Melyik a kanonizált Biblia? A katolikusoké vagy a protestánsoké?

#5!

Na ne álszenteskedjünk.

A II. Tridenti zsinat összes anatémája érvényben van, soha nem vonta vissza az átkait Róma a protestánsok felé, sőt 1999-ben egy újjab, keresztények egységén dolgozó tanács határozatában újra megerősitették ezeket a megsemmisitő átkokat. Szóval a Katolikus egyház soha nem fogadta el a protestánsok hitelveit és gyakorlatát.

Visszafelé viszont a protestánsok bizonyos részétől (pl Anglikánok) voltak komoly behódolások Rómának.

Abból indulnék ki, hogy az őskeresztények mely írásokat fogadták el. Minden történelmi bizonyíték arra utal, ahogy pár hete egy linkelt ref. honlap is állította, hogy a deuterokanonikus könyveket is elfogadták, sőt nagyon gyakran idézték is. Eredetileg a Károlyi Bibliában is szerepeltek.

Így lényegében a 72 könyv a kanonikus.

Sajnos mindig vannak olyan kritikusok, akik a Bibliában szereplő történelmi eseményeket nem fogadják el, esetleg máskorra teszik. Nincs ez másképpen a korábban linkelt oldallal sem.

Itt történelmi tényeket ír le, mint téves adatok, ha tudod, akkor cáfold meg itt is és a Facebook oldaluk is lehetőséget ad erre:

Egyéb problémák Tóbiás könyvével

A Tóbiás 14:1-ben azt olvassuk, hogy 112 éves korában halt meg. Viszont ha megnézzük azt, amit a születéséről ír (1:3-5) és azt, hogy állítása szerint az asszír fogságig élt, több, mint 200 évesnek kellett volna lennie.

A Tóbiás 1:6 szerint egyedül ment fel Jeruzsálembe, majd az 5:13 szerint Azarjával, majd a 14. vers szerint többedmagával ment fel korábban oda.

B. Történelmi tévedések

Judit 1:1 „Nebukadnezár uralkodásának 12. évében történt, aki az asszírok fölött uralkodott Ninivében, a nagy városban.”

Nabukodonozor [Nebukadnezár] Babliónia királya volt (2Kir 24:1), nem pedig Asszíriáé.

Báruk 6:2 “Ha majd megérkeztek Babilonba, ott maradtok évekig, hosszú ideig, a hetedik nemzetségig. Utána azonban békében kivezetlek onnan benneteket.”

Báruk könyve próféciája azt állítja, a zsidók 7 nemzetségen keresztül maradnak babiloni fogságban, szemben a jeremiási próféciával:

“Ez az ország szörnyű romhalmazzá lesz, és ezek a népek Babilónia királyának fognak szolgálni hetven esztendeig.” (Jer 25:22)

És mivel Isten önmagának nem mondhat ellent, a két könyv pedig mindkettő próféciát Istentől jövőnek nevezi, valamelyik téved. És amelyik téved, nem maradhat a kánon része.

Minden vallási közösség maga dönti el, hogy mely iratokat tart szentnek vagy súgalmazottnak. Ezt a válogatást hívjuk kanonizációnak. A kanonizáció lehet folyamatban vagy már lezárva, ez utóbbi esetben a gyűjtemény már nem bővíthető.

Jézus idejében a zsidó vallás még nem zárta le a kánont. A zsidó kánonizálás ugye három lépcsőben ment végbe: A Törvény(Tóra), a Próféták(Nebiím) és az Írások(Ketubím). Az első kettő már igen, a harmadik csoport azonban még nem volt lezárva.

Amikor tehát a kereszténység a történelem színpadára lépett egy olyan Ószövetséget örökölt, ami még nem volt pontosan leszögezve. A keresztények mivel legtöbbjük görögül beszélt, ezért természetszerűleg a görög nyelvű Bibliát, vagyis a Septuagintát használta, s ebből érvelt és vitatkozott a zsidókkal szemben. A zsidók végül az első század végén úgy döntöttek, hogy csak a héber nyelvű szövegeket tekintik kanonikusnak, s véglegesen lezárták a kánont, vagyis azok a könyvek, amelyek eleve görögül íródtak vagy csak görög nyelven maradtak fenn nem kerültek bele a végleges kánonjukba.

A keresztények azonban továbbra is a görög Bibliát használták, és olvasták a Septuaginta többlet könyveit is, s nem különösebben zavarta őkat, hogy nem teljesen egységes mindenhol a Septuaginta se. Nem tartották szükségesnek, hogy pontosan lezárják, ellentétben az Újszövetséggel, amelyben elég gyorsan megállapodtak és egységre jutottak. Ennek oka, hogy annak pár septuagintás könyvnek akkoriban nem volt különösebb teológiai súlya.

Azonban több nagynevű keresztény teológus és püspök is érvelt amellett, hogy csak a héber rövid kánont tekintsék súgalmazottnak, a többlet könyveket pedig csak hasznos olvasmánynak. A keresztény döntő többség azonban kitartott a Septuaginta mellett, s a reformációig egyre kevesebben érveltek a rövidebb kánon mellett. Ezeket a többlet könyveket azért nevezik deutero vagyis másodlagosan kanonikusnak, mert csak később lett egységesen elfogadva.

A reformátorok pedig azért döntöttek a rövidebb kánon mellett, mert olyan tételeket is vitattak, amelyek egyes deuterokanonikus könyvekből megerősíthetők voltak, vagyis a teológiai súlyuk megnőtt. A Katolikus Egyház reformátorokkal szemben a Tridenti zsinaton egyszer s mindenkorra leszögezte a bibliai kánont.

Természetesen Isten nem csak kanonizált könyveket súgalhat, bárki kaphat Istentől sugallatott. Lehettek és lehetnek Istentől való próféták vagy írások, akiknek nem maradt fenn tanítása vagy nem került bele a Bibliába. A kanonizálás pusztán csak egy válogatás, annak a vallási közösségnek a válogatása, amely állítja és garantálja, hogy ezek az írások biztosan hitelesek, biztosan súgalmazottak és biztosan mérvadóak.

Melyik a kanonizált Biblia? Természetesen mind a kettő kanonizált, mind a kettő más-más vallási csoport által kanonizált. Hogy melyik az igazi? Hát ha engem kérdezel, akkor a hosszabbik. Hogy ténylegesen kinek van igaza, azt majd az idő és Isten dönti el.

Szerettem volna ott kommentálni oldalukon, azonba lezárták a hozzászólás lehetőségét.

Van egy másik hasonló blog, onnan pedig törlik az egyet nem értő hozzászólásokat. Meglepő...

Történelmi szempontból egyébként sem a 70 év, sem a 7 nemzettség nem pontos, így értelmetlen ezen kettő közt vitázni. Gondolom mind a kettő alapja a 7-es szám, ami eléggé közkedvelt volt.

Azt állítod, hogy Nabukodonozor Babion uralkodója volt. Egyébként egészen pontosan az Újbabiloni Birodalomé, ami az Asszír birodalom összeomlásával alakult ki, annak helyén. Ahol jelentős részben asszírok laktak. De mindegy, nem lényeges.

Noé bárkája és a Bábeli torony mellett eltörpül.

@ A II. Tridenti zsinat összes anatémája érvényben van, soha nem vonta vissza az átkait Róma a protestánsok felé

II. Tridenti zsinat nem létezik. Az első és egyetlen Tridenti zsinat anatémája valóban érvényben van, lévén hogy az egyház Pál apostol nyomán azokat sújtja átkával, akik biztos igazságot tagadnak.

"De ha még mi magunk vagy egy mennyből való angyal hirdetne is nektek evangéliumot azon kívül, amelyet mi hirdettünk, átkozott legyen! Amint már korábban is megmondtuk, most ismét mondom: ha valaki nektek más evangéliumot hirdet azon kívül, amelyet elfogadtatok, átkozott legyen!" (Gal 1,8-9)

Aki az igazságot elvitatja, ha az tényleg igazság annak előbb utóbb kell legyen valami rossz következménye, az átok tehát jogos. Persze Isten beszámítja jóhiszeműséget, tehát ha valaki téved, akkor kisebb büntetést kap, vagyis az átok kevésbé fogja megfogni.

"Az a szolga, aki ismerte ura akaratát, és nem teljesítette azt, vagy nem cselekedett akarata szerint, sok verést kap; aki viszont nem ismerte ura akaratát, és úgy cselekedett verést érdemlő dolgokat, az kevés verést kap. Akinek sokat adtak, attól sokat kívánnak, és akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon." (Lk 12,47-48)

@ Ott kezdődik a probléma, hogy egy Katolikus forditású Bibliánál a főszöveg alatt, teleírják lábjegyzettel (Katolikus értelmezéssel), hogy azt az adott igét miért nem kell úgy érteni, és ezzel megerőtlenitik a Szentirás tekintélyét.

Minden felekezet magyarázza a Bibliát. Hogy lábjegyzetben vagy külön könyvben teszi teljesen mindegy. A lábjegyzet nem Szentírás, a lábjegyzet tévedhet, mindenki tévedhet. A Katolikus Egyház is tévedhet, csak azokról állítja, hogy biztosan igaz, amelyeket biztos tudásával leszögezett, vagyis dogmává nyilvánított.

A lábjegyzetek csak lábjegyzetek. Teljesen mindegy, hogy külön könyvben magyarázunk vagy lábjegyzetben.

15: nem én írtam, csak kimásoltam. Az pedig nagyon is lényeges, hogy egyik versben valaki ennyi, majd annyi éves. És az sem helytálló, hogy ha egy nép Babilonia területén lakik, attól az a terület nem arról a népről neveztetik el.

Engem nem érdekel, hogy fogadja el. Amint látod szándékosan nem mutattam a cikkből teológiai részeket. De én nem fogadom el. Számotokra úgyis eretnek vagyok, aki a pokolban fog elégni (bizony, a katolikus egyház kiátkozása mai napig érvényben van), úgyhogy nem mindegy neked?

Az Ószövetség kanonizálása jóval a görög fordítása(Septuaginta) előtt történt.Ez,39 könyvet tartalmaz.

A kibővítéseket,az ószövetség kánonjába betoldották.A betoldásokat nem hitelesítette az ószövetségi rabbik tanácsa.

A protestánsok által használt 39 könyv szerepel,a mai héber kánonban is.

Melyik volt előbb?Hát azé.:)

Súgok: Római Katolikus.