Szeretnék a keresztényekhez szólni, mi a bizonyítéka, hogy elhagytad Istent?
A szívemben hiszem,hogy Isten nem akarja,hogy padlón legyek,hiszem,hogy segít amikor munkát keresek,és találok...ennek bizonyítéka,hogy még sosem aludtam az utcán,pedig sokszor a küszöböt súroltam.
De lehet-e az,hogy én ezt nem hiszem,hanem csak akarom ezt hinni?
Lehet-e az,hogy hazudok magamnak,mert keresztény szeretnék lenni,és maradni?
Anno idején,mikor 14éves voltam,kereszténnyé váltam.
A hitem,az életemet mentette meg,mert ha nem jött volna a pásztor,postára halott lennék,és ezt nem csak mondom,mert tudom,hogy mennyire mélyen voltam akkor.
Ám az újonnan szerzett hitembe kapaszkodva nem lettem öngyilkos,és hittem a megváltásban.
Ám lehet-e az,hogy itt csupán hazudok magamnak?
A nagy kérdés,miért is akartam én öngyilkos lenni?
Mit tett a hit,hogy ezt lefújtam?
A szeretet,hogy legyenek barátaim,szeretteim,messze elkerülte az életemet.
Magányos voltam,és egyedül voltam.
Egyedül éreztem magam,nnak ellenére!hogy mindennap találkoztam a családommal,mégis, szeretet hiánnyal küszködtem.
Ahogy keresztény lettem,mintha felszabadultabb lettem volna.
Napról-napra,hétről-hétre,úgy éreztem haza találtam.
Boldog voltam.
Kezdetben intenzíven tanulmányoztam is a bibliát,ám ezt szép lassan hanyagolni kezdtem,de örömöm ettől függetlenül nem változott,mert még mindig úgy éreztem,hogy szeretnek.
Vajon tényleg kereszténynek mondhatom magam,vajon tényleg hiszek Isten ígéreteiben,vagy csak akarom hinni,és csupán csak tudom,hogy mit ígért?
Istenért járok-e gyülekezetbe, vagy az emberekért akik szeretnek engem?
9 éves koromban találkoztam a pornóval.
A pornó,megváltoztatta az életem menetét.
A maszturbálás mondhatni,életem részét képezi,de vajon miért vagyok rá kattanva?
Tudom,hogy ez nem helyes,de bánatomban is maszturbálok,igazi rutinná vált az évek során felkeléskor,és lefekvéskor.
A gond itt az,hogy nem élvezem.
Szinte már kötelező jelleggel csinálom,és azon vagyok hogy essek túl már rajta.
Miért?
Miért csinálom ezt?
Pszichológusokkal beszéltem,és azt mondták a magányom ezzel csillapítom, helyettesítem a szeretetet.
Kapok szeretetet a gyülekezettől,akkor miért csinálom?
Mi vagyok én???
Elhagytam volna Istent,vagy soha nem is álltam mellette?
Ne hidd hogy isten létezik...én jártam hittanra/templomba imátkoztam is....aztán "megvilágosodta".
Az egyház azéert van hogy egy szoros közössèget hozzanak létre és irányitsák picit mások életét, de ennyi és semmi több.
Isten létezik, viszont a kereszténység el van torzítva, h agymossanak.
https://www.youtube.com/watch?v=8r-e2NDSTuE
"Ahogy keresztény lettem,mintha felszabadultabb lettem volna.
Napról-napra,hétről-hétre,úgy éreztem haza találtam. "
Erről szól a hit.
A hit az erős benned, nem a kereszténység tette ezt veled. Ha elhiszed, hogy rákos vagy, idő múlva ki is alakul benned a rák, mert a hitedtől függ a valóságod.
"Tudom,hogy ez nem helyes,"
Mi nem helyes? A te tested, azt csinálsz vele amit akarsz. Szétmosták az agyad.
Tudnék írni többet is, de most nincs időm.
"Mi vagyok én??? "
Agymosott, akinek fogalma sincs arról mit miért csinál.
Természetesen olyan, hogy isten nem létezik, ez egy kapaszkodó a gyenge és elveszett embereknek.
Próbálj meg a valóságban élni.
Szia!
Ezekre a kérdésekre sajnos nem tudok helyetted válaszolni. Azt javaslom, hogy egy olyan személlyel beszéld meg ezeket a kételyeid, akit személyesen ismersz. Akinek adsz a szavaira, tudod, hogy közel áll Istenhez, vagy csak úgy érzed, hogy vele ezt meg tudod beszélni. Ilyen kérdések engem is foglalkoztatnak időnként, ezért nem tartom helyesnek hogy az én jelenlegi gondolataimat teljes igazságként közöljem. Szerintem viszont hiszel. A gyülekezeted tagjaival akkor is tartanád a kapcsolatot, ha már nem járnál gyülekezetbe?
Vannak nehéz korszakaink (amikor ez az oldal is csak lejjebb húz), de sok erőt kívánok, hogy kikerülj belőle.
#3
Te annyira ''okos'' lehetsz, hogy ha máskor kérdésünk lesz, hozzád fogunk fordulunk.
Egy embernek nem csak egyféle szeretetre van szüksége. Bár megkapod egy formáját, egy másik hiányzik az életedből, ennek a hiányát próbálod betölteni valamivel.
Embernyelven: szükséged van egy normális párkapcsolatra.
A szavaidból azt látom, fogalmad sincs, miről beszélsz, össze vagy zavarodva, és éppen arra próbálsz rájönni, min mész keresztül. Változol, változik a hited, és ez így van rendjén.
Az, hogy kétségeid vannak, normális, mindenkinek vannak. Afelől pedig, hogy elmúlnak, nem tudlak megnyugtatni. Mert az emberek általában úgy működnek, hogy ha nehézségek jönnek, kételkednek. Mert az emberek azt hiszik, hogy ez az Istennek nevezett fogalom, amit mindenki másképp értelmez, azért van, hogy az ő útjukat egyengesse, és amint megbotlanak valamiben, azt mondják, sosem létezett.
Nem véletlenül használtam így ezeket a szavakat, hiszen Isten mindenki számára valami mást jelent. És mindenki számára az az igazság, ami az ő saját lelki békéjét elhozza idővel. Kérdés hogy elfogadjuk-e, hogy a másiké a miénktől eltér, vagy ráerőltetjük a magunkét.
Van hited, és szerintem Istent is szereted, csak a szövetséget kellene megújjitanod Istennel.
A botladozásaid a hosszú időn keresztül betöltetlenül maradt szükségeidből való frusztráltság következménye szerintem.
A frusztráltság ellen a békességes tűrés a helyes magatartás és nem a sebnyalogatás meg önjutalmazásba menekülés.
" Istenért járok-e gyülekezetbe, vagy az emberekért akik szeretnek engem?"
A gyülekezetet is szeretni kell, úgy ahogy Jézus szeretett minket, de Istent imádni kell.
Nem tudsz Istenhez megfelelően közeledni, ha bűnben élsz és nem térsz meg belőle, mert megszakad a közösség ilyenkor az Atyával. Formálissá válik ilyenkor az Istentisztelet mert a mennybe az Atya trónjához csak a "szentek imádságai" jutnak fel.
Ahogy olvastam az akarás készsége megvan benned, de megalkuvó is vagy a bűnnel. A frusztráltság el tudja tériteni az embereket a céljuktól. Házasodj meg.
" Mi vagyok én???"
Testi keresztény amig nem szakadsz el teljesen a bűntől.
Nem szabad összekeverni az evangéliumot jó érzésekkel, és nem szabad a figyelmet csak a hitre koncentrálni, hanem a cselekedetek mutatják meg, hogy tiszták vagyunk-e és méltók Istenhez.
A Jelenések kömyvében amikor angyal fogja hirdetni az "örökkévaló evangéliumot" minden nemzetnek, akkor nem szeressük egymást üzenetet fog átadni nekik, hanem ezt:
"Féljétek az Istent, és neki adjatok dicsőséget..."
Nem jó ha olyan evangéliumban hiszel ami csak az intellektusra meg az érzelmekre hat.
Az apostolok azért adtak annyi parancsot, hogy ne csak a hitre helyezzük a hangsúlyt hanem a cselekedetekre is.
A fehér ruha tesz mindenkit méltóvá majd arra, hogy Jézussal járjon mindenhová az örökkévalóságban is.
A fehér ruha a "szentek igazságos cselekedetei".
Aki hisz az Pál apostol szerint nem járhat úgy mint a pogányok, akik erkölcsi érzés nélkül bujálkodásra adják magukat meg minden tisztátalanságra. Ha az új embert felöltözöd és a régit a halálba adod akkor meg fogsz tudni térni. Hinned kell a kegyelem erejében.
" Elhagytam volna Istent,vagy soha nem is álltam mellette?"
Nagyon értékes hitet kaptál Istentől, és nagyon drága véren lettél megvásárolva.
Ne dobd el a bizalmat melynek nagy jutalma van ha az Isten akaratát cselekszed.
Mi nem látunk bele az eletedbe, az időbeosztásodba.
De vizsgáld meg magadnak, hogy a szabadidődből mennyi időt szentelsz szellemi dolgokra, és mennyi az üresjárat, az olyan cselekedetek amik a világ szeretét erősitik benned.
Kedves Kérdező!
Először,a depressziód okáról:
Szeretet hiányban szenvedtél,s a keresztény közösségben megtanítottak szeretni.A szeretet nem az,hogy engem szeretnek,hanem az,amikor én szeretek.Mivel a szeretni tudás nem természeted,azt tanulnod kell,és gyakorolni,és gyakorolni,hogy természetté váljon.
Az teljesen helyénvaló,ha egy ember,egy keresztény közösségbe azért jár,hogy élvezze a szeretet melegét,és megtanulja azt gyakorolni.
Jó esetben,megismerheti a szeretet forrását,Istent.Ha ebben a megismerésben megtorpan,hite elbizonytalanodik.Ez is természetes.
Ha úgy érzed,elhagytad Istent,akkor elhagytad a szeretet gyakorlását,hisz jelenlétét akkor érzed,amikor jellemét gyakorlod.Ő szeret benned.
A maszturbálás,egy telítődéstől való megszabadulás.Nem ír olyat a Biblia,hogy azt nem lenne szabad gyakorolni.(Az egy más kérdés,hogy gyakorlásának gyakoriságát mennyiben befolyásolja annak forszírozása.)Ha a Biblia nem tiltja,akkor Isten sem tiltja.Bűntudatot kelteni miatta,viszont bűn.Bűn viszont,ha közben paráznaságra kell gondolnod.A bűnt átadhatod Jézusnak,s az örömmel elveszi,hisz kifizette annak az árát.Többé nem a tied.
Kerüld,hogy többé ne terheljen téged!
Ember vagy,egyszeri,különleges,hisz megismételhetetlen.
Értékes ember vagy,hisz Krisztus,életével fizetett érted.
Ha elhagytad is Istent,Ő sosem hagyott el.Bármikor rendezheted vele kapcsolatodat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!