Szerintetek mi Isten véleménye a római katolicizmusról?

Kértem igét arra, hogy az apostolok mikor hajlongtak az úrvacsora során a kenyér előtt, ezt kaptam válaszul:

"Elég sokszor és FÉLREÉRTHETETLENÜL

"Jézus vette a kenyeret, áldást mondott, és megtörte, a tanítványoknak adta, és ezt mondta: Vegyétek, egyétek, ez az én testem! Azután vette a poharat, és hálát adva nekik adta, és ezt mondta: Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem, a szövetség vére, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára." "

Az úrvacsora igéit minden keresztény felekezet ismeri. A kérdés arra vonatkozott, hogy lehet-e a kenyeret és a bort imádni?

A Bibliában ilyen gyakorlatot nem találunk.

Ezzel kapcsolatban idézném a Heidelbergi katekizmust (kiadva 1563-ban):

80. K.: Mi különbség van az Úrvacsora és a pápás mise között?

F.: Az Úrvacsora azt bizonyítja nékünk, hogy Jézus Krisztus egyetlenegy áldozatáért, melyet Ő maga vitt egyszer véghez a keresztfán, minden mi bűneink megbocsáttatnak. És hogy mi a Szentlélek által Krisztusba oltatunk, aki emberi természetével (testével) már nincs a földön, hanem a mennyekben van, Istennek, az Ő Atyjának jobbján s azt akarja, hogy ott imádjuk Őt. A mise ellenben azt tanítja, hogy az élők és a holtak bűnei nem a Krisztus szenvedéséért bocsáttatnak meg, ha csak a misemondó papok naponként meg nem áldozzák érettük a Krisztust. És hogy Krisztus a kenyér és a bor alakjában testileg jelen van. És ezért azokban kell Őt imádni. Ezért a mise lényegében nem más, mint Jézus Krisztus egyetlenegy áldozatának és szenvedésének tagadása és átkozott bálványimádás.

Zsid. 7: 26, 37; 9: 12; 10: 10-12; Ján. 19: 30; Máté 26: 28; 1. Kor. 6: 17, 10: 16-17; Kol. 3: 1; Zsid. 1: 3, 8: 1; János 20: 17; Fil. 3: 20; Luk. 22: 19, 24: 52; Ján. 4: 21; Csel. 7: 55; 1. Thess. 1: 10; Zsid. 9: 26, 10: 12-14.

81. K.: Kiknek szereztetett az Úrvacsora?

F.: Azoknak, akik útálják magukat bűneik miatt, mégis bíznak abban, hogy azok megbocsáttatnak Krisztusért és hogy még a megmaradt gyarlóságaikat is elfedezi az Ő szenvedése és halála. Akik kívánják is, hogy hovatovább erősbödjenek a hitben és jobbakká legyenek életükben. De a képmutatók (hipokraták) és akik nem térnek tiszta szívvel az Istenhez, azok ítéletet esznek és isznak maguknak.

1. Kor. 10: 19-22; 11: 28; Máté 11: 28; 2. Kor. 13: 5; Máté 11: 29; 1. Kor. 11: 29.

"Ki imádja azt?????"-kérded.

Részlet egy katolikus híradásból:

"Az évek folyamán több mint 2 ezer fő, többek között világi hívők is, részt vettek az oltáriszentség-imádásban a konvent kápolnájában."

Részlet egy katolikus lexikonból:

[link]

Magyar Katolikus Lexikon > S > szentségimádás

szentségimádás (lat. adoratio Sanctissimi Sacramenti): az Oltáriszentségben jelen lévő Jézus Krisztus →imádása a szentmisén kívül. - A 13. sz: az →Úrnapja ünnep elrendelése után bontakozott ki. Magánájtatossági formája a szentséglátogatás, közösségi-nyilvános formája a →szentségkitétel. Nagy lépést jelentett a Zaccaria Szt Antal által 1527: Milánóban kezdeményezett →negyvenórás szentségimádás bevezetése, melyet VIII. Kelemen p. 1592: a róm. templomokban kötelezővé tett.

Luther Márton maga is, és azóta a protestáns egyházak mindegyike kivétel nélkül bálványimádásnak tartja a "pápás mise" gyakorlatát, és a fent említett "magánájtatosságot", helyette ezekben a közösségekben keresztény Úrvacsora van, és a hangsúly a közvetlen közösségen van a feltámadott Jézus Krisztussal. Őt megilleti az imádás, de angyalokat már nem, bálványok imádása pedig végképp tiltott, és átkot hozó cselekedet. Ezért fogalmaz úgy a katekizmus, hogy:

"Ezért a mise lényegében nem más, mint Jézus Krisztus egyetlenegy áldozatának és szenvedésének tagadása és átkozott bálványimádás. "

[link]

"Minden pénteken

az esti 6 órai szentmise után, 1/2 8-ig

csendes szentségimádást tartunk."

"A legszentebb Szentség szeretett Asszonyának közbenjárására kérlek Téged , hogy hűséges , imádó, és ízzó misszionárius legyek a te Eucharisztikus Birodalmad megérkezésének tiszteletére!"

Az Eucharisztikus Birodalom Asszonya?

"Te mindig egyedül vagy a tabernákulumban. Mi meg szanaszét az utcán, otthon, az iskolában, a hivatalban. Itt vagy köztünk, és mégis úgy tűnik, mintha messze volnál, mert kevés a szeretetünk, és nem képes felfogni Téged."

"Nem, a föld nem maradt hideg és puszta: hiszen Te nálunk maradtál! Mi is lenne életünkből, ha nem rejtetnének Téged a tabernákulumok?"

A korai keresztények, Jézus tanítványai nem a "tabernákulumokkal" maradtak közösségben Jézus mennybemenetele után. Jézus ezt ígérte nekik:

15

Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok.

16

És én kérem az Atyát, és más vígasztalót ád néktek, hogy veletek maradjon mindörökké.

17

Az igazságnak ama Lelkét: akit a világ be nem fogadhat, mert nem látja őt és nem ismeri őt; de ti ismeritek őt, mert nálatok lakik, és bennetek marad.

Nem azt mondta, hogy majd csináljatok jó sok tabernákulumot, és azokban leszek, és nem lesztek egyedül. Onnan nézlek majd titeket, jó sok gyertyát gyújtsatok. Ilyet nem mondott Jézus, mert ez vallásos butaság.

26

Ama vígasztaló pedig, a Szent Lélek, akit az én nevemben küld az Atya, az mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, amiket mondottam néktek.

Aki megtér szívéből Jézus Krisztushoz, és hittel bemerítkezik/megkeresztelkedik (görögben baptizo), azoknak adatott az ígéret, a Szent Lélek ajándéka.