Valóban lehet potenciál a réselméletben?

"Jób könyve említ egy ősvilágot, amelynek alapját elmosta a víz. Ez pedig nem Noé világa volt, ugyanis annak az alapja Ádám volt, aki Noé és családja által túlélte az özönvizet, a mai napig is Ádám leszármazottai népesítik be a Földet."

A Károli Biblia egyértelműen áthivatkozik az özönvízre

22,15 Az ősvilág ösvényét [1 Móz. 6,5-7.] követed-é, a melyen az álnok emberek jártak;

22,16 A kik időnap előtt ragadtattak el, és alapjokat elmosta a víz?!

Jób ezek szerint az özönvíz után élt

@Asperrimus.

Tisztelettel és szeretettel!

"Tény, hogy a 'kezdetben' nem jelenti azt, hogy ez a hat napos teremtés kezdete, legfeljebb az ember hajlamos arra, hogy az általa korábban felállított korlátok közé gyömöszölje a Bibliát."

Egyáltalán nem tény, ilyet ne jelentsünk ki szerintem. Az egyszerű szövegértelmezés pont arra mutat, hogy a hatnapos teremtés kezdete. Isten nem akar összezavarni minket

"A kezdetben azt jelenti, hogy azzal kezdte Isten, hogy megteremtette az egeket"

Kezdetben teremté Isten a Mennyet és a Földet. Ez nekem szómágiának tűnik.

"A szöveg azt az értelmezést is megengedi, hogy a Föld kietlen és puszta lett. "

A szöveg viszont úgy írja, hogy kietlen és puszta volt. Milyen legyen a további teremtés nélkül?

"Eleve aggályos a Földdel kapcsolatban, hogy sötétség borította és víz. Isten világosság, és Őbenne nincs semmi sötétség, mégis sötét volt a Földön. "

Remélem nem szándékosan kevered össze a szellemi és a fizikai világosságot? Őbenne nincs sötétség, az a bűnre vonatkozik, nem a fizikai fényre a szövegösszefüggésben.

És gyakorlatilag fogyatékossá teszed az 1 Mózes 1.3-at "És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság."

Ezzel közvetve kijelented, hogy a Biblia ellentmondást tartalmaz

Szellemi valóságban nincs szükség ("fizikai") fényre, a fizikai valóságban pedig teremteni kell

"Ha pedig nem volt világító test, mégis világos volt, akkor a fény, ami a Földet megvilágította szellemi fény volt. A sötétség, ami előtte betöltötte, szintén szellemi sötétség volt."

Istennek nincs szüksége a fizikai fény létrehozásához égitestre. A fény természetesen szellemi eredetű, ahogyan az egész fizikai világ. Az 1 Mózes 1.16-ban rendeli a világítást az égitestekhez, előtte Isten közvetlenül világított(a a "fizikai" fényt). Közvetve Isten mindenhatóságát is cáfoltad sajnos.

Isten az új földön is saját maga fog világítani:

"És a városnak nincs szüksége a napra, sem a holdra, hogy világítsanak benne; mert az Isten dicsősége megvilágosította azt, és annak szövétneke a Bárány." Jelenések 21.23

"Azaz a gonosz már nagyon is létezett, és a Földet uralta addig. Ha nem igaz a réselmélet, akkor mikor lázadt fel Lucifer?"

Fellázadhatott az első nap és a bűnbeesés között is. Bár inkább a 7. nap után

"Amikor Isten megteremtette az embert, már létezett a gonosz, különben értelmetlen lett volna jó és gonosz tudásról beszélni, hiszen Istenben csak jó van."

Ez szabad akarati szellemi kérdés. A bűn az Isten hiánya. Ha nincs választás, nincs szabad akarat. Ádám és Éva egy szerető biorobot lett volna, ha nincs fa nem tudtak volna másképp is dönteni, ez pedig üti a szabad akaratot

Turay Alfréd: A hiányosság, azaz a bűn abból adódik, hogy az ember a kötelező magasabb rendű érték helyett az alacsonyabb rendű értéket választja. Másként fogalmazva: a cselekedet azáltal válik bűnössé, hogy az ember korlátozza vagy megállítja akaratának Istentől eredő lendületét, amely az egyetemes jó felé mutat. A bűn tehát nem pozitív létmozzanat, hanem tagadásból eredő hiányosság, és ez a tagadás kizárólag az ember műve.

Köszönöm, ha elolvastál:) Bár szétszedtem a mondanivalód, úgy hiszem nem változtattam az értelmükön. Remélem

„Azért mondta Isten, hogy a jó és gonosz tudásának fájáról, ne egyél, mert már volt gonosz.”

Ilyen „bizonyíték” alapján azt is mondhatjuk, hogy Ádámnak volt apja és anyja. Miért?

1Móz.2.24. „Annak okáért elhagyja a férfi az ő atyját és az ő anyját, és ragaszkodik feleségéhez: és lesznek egy testté.”

A szövegkörnyezetben egyértelműen Ádámról van szó, tehát Ádámnak volt apja és anyja. A Biblia pontoson elmondja Ádám „születését”, ezért nyilvánvaló, hogy ebben az érvelésben logikai hiba van. Ebből az egyszerű példából könnyű megérteni, hogy a logikaszabályai és az írásmagyarázás szabályai nem azonosak.

Amikor ez a mondat elhangzik, Isten az Édennel foglalkozik, viszont a sem a mondatból sem a szövegkörnyezetből nem következik, hogy már létezett a gonosz.

Nem kell elfogadni mert nem lehet explicit bizonyitani.

A réselmélet magasabb szint az egyszerű olvasatnál.

Több mindenre választ ad, és megengedi a héber szöveg.

Ez sem bizonyítek, csak megerősiti, hogy van létalapja, hogy a magyar zidó Biblia magyarázó szövege is az I.Móz.1:3-tól számitja a teremtés első napját. Nem keresztények értelmezik igy hanem a héber nyelv szakértői.

Réselmélet nyelvtanilag is tarthatatlan:

[link]

Köszi. Most írtam, hogy a magyar legnagyobbra becsült zsidó Bibliának, amit az akkori kor legkiválóbb tudós rabbijai forditottak, a magyarázó szövege megerősiti, hogy fordítható úgy is a héber szöveg ahogy a réselmélet állitja, erre idepötyögsz egy blogról egy kritikát, ami szerint nyelvtanilag tarthatatlan.

Mint irtam nem kell elfogadni, de hazudni meg pláne nem kéne.

"Most írtam, hogy a magyar legnagyobbra becsült zsidó Bibliának, amit az akkori kor legkiválóbb tudós rabbijai forditottak, a magyarázó szövege megerősiti, hogy fordítható úgy is a héber szöveg ahogy a réselmélet állitja, erre idepötyögsz egy blogról egy kritikát, ami szerint nyelvtanilag tarthatatlan. "

Te meg semmit nem idéztél, csak írtál valamit a levegőből:) Ki a hitelesebb? Én, aki magyarázatot is küldtem, vagy te, aki csak csípőből ráfogsz valamire valamit, bizonyítás nélkül? Nyilván én:)

"Mint irtam nem kell elfogadni, de hazudni meg pláne nem kéne."

Nem hazudtam. Mást gyalázni csípőből az ildomos?

Nyilván Te vagy hitelesebb. (szerinted)

De attól a tények akkor is makacsok ha nem ismered őket.