Teljesen kilátástalannak látom az életemet, miközben keresztény vagyok. Többi lent (? )

"Újjászületett keresztény vagyok. Amikor Isten jelenlétében vagyok és őt dícsérem akkor minden jó,de ezt ugyebár nem tehetem (sajnos) 0-24ben, s mindig ezek a dolgok járnak a fejemben.. "

Szerintem jó ÚTON vagy, ha az Istent tudod dicsérni!

De a javaslatom az, hogy ne csak úgy általában dicsérd az Istent, hanem azért adjál hálát amiért bántanak! Valójában ezek a bántások ellen ez az egyetlen eszközöd, hogy hálát adsz érte, és így dicsőíted meg az Istent!

Igen, mivel a kövérséged és az ügyetlenséged karmikus okokra vezethetőek vissza, mivel senkit sem teremt az Isten ilyennek, hanem ilyenné válunk, ha ez szükséges, hogy szellemileg és lelkileg is fejlődjünk az által, hogy a hiúsági komplexusainkat fel tudjuk dolgozni, ha állandóan gúnyolnak, és hülyéznek, mert ez nagyon alkalmas arra, hogy vissza billenjen bennünk a helyes önismeret.

Tehát ezért nem "kárhoztatni" kell a környezetet, vagy önmagad és ez által az Istent is, hanem pontosan ezekért kell hálát adni.

Azt írod, hogy "őt dícsérem akkor minden jó,de ezt ugyebár nem tehetem (sajnos) 0-24ben".

Nem értem, már miért nem lehetne? Na, jó ha nem lehet, akkor legalább akkor, amikor ezek a dolgok járnak a fejedben, legalább ekkor, és figyeld meg, hogy azok az un, rossz gondolatok ilyenkor mindig "lekopnak". Ez az egyetlen "fegyvered" ezekkel a rossz gondolatokkal szemben, ha az Isten dicséred a külsőd és a körülményeid miatt!!!

Mert azért gondolj bele, mennyivel jobb neked pld. azokhoz képest, akik olyan betegek, hogy ágyhoz vannak kötve, és még a mosdóig sem tudnak elmenni, és mindenben ki vannak szolgáltatva az őt segítőknek.

A leírásod alapján kevert szorongásos szociális fóbiád van, ami szépen kezelhető. Ezeket az ember saját magának építi fel, helytelen gondolkodással.

Nem jár lassan az agyad, csak stresszeled magad, és ez már valóban lassítja a felfogóképességet. Azt is hiszed gondolom, hogy mindenki téged figyel, ez is kóros. Próbálj a folyamatos befelé nézés/önvizsgálat helyett kifelé nézni.

Sajnos a mai világ értékrendje a külsőségeken alapul, Neked keresztényként ezért ad ekkora törést. Nem kell tökéletesnek, szépnek, fittnek, Nobel-díjasnak lenni. A keresztlény értékek a lényegek, arra figyelj, ne erre az elkorcsosult, bűn-imádó világra.

15 évesen pláne ne érezz ilyeneket. Sok minden változni fog, hamar.

Fel a fejjel. Szerintem sokkal szebb vagy és okosabb nálam és sok mindenki másnál, csak mi nem ezt helyezzük a középpontba.

Kövérségen meg lehet változtatni, mozgással, kalória számolással, étrenddel

"Az életemet egy nagy feketeségként látom,nem találok kiutat. "

Bízz Jézusban. Jézus mindenre kiút. Erősítsd a hited! Jézus a Te szépséged, fittséged, eszed, életed, táplálékod, mindened!

Két dolgot javaslok, válaszd, amelyiket jobbnak gondolod.

Az egyik, hogy megkérdezed Istent, hogy adjon neked egy megoldást.

A másik az, hogy elkezdesz komolyan fogyókúrázni. Előbb-utóbb talán észbe fognak kapni a szüleid.

Határozottan az az érzésem, hogy amit a képességeidről írtál azt bárki írhatta volna akár az osztályosból is.

Nem vagy se butább, sem ügyetlenebb.

A túlsúly lehet objektívebb ítélet, de ezen tudsz változtatni. Nyilván ehhez kell lelki erő is. Tehát lényeg, hogy magadat ne írd le, ne ócsárold.

Fontos, hogy a felsorolt problémáidat ne söpörd a szőnyeg alá azzal, hogy elég jó keresztény vagy-e!

A keresztények sem kell, hogy elhanyagolják világi jelenlétüket: testüket, elméjüket. Attól nem leszel jó keresztény ha szenvedsz! Tegyél a szenvedésed ellen.

Próbáld fejleszteni magad, írtad, hogy lefogytál, az jó. Sportoljál, szellemileg is lehet fejlődni, járj el könyvtárba például, kitágíthatod a világlátásod a könyvek által.

Egy jó keresztény közösségben találhatnál lelki segítséget, keresztényeknél nem szokás gúnyolódni.