Van par kerdesem keresztenyekhez. Valaszoltok?

Ha olvasnád Isten szavát, akkor meglelnéd a válaszokat.

Isten pedig nem ember, nem érzelmi döntések alapján gondolkodik, hanem a 4 fő tulajdonságát egyensúlyban tartva hozza meg az erkölcsi törvényeket, ami a javára szolgál azoknak akik a vezetése alatt élnek.

Abban semmi kivetni való nincs ha valaki segítséget nyújt másoknak, viszont egy valamit itt nem vettél figyelembe.

Isten az aki határoz arról, hogy milyen imádatot fogad el, vagy is: Ő határozza meg mit kell tenned, hogy az imádatod elfogadható legyen.

Vannak kérések, amiket szelektálnak némelyek, ha az nem egyezik a saját gondolataikkal, ezért úgy gondolkodnak, hogy Isten azt fogadja el, amit az ember adni akar, Isten ne határozza meg mit akarok adni.

Na itt kezdődik, amiről Jézus is beszélt, hogy sokan tesznek dolgokat Istennek, de nem biztos, hogy Isten azt kérte, vagy egyet kiragadva tesznek az imádatból a többit nem.

A szabad akarat pedig az erkölcsi törvények meghozatalát nem érintik,azt Istennek van joga felállítani, amit nekünk be kell tartani.

Minden egyéb dologban lehet szabad akaratod, mint pl:

Mit főzöl, milyen színű legyen a ruhád, vagy a hegyekbe mész kirándulni, vagy fürödni mennél strandra....

Ádámék ezt tévesztették szem elől.

Nem véletlen mondta, hogy ha esznek a fáról, akkor tulajdon képen nem akarnak Isten vezetése alatt élni, hanem maguk akarnak erkölcsi szabályokat felállítani, és meghatározni mi a jó mi nem.

Isten megengedte az embereknek, nézz körbe hova jutott az emberek élete, Isten vezetése nélkül.

Mindenben szabad akaratot kaptak, kivéve abban, hogy meghatározzák mi a jó és mi nem, illetve mit szabad az erkölcsi törvények keretein belül, mit nem.

ezen belül mozoghattak.

Bocsi, de rossz helyen tetted fel a kérdésed.

Ezt inkább Istennek kéne feltenned.

Miből gondolod, hogy az 1- es kérdésedben emlitett jó ember a pokolra kerül? Te nem látsz az ember szívébe. Erre csak Isten képes.

Persze vannak egyértelmű esetek Judás, Hitler, Sztálin stb. lehetne még sorolni. De vannak akik az emberek szemében nem lehet egyértelmű, mert egyedül Isten lát a szívekbe.

Mindenkinek egyénileg kell törekedni Isten akarata szerint élni. A többi embert pedig bízzuk Istenre.

Van egy kedvenc mondásom. Három dologra fogunk rá csodálkozni a menyben.

1/ Ott lesz akit nem gondoltam volna.

2/ Nem lesz ott akit gondoltam volna.

3/ Én is ott leszek.

2) Ha kitakaritod a lakásod. Minden csillog, villog, de a közepén ott egy hatalmas bűzlő szemét kupac azt ott hagyod? NEM. A világegyetem Isten "lakása". Gyönyörű tiszta, büntetlen. Csillog, villog a szépségtől. A Föld a bűn miatt a bűzlő "szemét kupac" és akik össze nőttek a bűnnel azt nem lehet megtartani. Mint ahogy, ha valami fertőzött el kell égetni.

Mert a bűn az Istentelenség. Ezt a Biblia írja.

Aki nem kér Istenből az nem is kap.

És nyugodj meg NEM LESZ örökké tartó szenvedés azt írja a Biblia, hogy akik nem üdvözülnek MEGSEMMISÜLNEK.

Zsoltarok könyve 73:27.

"Mert akik eltávoznak tőled íme, elpusztulnak, megsemmisited mindazokat akik hűtlenül elhagynak téged."

/Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat/

Szerintem elég egyértelmű.

Sok helyen állítja válasz út elé az embert. Pl. V.Móz.30:19.

Tehát nem igazságtalan az Isten, csak az ember aki az Istentelenséget választja nevezi annak. Mert inkább a rossz dolgokat választja, mint élni örök szeretetben.

"Nem követi Istent, de jót tesz"

Itt vissza köszön amit írtam az előbb. Ki határozhatja meg mi a jó?

Zsarolás?

Az emberi törvényekre is lehetne akkor ezt mondani, hiszen feltételek vannak, mit tehetsz büntetlenül, és mit nem.

Vagy is szabad akaratod van, de nem mindenben.

S vajon melyik a jobb, Isten feltételei, vagy az emberek feltételei?

Sem a tömeggyilkos, sem a másik ember nem akar Isten vezetése alatt élni, ebben egyformák.

Mind a két ember kizárja életéből Isten szerető vezetését, és maguk határozzák meg, mi a jó és mi nem,

Ádámék, emberi szemszögből nézve, "csak egy fához" nyúltak hozzá. Nem tűnik nagy bűnnek, de ha mögé nézünk a kérésnek, "ne nyúlj hozzá", máris nem kis hiba volt.

Dehogynem, megfordult a fejemben! Sok minden más is... Amit most leírok azt én sem értettem / nem fogadtam el sokáig, de bárcsak nekem hamarabb elmondta volna valaki, és nem morzsánként kellett volna összeraknom...

1. Mert úgy véljük, hogy nincs igazán jó ember.

Tegyük fel, hogy valakit (a játék kedvéért téged) a tíz parancsolat alapján kell megítélni, és akkor feltesszük a kérdéseket: hazudtál-e már? vetted-e már el másnak az tulajdonát az értékétől függetlenül? vetted-e fel hiába Isten nevét? stb...

A bíróságon is olcsó vigasz, ha azt mondod a bírónak hogy "bíró úr, én megszegtem pár törvényt, de a múltkor egy hajléktalannak adtak egy százast!". Az meg végképp olcsó vigasz ha azt mondom, hogy "bíró úr, szerintem hülyeség, hogy a törvény legkisebb áthágása is büntetéssel jár, ezért inkább nem is hiszek se a törvényben, se a börtönben, de a bíró úrban sem igazán!"

Ez olyan, mint amikor a te tömeggyilkosod a Balaton mélyén fuldoklik, a szomszéd Pista bácsi meg csak a felszín alatt pár centivel. De mindkettő a víz alatt van. Nem tudom érthető-e ez a hasonlat, meg az előző bírós hasonlat...

2. Gondolj bele úgy hogy Menny = Istennel lévő állapot, pokol = Isten nélküli állapot. És a bűn az, ami elválaszt Istentől.

Az Isten nélküli állapot valóban szenvedésekkel teljes. Minden ember teljes életet akar élni (valaki bulizással, valaki kábítószerezéssel, valaki a sikereket hajhássza, valaki "világmegváltó" ideológiákat támogat, stb...), de Isten nélkül sosem fog valójában teljes életet élni,

Persze hogy szabad akaratod is van. Csak szabad akaratodból a bűnt szokták választani az emberek, ami (mint mondtam) elválaszt Istentől. De választhatod azt is, amit felajánl Isten, hogy Jézus a kereszten elszenvedett minden büntetést helyetted (hiszen nem csak 100%ig ember volt, hanem 100%-ig Isten, aki tökéletesen élt, szóval ő épp hogy nem érdemelt volna büntetést), te pedig bűnbánattal + teljes bizalommal Jézus felé fordulsz.

Van egy a megváltáshoz is illő bírós hasonlatom:

Volt egy bíró, aki a lányának az ügyét tárgyalta. Mivel bíró volt, ezért a pénzbírságot ki is szabta a lányára. De mivel szerette is a lányát, ezért levette a talárt, "leereszkedett" a lányához, és ki is fizette neki a bírságot.

1. Nem tudom, ez milyen felekezet, ahol ezt hallottad, de mondjuk az Egyház nem tanít ilyet. Nem biztos, hogy pokolra jut a tömeggyilkos öngyilkos sem, meg a másik jó ember sem. Ezt mi innen a földről a véges eszünkkel nem tudjuk megmondani. Nagyon sokminden zajlik bent az emberben a halál pillanatában, ezeket mi nem ismerjük, csak Isten tudja.

2. Halál pillanatában választasz Isten vagy az Isten nélküli lét között. Ilyen egyszerű. Nem tudom, hogy mi ebben a zsarolás. Most itt a földön is ezt csinálod: sokaknak van lehetőségük a boldogabb életre, de mégis a bűnt választják. Az embernek sajnos ilyen a természete, de az már egy jó kérdés, hogy mikor Isten elé állunk, akkor tudunk-e neki nemet mondani.

Nem volt időm a korábbi válaszokat elolvasni, de ahogy én látom...

1., Bár nem tudhatjuk, hogy ki kerül a pokolra és ki nem, de a bemutatott gyilkos tegyük fel, oda jut. Ezzel mint írtad nincs is gond, az ítélet számodra is igazságos.

A másik példádban szereplő ember, ha segít másokon, nem bűnöző, szeretetben él másokkal, akkor követi Istent. Követi akkor is, ha esetleg ateistának tartja magát. Miért kerülne pokolra?

"Akkor a király így szól a jobbja felől állóknak: ‘Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba az országot, amely nektek készült a világ teremtése óta. 35Mert éheztem és ennem adtatok, szomjaztam és innom adtatok, idegen voltam és befogadtatok engem, 36mezítelen voltam és felöltöztettetek, beteg voltam és meglátogattatok, fogságban voltam és eljöttetek hozzám.’ 37Akkor az igazak megkérdezik majd tőle: ‘Uram, mikor láttunk téged éhezni, és tápláltunk téged, vagy szomjazni és inni adtunk neked? 38Mikor láttunk mint idegent, és befogadtunk, vagy mezítelenül, és felöltöztettünk téged? 39Mikor láttunk betegen vagy fogságban, és meglátogattunk téged?’ 40A király így válaszol majd nekik: ‘Bizony, mondom nektek: amikor megtettétek ezt egynek e legkisebb testvéreim közül, nekem tettétek"

2., A szabad akarat azt jelenti, hogy szabadon dönthetsz Isten mellett és ellene is. Szabadon választhatod Őt, vagy taszíthatod el magadtól. A pokol annyit jelent, hogy Istentől eltaszítva élni mindörökké, az ember önmagát kárhoztatja a pokolra. A pokol nem egy hely, ahol tűz felett pörkölődsz, hanem inkább egy állapot, a szeretet, Isten hiányának az állapota, ez okozza a szenvedést.

Vonatkoztassunk el a kőbe vésettnek hitt dogmáktól, és szó szerinti értelmezéstől, meg az összes bullshittől, amit a fanatikusok összehordanak, és ültessük át ezt az egész érthetetlen maszlagot a hétköznapokba.

Mikor megkaptad a szüleidtől az első gördeszkát / biciklit /egyéb hasonlót, elmondták, hogy le is eshetsz róla? Elmondták, hogy akkor megütöd magad, és az fájni fog? Azt is, hogy ha óvatosan közlekedsz velük, és vigyázol, akkor ha le is esel, nem ütöd meg magad annyira? Szabályai voltak, mikor használhatod ezeket, igaz? Ha rosszul viselkedtél, nem mehettél le, viszont ha jó voltál, maradhattál még fél órát.

Tulajdonképpen maga a kereszténység valami ilyesmiről szól. Isten a kezünkbe adta a választás lehetőségét, elmondta, mi lesz, ha az egyik, és mi, ha a másik irányba indulunk, de maga a döntés a miénk.

Sok mindent nem értek én se keresztényként, például, hogy miért mindenhol a büntető Istent visszhangozzák. Hiszen az emberek magukat büntetik, a saját sorsukat maguknak generálják, legyen az jó vagy rossz, mégis azt hiszik róla, Isten büntetése, mert az orruknál nem látnak egy arasznyival tovább, hogy észrevegyék, maguknak csinálták a problémát, vagy tudat alatt büntették magukat valamiért. De persze ezt nehéz észrevenni, könnyebb vádolni valamit, amit nem ismernek, és ami nem fogja azonnal a képükbe vágni, hogy hülyeséget beszélnek.

A pokol fogalmát sokan félreértelmezik, sőt, szinte mindenki, főleg azok, akik a legnagyobb hangon harsogják, hogy "ott égsz majd el, ha nem térsz meg". A pokol valójában egy állapot, az Isten nélküli állapot, a szeretet, aminek elérésére megvolt a lehetőségünk, ebben az állapotban nem létezik. A pokolban rájövünk, mi lehetett volna. Annak elvesztése pedig, ami sosem volt a miénk, a legfájdalmasabb tud lenni.

De hogy ki milyen alapon hova kerül, azt mi nem tudhatjuk, hiszen még senki nem jött vissza egy beszámolóval.

Kedves kérdező, alapvetően hibás a megközelítésed. Az embert nem Isten veti a Pokolba, hanem a bűnei. A kis bűn következménye ugyanúgy a halál, mint a nagy bűné. Hogy a példádnál maradjunk, nem igaz, hogy az általad felhozott tömeggyilkos ugyanazt a büntetést szenvedi, mint az általad "jó embernek" nevezett személy. A büntetés mértékében hatalmas különbségek vannak. Nehéz ezt materialista nézőpontból megértetni. De ha teszem fel van egy személy, akinek mind a tíz ujját, és mind a tíz lábujját satuba szorítják, és a bőrét izzó tűk ezreivel bökdösik, akkor azzal biztosan egyet tudsz érteni, hogy nagy kínokat szenved, ami még akár fokozható is. Ennél sokkal kisebb kínokat kell kiállnia annak, akinek csak a bal keze kisujját szorították satuba. De semmiféle elégtételt nem jelent az utóbbi számára, hogy ugyan nagyon fáj a bal keze kisujja, de mégis sokkal jobban járt, mint a másik. Feltehetőleg nem is tud másra gondolni, mint a fájó kisujjára, így nem tud mérlegelni, hogy mennyivel jobb helyzetben van relatíve, mint a másik. Így van ez a Pokolban is. Nincsenek jó helyek. De mindig van még rosszabb. Egy tömeggyilkos sokkal rosszabb helyzetben van, mint egy zsebes. De senki sem cserélne egy zsebessel sem. Vannak, akik nem is igen követtek el tevőleges bűnöket, csak elmulasztották megtenni, ami a kezük ügyében volt, és ezzel okoztak nagy kárt másoknak. Alapvetően a Pokol a bűneink szükségszerű következménye. Ha Jézus Krisztus nem adta volna az életét minden emberért, egyetlen ember sem menekülhetne meg.

Hasonlítható a dolog akár a Titanichoz is. Miután léket kapott a hajó, mindegy volt, hogy az ember luxuslakosztályban volt-e elszállásolva, a személyzeti kabinokban, vagy a fedélközben. A sorsuk egybeforrt: menekülniük kellett. Voltak, akik megpróbáltak megmenekülni és voltak, akik nem. De csak azok közül menekülhetett meg néhány, akik meg is próbálták. Akik nem, azok közül egy sem menekült meg. A hajón ütött lékeken át behatoló víz nem különböztette meg az emberket korra, nemre, társadalmi helyzetre való tekintettel, hanem egyformán veszélyeztette őket. Ilyen a bűn is. Mindenki a Nagy Titanic utasa, ami borítékolhatóan el is süllyed. Ha vele együtt elsüllyedünk, vele együtt pusztulunk is el. Persze nem mindegy, hogy a fedélzeten lőnek-e le minket, ránk zuhan a kémény, kimos bennünket a bezúduló víz, az égnek meredő tatról zuhanunk-e le és törjük össze magunkat, a mélybe süllyedő hajó örvénye húz le minket, vagy a jeges vízben fagyunk-e halálra. De végülis mindenképpen meghalunk, ha meg nem menekülünk. Megmenekülni azonban csak a mentőcsónakok által lehet. Ezidő szerint pedig az Élő Egyház a Nagy Titanic utasai számára a mentőcsónak.

Problémád abból fakad, hogy a bibliát szó szerint értelmezed.

A gyilkosság bűn. Büntetik a földön is. Ha isten jó, érdemes követni. Ha nem követed, akkor olyant teszel, ami nem jó, azért pedig már jár a büntetés. Ez a dolog logikája.

A szabad akarat nem azt jelenti, bármit tehetsz. Csak egy példa. Ha az akaratom szabad, gyilkolhatok is. Ha mégse, akkor nem is szabad az akaratom.

Mindkettő egy mechanikus gondolkodásmód szerint ellentmondásos csak. Ha helyesen értelmezzük a szavakat, fogalmakat, akkor nincs ellentmondás. És ami okozhat neked további problémát, ami nem ellentmondásos, azt még nem követjük feltétlenül. Ilyesmi is számtalan dolog van. Szóval az sem egyszerű, mit és miért érdemes követni.