A keresztyének miért gondolják, hogy csak náluk van üdvösség?

Előrebocsátom, hogy nem túlzottan ismerek más vallásokat sajnos, tehát fiktív felekezettel fogok érvelni.

Azt is előrebocsátom, hogy jártam egyetemi gyülibe, refi gyülekezetbe, refi gimnáziumba, FÉK-be egy-egy ideig, megnézni, milyen, de ezek csak még jobban eltántorítottak a keresztyénségtől.

Akkor most jöjjön a fiktív érvrendszerem.

Tegyük fel, adott egy vallásos család valahol Kelet-Ázsiában.

A gyerek kiskora óta eljár a szertartásokra, otthon is imádkozik, családjával és egyedül is. Esetleg az adott egyház iskolájába jár. A párja is azon egyház tanításait követi. Összeházadosnak, felnevelik a gyerekeiket és öregen megbetegszenek, elhunynak.

Most kicsit gondolkozzunk az ő fejükkel, képzeljük magunkat a helyükbe.

Egész életükben azt hallják, azt tanítják nekik, hogy X az Isten, X teremtette a Földet, Y által lesz üdvösség (amennyire tudom, ez a motívum gyakran benne van az egyes vallásokban), hogy napi ötször kell imádkozni, hogy lefekvés előtt 5-ször el kell mondani adott imát, stb-stb. Ha jó történik, X-nek kell hálát adni, ha rossz, akkor X valamiért most úgy döntött, hogy nem segít, mit tudom én.

Nem is ez a lényeg, hanem az, hogy egész életükben valamiről tanítják őket, abban a kulturában nevelkednek fel, nekik az a normális, az a szent, az az egyetlen. Abban hisznek, életük történéseit bele tudják helyezni, hozzá tudják kötni.

Ha adott esetben a neten olvasnak a keresztyénségről, vagy mondjuk cserediák mesél róla, tisztelik ugyan a másik vallást, de nem a keresztyénséget fogják igaznak tartani. Ugyanúgy, mint ahogyan a keresztyének se az ő vallásukat.

Ők abban nevelkedtek, arról kaptak tanítást, abban élnek, mi pedig ebben.

Mégse üdvözölnének szerintetek?

Huhh, a fogalmakat se jól használtam vélhetően, de remélem, érthető voltam. :$