Kedves keresztények! Amikor barátkozás céljából új emberekkel ismerkedtek meg, akkor feltételezitek a másikról, hogy azonos a hite a tiétekkel?

Rólam pont hogy azt feltételezik egyből, hogy nem vagyok keresztény :D

Így a másik oldalról azt tudom nyilatkozni, hogy intelligens emberek között elvileg nincs akadálya a barátkozásnak akkor sem ha tök másban hisznek/nem hisznek. Vannak hívő katolikus, református, baptista ismerőseim, aztán azok akik nem gyakorolnak vallást de hisznek, illetve van ateista, sátánista. Ha ellentétes "táborok" kerülnek össze, néha kialakul vita de mivel mind értelmes emberek vagyunk, ez a kulturált vita szinjén is marad és nem torkoll a másik hitének lefikázásába vagy térítésbe. Szerintem ez így normális. Engem kifejezetten irritál amikor valaki azonnal térít amint megtudja, hogy a másik fél másfajta hitet képvisel.

Bántó megjegyzés volt már de legtöbbször vadidegenek szólogatnak be az utcán vagy tömegközlekedsen, az ő véleményük meg végképp nem zavarja az álmomat. Bár ilyenkor néha eszembe jut hogy amikor meglátom hogy valaki a nyakában keresztet hord, én sem megyek oda és nem kezdem fikázni hogy "látom keresztény vagy, az én istenem szerint el fogsz kárhozni és térj át amíg megteheted, demán!" míg én 10 alkalomból 7-nél megkapom, igaz gyaníthatóan nem az értelmesebbektől.

Nem, általában inkább meglepődök, hogy ha egy beszélgetés során kiderül, hogy "azonos a hitünk". Kivéve persze, ha kifejezetten egyházi közösségben ismerkedek meg valakivel.

"Kerültél már olyan helyzetbe, ahol egy számodra szimpatikus ember bántó megjegyzést tett a hitedre?"

Persze, mondhatni sokszor.

Nagyon nagyon kevés hívő van a környezetemben, barátaim nagy része, családom nem hívő.

Szóval, ha új emberekkel ismerkedem meg, én alapból azt feltételezem, hogy nem hívő, de ha az akkor nem keresztény (itt Londonban ez ritka az én környezetemben ugyanis).

Volt persze, hogy kellemeset csalódtam.

Bántottak-e meg már a vallások miatt? Hajjaj de még mennyiszer... Ha nem is vérig sértettek (mert ilyen is volt) akkor csak a piszkálódás, meg a provokatív kérdések stb szinte mindennaposak, de rólam ez már lepereg, nem állok le vitatkozni. Legrosszabb benne, hogy a barátaim szekálnak vele, nem idegenek.

Nem élek álomvilágban, a magyarok többségének a vallásossága kb. annyi hogy lehet hogy csecsemőként megkereszelték, de a karmában meg reinkarnációban hamarabb hisz mint bármilyen keresztyén tanításban.

"Kerültél már olyan helyzetbe, ahol egy számodra szimpatikus ember bántó megjegyzést tett a hitedre?"

Volt. De nem direkt nekem címezve, meg nem került szóba azelőtt a hit, csak elkezdte hangoztatni. Az ateistáknak van egy szegmense aki többet beszél a vallásról mint egy Jehova tanúja, és erre végez mentális maszturbációt hogy ő okosabb mint a sok "mesekönyvhívő".

Igen, a vallás szerint meg kell vallanod mindenkinek aki kérdezi, tanúságot kell tenni a hitedést. Nem úgy mint Péter aki megtagadta Jézust, ez nem jó. De viszont, ha a mai világban kinyilatkoztatod, akkor zizinek gondolnak és beléd kötnek. Erre kb. 80% esélyed van.

Elég nehéz kérdés, sőt mondhatni ellentmondásos. Csak felekezetben lehet ismerkedni, hasonlókkal mint te, zárt közösségben. Most mondjuk hirtelen eszembe jutott egy facebook-ozó, mobil és játékfüggő egyén, hogy neki megemlíteni Isten-t, pfff 90% hogy kiröhög...