Szerintetek mi Isten véleménye a római katolicizmusról?
A Panorama cikke idéz egy papot, aki azt állítja, hogy az olasz fővárosban „a meleg papok aránya 98 százalék."
Egy Amerikában nyolc éves kutatómunkával készült felmérés szerint a papok és szemináriumi hallgatók mintegy negyede-fele tekinthető homoszexuálisnak.
Kérlek idéznéd nekünk az eredeti, a Blikk színvonalát alulról súruló, eredeti cikket? Mert csak egy eretnek szekta oldalán található rágalmazó cikket sikerült mindeddig találnom és azt is pontos forrás nélkül.
Egyébként ettől függetlenül bizonyára vannak meleg papok is, gondolom a több tízezer papból akad, sőt pedofil is. Viszont ráhúzni az összesre néhány pap bűnét alávaló gyalázat és a sátán eszköze, amit te lelkesen képviselsz.
Valószínű a te eretnek szektádban is vannak olyan vezetők, tagok, akik nem túl erkölcsösen élnek, házasságtörők, melegek, sikkasztanak, stb... még is általánosítani az egész pereputtya ostobaság lenne.
Kérlek nézd el nekünk azt is, hogy elhisszük Jézusnak amit mond. Miszerint a kenyér valóban az ő Teste, a bor valóban az ő Vére. Ahogy ezt ki is hangsúlyozza a Szentírásban.
Azért mert te képtelen vagy hinni neki, ne kárhoztass másokat, akik hisznek Krisztus szavában. Ha rosszul gondoltuk és kárhoztatjuk magunkat az Eukarisztiával, az a mi problémánk, minket fog megítélni a Krisztus. Ha te gondoltad rosszul, akkor téged fog elítéli az Eukarisztia gyalázásáért és káromlásáért.
Sajnos a római katolikus papok erkölcstelensége nem rágalom, hanem valóság, szerintem következménye a Bibliától eltérő, rossz vallási elveknek és gyakorlatoknak. Ha nem lenne valóság, nem fizetne Vatikán súlyos milliárdokat a papi molesztálás károsultjainak szerte a világban.
Egy tavalyi, 2016-os levél egy meleg katolikus paptól:
_katolikus_papoknak_egy_meleg_katolikus_paptol
"Kedves Meleg Katolikus Papok!
Tudom, hogy elfoglaltak vagytok, ezért megpróbálom rövidre fogni. Közületek sokan követték a híradásokból annak a meleg chicagói papnak a történetét, aki a közelmúltban coming out-olt. Tudom, hogy ti is figyelemmel kísértétek az eseményeket, mert én is ezt tettem. Azt is tudom, hogy a coming out gondolata, annak felvállalása, hogy meleg katolikus papok vagytok, talán az egyik legijesztőbb dolog, amit el tudtok képzelni. Valóban annyira ijesztő, hogy csak maréknyi meleg katolikus pap tette ezt meg. Tudom mit jelent, ha van egy olyan titkotok, amit senki nem tudhat meg rólatok. Tudom, milyen megszégyenülést jelent, ha valakiről kiderül, hogy meleg. Tudom, milyen érzés szembesülni azzal, hogy a melegséged elhallgatása több kárt okoz, mint amennyi jót tudsz tenni a szolgálatoddal. Tudom milyen érzés, amikor a hírekben olvasol a melegek zaklatásáról, a gyűlölet bűncselekményekről, a tizenévesek öngyilkosságáról, és azon gondolkodsz, hogy vajon a hallgatásod mennyiben járult hozzá mindahhoz, ami történt. Tudom milyen szörnyű érzés, amikor katolikus püspökök melegellenes törvényeket támogatnak. Tudom, mert én is részese voltam mindennek – én is az elhallgatás kultúrájában éltem, és abban a szégyenben, ami ma jelen van az Egyházunkban.
És ugyanakkor tudom (és azt is tudom, hogy ti is tudjátok), milyen érzés elfogadottnak lenni a barátaid és a családod körében azután, hogy elmondtad nekik, hogy meleg vagy..."
egy magyar meleg pap története:
Kiugrásom története: egy homoszexuális pap vallomása
Az Atya majd egy évtizedig szerzetes papként élt vidéken. Miután ráébredt másságára, hivatását feladta és szociális munkásként helyezkedett el egy hajléktalanokat segítő intézményben. Ma már homoszexualitását vállalva viszi tovább a szolgálatot, amit pappá szentelésekor fogadott, igaz, nem az egyház berkein belül. A hvg.hu-nak csak névtelensége megőrzése mellett volt hajlandó interjút adni.
hvg.hu: Mikor ébredt rá arra, hogy meleg, és hogyan élte meg?
Atya: Kálváriám serdülőkorban kezdődött. Egy idő után gyanússá vált, hogy a lányokkal soha nincs szerencsém. Mindig voltak leányzók, akik tetszettek, de mégsem alakult ki velük igazi kapcsolat. Huszas éveim elején voltam először fiatalemberrel, ami nagyon megrázó élmény volt számomra. Valóságos tragédiaként éltem meg, az öngyilkosság is megfordult a fejemben, pszichiátriára kerültem. Tíz évig szakmunkásként dolgoztam, érettségit szereztem, majd ezután jelentkeztem egy egyházmegyébe és felvételt nyertem egy szemináriumba. Öt évig tanultam, és azt gondoltam, ha pappá szentelnek, akkor ezek az engem mélységesen nyomasztó dolgok egyszerűen eltűnnek az életemből. Tévedtem. A hivatásomnak nagyon sok eleme volt, ezek közül az egyik legfontosabb a tisztasági fogadalom, aminek segítségével a szexualitás teljes kérdését kikerülhettem. Hiszen szerzetesként nőtlenségben, önmegtartóztató életet kell élni. Azt gondoltam, erre léteznek ügyes technikák, mint az énekeseknél, akik megtanulják kiénekelni a magas C-t. Azt reméltem, ugyanígy ez a képesség is elsajátítható. Amikor egyértelművé vált, hogy ez a probléma engem elkísér, már közeledett a tízéves évforduló - a szeminárium és a papság együttes ideje - már tíz éve voltam az egyház berkeiben...
hvg.hu: Volt valaki, akivel meg tudta osztani ezt a belső harcot? Akár barát, akár rendbéli társ?
A.: Papságom első éveiben jártam pszichológushoz. Bennem a hagyományos keresztény szemlélet élt, miszerint a homoszexualitás bűn. A pszichológus segítsége kevésnek bizonyult, a témának igyekeztem utána olvasni, s kezdtem világosabban látni a helyzetet. Többek között Buda Béla írt a szexuális viselkedésekről egy nagyon jó könyvet, ami közel száz oldalon taglalja a homoszexualitás kérdését. Rájöttem, hogy a homoszexualitás egy variánsa a szexualitásnak. Olyan ez, mint hogy valaki jobb vagy bal kezes. Nincs morális különbség a jobb és bal kezesek között. Jobbal is ugyanúgy lehet simogatni, mint ballal, de ütni is. Nem az a lényeg, ki milyen beállítottságú.
még az előzőhöz tartozik:
"Írtam a rend generálisának: a tisztasági fogadalmam nem tudom betartani. Meglepő volt a válasza: söpörjük a problémát a szőnyeg alá, oldjam meg anélkül, hogy kilépnék. Vagyis ezzel az egyház sem tud mit kezdeni."
"Higgye el nekem, a mai világban homoszexuálisnak lenni megalázó dolog. Olyan helyzeteket éltem meg, amik totálisan a földbe döngöltek és szégyelltem magam mások és önmagam előtt is. Míg egy átlag heteroszexuális minden különösebb nehezítés nélkül megélheti a szexualitását, addig egy meleg embernek bujkálás az osztályrésze. Életemben több olyan helyzet is volt, amikor vasútállomásokon, nyilvános vécében kerestem a boldogságot, nem lévén más lehetőségem. Személytelen, alkalmi kapcsolatokba kényszerültem, mert nem volt, nincs lehetőség az ismerkedésre kulturált viszonyok között. Ha lenne, ha valóban létezne elfogadás..."
Eredeti cikket kértem, nem véletlenül. Mert az eddigi "eredeti" egy magyar eretnek szekta oldalán található cikk. Ami nem éppen olasz újság.
A másik linkeden nekem fura mód azt írja:
"Sajnos nincs megjeleníthető bejegyzés..."
De legyek jóhiszemű és mondjuk volt ilyen levél.
Legyünk jóhiszeműek és fogadjuk el, hogy valóban egy meleg katolikus pap írta. Nem pedig valaki nemes egyszterűséggel annak adta ki magát a névtelenség homályába burkolózva.
Sehol nem ír melegbotrányról, sehol nem ír tömeges problémáról, mindössze egy maréknyi papról beszél, akik súlyos teherként viselik másságukat.
Tegyük fel, hogy a másik névtelenség homályába burkolódzó valló is iagzat szól. (Bár ha bevallotta másságát, kilépett a papi kötelékből, nem értem mi a logika, hogy eltitkolja kilétét.)
Nem ír tömeges problémáról, miután elfogadta másságát, tudatosan kilépett. Nem szegte meg tisztasági fogadalmát szerzetesi élete során, nem ír "szavtos" történeteket a zuhanyzóból. Szóval mit szeretnél ezzel bizonyítani?
Láthatóan egyik vádadat sem alapozza meg.
Igen, talán a generális nem az egyházi törvények szerint járt el. Hanem bízva abban, hogy súlyos terhe mellett is képes lesz kitartani tisztasági fogadalma mellett, kérte maradásra.
Szóval összegezve:
Még nem láttam az eredeti lejárató cikket.
Az idézett levelkben a történetnek nincs valódi alanya. Ettől függetlenül sem hoznak nyílvánosságra botrányos dolgokat. Nincs szó bennük 98% arányú meleg papról, helyette "markéknyi" mennyiség szerepel.
"azért ez "szép": vasútállomásokon, nyilvános wc-kben boldogságot kereső meleg katolikus pap..."
Ez viszont már aljas hazugság a részedről (bár nem lepett meg eddigi írásaid alapján)...
Mint olvashattad, felszentelése előtt élt bűnös életet, és azért vállalta a hivatást, hogy erőt adjon bűnei lekűzdésére.
a meleg katolikus pap nyilatkozta a hvg-nek, hogy boldogságát vasúti pályaudvarokon és nyilvános wc-kben kereste, és sajnos csak személytelen kapcsolatok jutottak neki az elfogadás hiányában.
a cikk linkje újra:
beutottem a google-be, hogy 'meleg pap', és az első 3 találat egyike.
Az első idezetben a leveliro alairta a nevet:
Idézet a levélből:
"Ha a saját coming out-omból tanulhattam bármit, akkor az az volt, hogy az egyház (Isten népe) elfogadó, támogató és olyannak szeret, amilyen én vagyok.
...
Bármilyen módját is választjátok annak, hogy beszéljetek az igazságról, kérlek ne feledjétek, hogy imádkozom értetek, és hogy az Egyháznak szüksége van rátok. Az Egyháznak szüksége van arra, hogy elmondjátok az igazságot, kik vagytok, és milyennek alkotott meg titeket az Isten.
Isten áldjon benneteket!
Gary M Meier
(Forrás: huffingtonpost.com)"
itt olvasható az eredeti cikk is.
A második idézett, magyar meleg katolikus pap neve elhallgatását kérte, ő úgy gondolja, hogy az elfogadás hiánya az igazi probléma, ezért nem fedi fel a nevét. Ezt kérlek ne nekem ródd fel hibának.
"Huszas éveim elején voltam először fiatalemberrel, ami nagyon megrázó élmény volt számomra. Valóságos tragédiaként éltem meg, az öngyilkosság is megfordult a fejemben, pszichiátriára kerültem. Tíz évig szakmunkásként dolgoztam, érettségit szereztem, majd ezután jelentkeztem egy egyházmegyébe és felvételt nyertem egy szemináriumba. Öt évig tanultam, és azt gondoltam, ha pappá szentelnek, akkor ezek az engem mélységesen nyomasztó dolgok egyszerűen eltűnnek az életemből. Tévedtem.
hvg.hu: Közbevetőleg: XVI. Benedek pápa megtiltotta, hogy felszenteljék azokat a kispapokat, akikről kiderül, hogy homoszexuálisok.
A.: Ha ezt a szabályt valóban betartják, drasztikus következményei lesznek. Nincsenek konkrét adatok, de sejtések vannak, hogy a kispapoknak, papoknak mintegy 30 százaléka homoszexuális. A papságon belül jóval nagyobb arányban vannak a homoszexuálisok, mint a civil társadalomban. De félreértés ne essék, nem attól lesz valaki homoszexuális, hogy pap a hivatása, ami nőtlenségi fogadalommal jár és össze van zárva egy csomó férfival. Pont fordítva, azért választja sok homoszexuális a papi hivatást, mert érzékenyebbek, mint mások..."
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!