy nem Istentől származnak. Teológiai tanításuk nincs (pontosabban ami van, az nem elfogadható), legfeljebb erkölcsi lehet.

Három dolog, hogy egy történet mikor keletkezett (szóbeliség mindig elsődleges), mikor jegyezték le először (ezeket általában nem ismerjük), és végül, hogy a ma ismert szövegváltozat meglétére mikortól van utalás más forrásokban.

Ha egy apokrif iratra maga a szentírás úgy utal, mint egy létező korábbi szentírásra, de az nincs meg a mai gyűjteményben, akkor tény, hogy a Biblia hiányos. A hiányzó könyv tartalma nélkül a teológiai üzenet nem teljes, visszaállításra, helyreállításra, vagy új kinyilatkoztatásokkal való pótlásra szorul.

Mivel a Bibliában sok ilyen utalás van, ténykérdés, hogy ez nem kivétel, hanem általános szabály. Maga a kanonikus biblia igazolja saját töredékességét.

Ezt nagyon fontos tudni, mielőtt valaki (vagy egy egyház vagy egy teológiai intézmény) elkezd egész dogmatikai építményeket felépíteni egy alapvetően hiányos, töredékes alapra és utána csodálkozik, hogy később előkerült vagy később kinyilatkoztatott isteni eredetű iratok annak a dogmatikai kártyavárnak nem felelnek meg.

#6

Tehát akkor az véletlenül sem elképzelhető, hogy Mózes után évszázadokkal később néhány legendásnak tűnő részre új történeteket írnak? Énok könyvét elég alaposan megvizsgálták a kutatók számtalan szempont alapján, az egészet legkorábban a Kr.e. 6. századra teszik, de sokkal valószínűbb, hogy a Makkabeusi kor után írták.

Vagy teszem azt, ha a Tóra alapján én is költök pár ilyen írást, mondjuk elnevezem Ábel könyvének, akkor az hitelessé válik?

Énok könyvére egyedül az Újszövetségben van utalás, apostoli levélben olvasható belőle idézet. Viszont ettől nem válik az egész könyv sugalmazottá. Se a zsidók, se a keresztények nem ismerik el kanonikus műnek.

Zárt vallási rendszer akkor keletkezik, ha az emberek elfordulnak a hittől, elfordulnak Istentől és a korábbi kinyilatkoztatásokból zárt teológiát csinálnak amihez szokásokat, intézményeket hoznak létre.

Ezek megtiltják Istennek, hogy akár egy szó újat is szóljon, megtiltják istennek, hogy új prófétákat hívjon el, kizárják az általuk elismerteken túl más szentírások létezését, és megtiltják az embereknek, hogy saját józan eszük és szívük alapján gondolkodjanak Istenről és keressék Istent saját szellemi és spirituális erőfeszítéseik útján.

Ezért mondhatjuk, hogy a vallás nem más, mint az igaz működő hit halála.

Utolsó hozzászólásom ebben a témában, mert fanatikusokkal vitatkozni értelmetlen.

Csak gondolkodj el azon, ha Énok (ha egyáltalán létező személy volt) a Kr.e. 4. évezred közepén élhetett, majd bő 3000 évvel később írnak egy könyvet az ő nevével, akkor az mennyire lehet valós?

Illetve mint írtam, ez nem hit vagy vallás kérdése, mert egyetlen egy keresztény felekezet, de még a zsidó vallás sem fogadja el.

Aranyos vagy ,nyár van a strandon a buliban volna a helyed,és nem itt.

Már nem fogadnak az ovodában ,hány éves vagy ,4,5?