Tudnék úgy papnak gyónni, hogy nem vagyok vallásos, nem hiszek a keresztény Istenben? Vagy játszam meg, hogy hiszek? Ne mondjak erről semmit, tegyek úgy végig, mintha hívő lennék?
Bűncselekményt követtem el: nagy értékű bolti lopás, elég durva értékben - 71 ezer valahányszáz forint. Lebuktam, bevittek, kivallattak, rabosítottak (fénykép, ujjlenyomatvétel), stb-stb.
Nagy valószínűséggel egy elég erős pénzbüntetést és felfüggesztést kapok, olyan elzárást, amit nem lehet pénzzel vagy közmunkával megváltani, nem valószínű.
Ettől függetlenül nem a büntetéstől tartok, legalábbis nem az anyagi vonzataitól, bármennyire is meg fogják nehezíteni az életem.
Amitől most tartok, az az, hogy amikor egyedül vagyok, akár ébren, akár este, belülről szinte megpróbál széttépni a lelkiismeretem, vagy ha ez nem is az, akkor a gondolataim.
Hogy mások számára (ismerősi körökben) ki fog-e ez derülni, azt még nem tudom.
Mindenesetre az jutott eszembe, ha valakinek ezt elmondanám, egy picivel megkönnyebbülnék.
Lehet, hogy ez valójában így értelmetlen, de én erre gondoltam. Viszont Istenben, túlvilági dolgokban nem hiszek, úgy talán 14-16 éves korom óta. Ha kell, akkor "megjátszom", szüleim és rokonaim pl. mind így tudják (hogy vallásos vagyok, most is), de voltak barátaim is, akiket hittantáborban tudtam megismerni...
Lényeg, hogy szeretném tudni, hogy lehet-e ateistának is pap előtt gyónnia; vagy ez kizáró ok?
Vagy számít-e valamit, kell-e erről bármit is említsek; vagy irreleváns a gyónás szempontjából?
Vagy ha kiderül, elzavarhat-e a gyóntató? Vagy legegyszerűbb úgy végigmondjam az imákat, mintha mi sem lenne.
Vagy ateistaként semmi értelme se lenne ennek? Semmit se segítene?
Azért lopni még nem halálos bűn, nyugi. Politikusaink milliárdokat lopnak el, mégis tök nyugodtan alszanak :)
Nem azt mondom persze, hogy jó dolog, mert természetesen nem szabad ilyet csinálni. De ha megbántad, és legközelebb nem követsz el ilyesmit, akkor sztem ne marcangold magad.
Ha akarsz , gyónhatsz, biztos vagyok benne, hogy egy csomó "igazi" hívő sem gondolja komolyan, csak képmutatásból szoktak gyónni. De ha megkönnyebbülnél tőle, akkor hajrá. Habár, igazság szerint én nem bíznák meg egy vadidegen papban, tudom, hogy köti a titoktartási eskü, de sosem lehet tudni. Inkább egy megbízható barát vagy rokon.
Jelen esetben, mivel kiderült, bevallottam, elindult az eljárás s komoly büntetésre számíthatok, egy "vadidegen" paptól sokkal kevésbé félek, mint olyantól, aki nem idegen.
Bármelyik ismerősöm, barátom előtt iszonyatos szégyen lenne, s megszakítaná velem a kapcsolatot. Valószínű, a tettemre tekintve joggal. Vállalni ezt - önként - viszont nem vállalom, mivel a nekik adott eddigi segítségeim, jószándékom, szívességeimmel szemben részben igazságtalannak érezném. (bár ez elég bonyolult)
Nyugodtan mond meg neki, hogy nem vagy hívő, de szeretnél lelkiismereteden könnyíteni. Biztos, hogy meghallgat és segít majd.
De semmi képpen se játszd meg magad, hiszen a gyónás alapfeltétele az őszinteség.
Egyébként biztos segít, mert pszichológushoz sem véletlen járnak az emberek, esetedben ez is kicsit hasonló lenne.
És hogyan tovább?
Nem ismerek egy papot se, nincs egyel se kapcsolatom. A közelben van egy templom.
Menjek be délelőtt, üljek be egy padhoz, s ha jön valaki, kérdezzem meg, hogy hogyan tovább? Van-e most gyóntatópap, mikor lesz, stb.?
És hogy szóljak, hogy ateista vagyok? Rögtön az elején?: "Atyám, gyónni szeretnék, de ateista vagyok; van-e így számomra segítsége?"
Esetleg hívd fel előtte. Nem mindig van gyóntatás, bár nálunk misék előtt szokott.
Ha Bp-en laksz, akkor elmehetsz a ferencesekhez is, neten utána tudsz olvasni, hogy mikor vannak ilyen alkalmak.
Valahogy így megy, de nem kell ennyire szóról szóra mindent, ez csak a menete, hogy mi után mi jön.
Ott el is mondhatod, hogy utoljárra gyóntál semmikor.
Nem lesz gond, tőlem konkrétan ilyet kérdezett a pap, hogy egyáltalán hiszek-e Istenben. Pedig semmit nem mondtam előtte. Majdnem megkérdeztem, hogy és ő?
#6: De nem tudok kit hívni, nincs egy pappal se SEMMILYEN kapcsolatom se.
Keressem ki a templom elérhetőségét, és rontsak rá azzal arra, aki felveszi a telefont, hogy "elnézést, de érdeklődnék, hogy mikor lenne lehetőség gyónásra?"
o.O
Amúgy még amikor fiatalként járattak templomba, voltam gyónni... Emlékeim szerint kétszer is. Egyik alkalommal, bár nem azt mondom, hogy feleslegesen, mert sose árt, de igazságtalan, nem igaz vádak alapján.
De gondolom célravezetőbb azt mondani, hogy ez az első gyónásom. Vagy?
A beszélgetés is jóval több, mint a semmi... :)
Köszönöm! Megpróbálom, hátha találok elérhetőséget s tud is valaki segíteni.
Egy előző kérdésre válaszolva: Nem vagyok budalesti, baranyai vagyok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!