Milyen Bibliát vegyek?

ez amúgy igaz, a legtöbb református templomban van is másolata az eredeti vizsolyi bibliának, bárki ellenőrizheti, a mai "protestáns kánon" úgy keletkezett, hogy a bible society elkezdte csak azokat a könyveket az újszövetségbe tenni amit a zsidók is, és az ő héber szövegváltozatukból fordított, később a neoprotestánsok akiknek az ideológiája volt hogy a biblia egyetlen és tökéletes egység belemagyarázták hogy micsoda szörnyű megrontása történt az eredeti bibliának, ami finoman szólva történelmietlen

nem véletlen hogy egy külön könyvben kiadták a "deuterokanonikus" könyveket a kálvin kiadónál, ez a "gonosz módon kibővítették a bibliát" még az eredeti reformációtól is távol áll

Sziasztok!

Úgy tűnik, hogy itt komoly ismeretbeli pontatlanságok vannak. Először is a deuterokanonikus (apokrif) könyvek kanonikusságát a Római Katolikus Egyház is csak 1546-ban a tridenti zsinaton (más néven trentói vagy trienti zsinat 1545-63) dogmatizálta.

Másodszor érdemes tudni, hogy az ősegyházban néhányan, mint például Augustinus (Ágoston), (i. sz. 354-430-ig élt nagy befolyású egyházi tanító) elfogadtak egyeseket az apokrifok közül, míg a többség, köztük például Hieronymus (Jeromos), (i. sz. 340-420-ig élt, ugyancsak nagy egyházi tanító, a Vulgata fordítója) hevesen tiltakoztak a héber kánonhoz kapcsolásuk ellen. Hieronymus "apokripha" és "fabulae" (= mesék) névvel illette a deuterokanonikus iratokat. A Vulgatába, az Ószövetség latin fordításába csak Jeromos halála után, szinte szó szerint csak a holttestén át lehetett belevenni őket.

Üdv. Péter

#12

Ezeket a mítoszokat magad találod ki, vagy veszed valahonnan? Utóbbira gondolok, mert olyan szófordulatot használsz, amit már adventista oldalon olvastam korábban. Bár lehet azt is te írod.

A Szentírás kánonját Kr.u. 382-ben zárták le a Római Zsinaton. Nyílván te is tudod ezt, de jobbnak láttad a sokkal későbbi későbbi dátumot említenim ahol csupán megerősítették ezt a korábbi zsinati rendelkezést. Gondoltam megjegyzem, mert szerintem a féligaszság az hazugság, nem lenne jó, ha ilyen fontos dolog esetén, mint a Szentírás, egy hazug állítás szerepelne.

Egyébként a Római Zsinat rendelkezését elérheted online is, például az alábbi linken:

[link]

Franciául van, de keress rá akár a latin verzióra.

"A Vulgatába, az Ószövetség latin fordításába csak Jeromos halála után, szinte szó szerint csak a holttestén át lehetett belevenni őket."

Ezt nem tudom honnan vetted. Bár ebben szerepel a szófordulat, amire utaltam. Amit értelmezni sem tudok, hiszen a "holttestén át" kifejezést általában szimbolikusan értjük, hogy ez szó szerint miként valósul meg, nem tudom, de elég morbid lehet ahogy elképzelem.

Ezzel szemben a tény az, hogy Jeromos lefordította például Tóbiás és Judit könyvét. Míg a Makkabeusok, vagy Sirák fia könyvét a Vetus Latinából emelte át. Természetesen mind a 72 könyv szerepelt a Vulgataban, még Jeromos élete során.

"héber kánonhoz"

Az érdekes, különösen azért, mert egységes héber kánon nem volt abban az időben, az majd néhány évszázaddal később, a maszoréták idején alakul ki.

Jézus korában és még jó ideig a görög LXX volt általános használatban, ami addigra már tartalmzta az általad apokrifnek titulált könyveket is. Érdekes, hogy szerinted apokrifek, de mind Jézus, mind az apostolok gyakran használták ezeket és idéztek belőlük. A református teológusok szerint, idézem: "327 helyen utalnak ezekre a könyvekre".

Sziasztok!

A forrásom: [link]

De megtalálod a Wikipédián is: [link]

Református oldalon: [link] - A Biblia keletkezése, Tariska Zoltán

"A kanonizálás az Ószövetség estében nem egyszerre történt: Mózes öt könyve már a Kr.e.1.században váltak kanonikus iratokká. A Kr.u.90-100 között tartott jamniai zsinat ezt a gyakorlatot szentesítette, amikor az Ószövetség 39 könyvét kanonizálta, ismerte el Isten kijelentésének. Ez az un. „palesztinai kánon”, amely a protestáns egyházak által is elfogadott ószövetségi kanonikus iratokat foglalja magába. Az 1546-os tridenti zsinat, melyet a reformáció ellen hívott össze a római pápa, nem ezt a kánont fogadta el, hanem az un. „alexandriai kánont”, mely nem kanonikus könyveket is tartalmaz. (Salamon Bölcsessége; Jézus, Sirák fia;Tóbiás; Judit; Makkabeusok könyve stb)."

Zsengellér József, a budapesti református teológia dékánja: "a kanonizációról szóló vita egészen a 3–4. században élt és tevékenykedett Jeromos egyházatyáig vezethető vissza, akinek bibliafordítása során az jelentett nagy kérdést, hogy vajon a zsidók által használt héber vagy a keresztyének használta görög ószövetségi szövegeket vegye-e alapul. A kánon kialakításának fő szempontja az isteni ihletettség kérdése, ezért volt kérdés, vajon melyik az autentikus forrás. „Mivel Jeromos szerint az újszövetségi szerzők leginkább a héber szerint idézik az Ószövetséget, az egyházatya a héber mellett tette le a voksát.” Később alapvetően azt vette alapul a később Vulgata néven ismert latin nyelvű fordításához. Kortársai és utódai sem értettek ezzel teljesen egyet, így még legalább ötszáz éven keresztül párhuzamosan használták a Septuagintát, az Ószövetség legrégebbi görög fordítását is."

Üdv. Péter

Tudom honnan írtad, mint céloztam rá, csak nem akartam tényként közölni.

"A Kr.u.90-100 között tartott jamniai zsinat ezt a gyakorlatot szentesítette"

Azt hittem ez a mítosz már rég megdőlt. Felthetően a 19. században találták ki a mítoszt, nincs semmi történelmi alapja. De ha még is van hozzá bizonyító erejű forrásod, szívesen veszem.

Azt továbbra sem tudom, hogy miért ragaszkodsz ennyire a Trienti Zsinatos elképzelésedhez. Mint rámutattam semmi alapja nincs. A 4. században "csupán" 3 zsinat volt, ami a teljes, 72 könyves kánont elfogadta, abből az első a Római Zsinat, amit említettem. De ott volt még a Hippói és a III. Karthágói is néhány évvel később.

"az újszövetségi szerzők leginkább a héber szerint idézik az Ószövetséget"

Azon "palesztin kánon" szerint, amit szerinted az 1. század végén kanonizáltak egy nem létező zsinaton?

Valamint ha e szerint idézik, akkor miként idézhetnek több mint 300 alkalommal olyan könyvekből (deuterokanonikus), amelyek szerinted benne se voltak ebben a halmazban?

Egyébként sokáig az volt több protestáns vezéregyéniség fő problémája (pl. Luther), hogy ezek az iratok csak görögül állnak rendelkezésre. "Kár" (számotokra), hogy végül megtalálták a qumrani tekercsket, melyekben ezen könyvek is szerepelnek, méghozzá héber vagy arám nyelveken.

Kedves Kérdező,

Értelemszerűen azt a Károli kiadást javaslom, amelyikben nincsenek benne a silány apokrif iratok, hanem a tiszta Isten beszéde.

A katolikus fordítások tényleg nem jók! Nem tudom őket ajánlani!

67 százalékos, hulyezes megbocsátva!

Amelyiket Jézus írta!

.

.

.

.

.

.

Jajjkérlek, hát nem is meritek ezt az anekdotát? :D

Amúgymeg, olvashatod a Károlit, Kedves Kérdező, csakhogy az mintha már más nyelven volna írva. Mondatonként fordíthatod kb. jelenlegi magyar nyelvre.

Érdekes, hogy egy ily nehezen (és könnyen félre) értelmezhető könyvet ajánl valaki az "Igazság Forrása"-ként.

Kedves PencroftTivald!

Te nagyon el vagy maradva... :-)

Katt ide: [link]

Mi a problémád?

Üdv. Péter