Honnan tudhatjuk, mi vehető a Bibliából szó szerint, ha nem is Isten írta, csak emberek, Isteni sugallatra?

Mi a célja a Bibliának? Hogy megismerjük belőle Istent, ezáltal üdvösségre segítsen minket.

Tehát ezen dolgokat kell szó szerint venni.

A Szentírás nem egy földrajz, biloógia, fizika, vagy természetismeret könyv. Nem is célja, hogy az legyen. Ezen dolgokban az akkori emberek ismeretének szintjét tükrözi. Szerintem ezzel nincs gond, mert a tanítás a lényeg.

Szia

"...a rovaroknak négy lába van,..."

A Biblia színes nyelvezettel azt mondja a rovarokról, hogy ’négy lábon járnak’. Mózes kétségkívül tudott arról, hogy a rovaroknak hat lábuk van, ezért ez a megfogalmazás nyilván arra a módra utal, ahogyan mozognak, nem pedig arra, hogy szám szerint hány lábuk van. Vannak olyan szárnyas rovarok – például a méhek, a legyek és a darazsak –, amelyek a hat lábukkal oly módon járnak, ahogyan a négylábú állatok. Más rovaroknak, például a sáskáknak, két ugrólábuk van, így a többi négy lábukat szó szerint mászásra használják. Itt olvashttad:3Mó 11:20–23.

Ismét szia

"...a denevér madár..."

"Minden évben közel 17 000 új fajt fedeznek fel, írja a tahiti Fenua Info című lap. Az új fajok mintegy háromnegyede rovar, de van köztük körülbelül 450 gerinces is, melyből 250 hal és 20-30 emlős. Az újonnan felfedezett emlősök kétharmada rágcsáló és denevér. Ezenkívül az újság még arról is beszámol, hogy „évente átlagosan egy főemlőst is felfedeznek”, amit a tudósok igencsak meglepőnek tartanak. A felfedezett élőlények között fák és más növények is vannak."

- ezt most találtam. Ha ez igaz, és az is amit te írtál, akor nem gondolod, hogy a bibliai írók ihletés alatt nem "tudományosan" (emlősnek) nevezi meg a állatot, hanem úgy nevezi, ahogyan azt ismerték, és éppen ezért az denevért a repülő állatok közé sorolja?:

3Mózes 11:13–20

" A repdeső teremtmények közül a következőktől undorodjatok. Nem szabad megenni ezeket, mert undorítóak: a sas, a halászsas, a barna keselyű, 1 a vörös kánya és a barna kánya a maga neme szerint, minden hollóféle a maga neme szerint, 16 a strucc, a bagoly, a sirály és a sólyom a maga neme szerint, a kuvik, a kárókatona, a fülesbagoly, a hattyú, a pelikán, a dögkeselyű, a gólya és a gém a maga neme szerint, valamint a búbos banka és a DENEVÉR. Minden szárnyas nyüzsgő teremtmény, mely négy lábon jár, undorító nektek."

Szerinted itt hiba, hogy a denevért a repülő teremtmények közé sorolja?

"...a nyúl kérődző..."

hasonló a helyzet ezzel is.

Néhány bibliakritikus már nemegyszer kétségbe vonta a Szentírásnak azt a kijelentését, hogy a mezei nyúl kérődző -3Mózes 11:4, 6; 5Mózes 14:7. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az a modern kori tudományos osztályozás, mely felsorolja a kérődző állatokat, nem alap arra, hogy elítéljük, amit a Biblia mond, hiszen ez az osztályozás Mózes idejében még nem létezett.

Ismét

Mire gondoltál?: "... Jézust egyszer hatkor, máskor kilenckor feszítik meg...." - ezen kívül?

Ámós 8:9

»Az történik majd azon a napon — ez a legfőbb Úr, Jehova kijelentése —, hogy a napot lenyugosztom délidőben, és sötétséget bocsátok a földre fényes nappal.

Máté 27:45

A hatodik órától fogva sötétség borult arra az egész földre, a kilencedik óráig.

Márk 15:33

Amikor eljött a hatodik óra, sötétség borult arra az egész földre a kilencedik óráig.

Lukács 23:44–46

Nos, ekkor a hatodik óra körül járt az idő, mégis sötétség borult az egész földre a kilencedik óráig, mivel kihunyt a napfény; aztán a szentély függönye középen széthasadt. Jézus pedig hangos szóval kiáltva így szólt: „Atyám, kezedre bízom szellemem.” Miután ezt mondta, kilehelte utolsó leheletét.

Legalább ezt a mitoszt had tegyünk már tisztába.

Jézus megfeszítése:

Máté evangéliuma:

- em emliti a megfeszitése pontos idejét

Márk evangélium:

Márk 15:25 Vala pedig három óra, mikor megfeszíték őt.

Lukács evangéliuma:

- Nem emliti a megfeszitése pontos idejét

János evamgéliuma:

- Ján 19:14 Vala pedig a húsvét péntekje; és mintegy hat óra. És monda a zsidóknak (Pilátus): Ímhol a ti királyotok!

János evangéliuma azért teszi oda az időpont elé, hogy "mintegy" = (hószei) "körülbelül", mert nem volt János apostolnál se zsebóra, se okostelefon, hogy megállapitsa a pontos időt. A "hószei" nyelvtanilag a körülbelülnek is egy fokozott alakja a görögben. A 'hósz' = körülbelül, és 'ei' = ha, vajon, bárcsak szavak összetétele. Ha magyarositanánk akkor úgy lehetne két szóval pontosan visszaadni, hogy: talán körülbelül.

János apostol Jézus megfeszitése leirásánál nem is foglalkozik többet sehol időpontokkal. Ne felejtsük el, hogy a legkésőbb keletkezett evangélium, megirásának ideje Krisztus megfeszitése után majdnem 60 év! Kb kr.u. 85-90.

"Ján 19:14 Vala pedig a húsvét péntekje; és mintegy hat óra. És monda a zsidóknak (Pilátus): Ímhol a ti királyotok!"

Tehát ez nem a megfeszítés pontos ideje.

Nem a pontos ideje, de sejthető, hogy messze van a pontosságtól ha János szerint 6-kor még nem adta át Pilátus Jézust, Márk szerint pedig 3-kor feszitették meg.

Azért írtam a nyeltannnal kapcsolatban kis esszét (mintegy).

Ezen kívül (mintegy), János a leírásában római időt használt (éjféltől éjfélig), a többi evangélium meg a zsidó időszámítás szerint ment.

Azaz Márknál a 3 óra az 9 óra. Jánosnál meg ugye mintegy 6 órakor még a tárgyalás folyt. Onnan még jöttek az egyéb procedúrák.

Tehát nincs hiba.

"Ha látjuk hogy az írók néha bizony hibáztak, és valótlan információk kerültek a Bibliába, honnan tudhatjuk hogy a tanításokat hiba nélkül írták le?"

Nem tudhatjuk, sőt azt valószínűsíthetjük, hogy a tanításokban is vannak "hibák", bár én ezt nem hibának, hanem inkább az emberi nézőpontok különbségének nevezném. A Biblia egy tanítás-rendszert közvetít, aminek a gócpontjában Jézus áll. Én azt mondanám, hogy a jézusi tanítások képviselnek legnagyobb súlyt, és minden mást azok fényében kell értelmezni. 100%-ban biztosak persze még abban sem lehetünk, hogy a jézusi tanítás hajszálpontosan jelenik meg a Bibliában, de azért az összképből mégis olyan koherens tanítás-rendszer világlik ki, amire nyugodtan hagyatkozhatunk. Tudom, hogy aki a szó szerinti értelmezésben szocializálódott, annak nagyon nehéz ettől elszakadni, de ha képes vagy ezt elengedni, akkor egyszeriben feloldódnak az ellentmondások. Az említett dolgokat nem hibának kell tekinteni, hanem egyszerűen különféle háttérrel, tudásanyaggal, tapasztalatokkal rendelkező emberek által, a saját koruknak, kulturális hátterüknek megfelelően leírt dolgoknak.

"például Jézust egyszer hatkor, máskor kilenckor feszítik meg"

Az egyik ember így hallotta, a másik úgy. Az, hogy az időpontot nem pontosan tudják, még nem bizonyítja, hogy maga az esemény, amit leírnak, nem történt meg.

Egyébként a korai egyházban is így gondolkodtak, mert máskülönben a kanonizáció során igyekeztek volna kiszűrni az ilyen pontatlanságokat. De nem tették, mert nem tulajdonítottak ennek jelentőséget. Ez a szó szerint értelmezősdi igazából csak a modern korban terjedt el, mert sokan úgy érezték, hogy a tudomány által feltárt bibliai "hibák" az egésznek a hitelességét kérdőjelezik, meg, ezért a tudománnyal szembemenve ragaszkodtak a minél inkább szó szerinti értelmezéshez.