Valóban lehet potenciál a réselméletben?

A réselmélet csak közvetve jön le a Bibliából, de az nem igaz, hogy a Biblia ellentmond neki. Azok mondják ezt, akik jobban szeretnek kényelmesen hátradőlni, mint olyan dolgokon gondolkodni, amit nem megrágva szervíroznak a számukra. Egyik közvetett bizonyíték ez:

"Mert így szól az Úr, aki az egeket teremté; Ő az Isten, aki alkotá a földet és teremté azt és megerősíté; nem hiába teremté azt, hanem lakásul alkotá: Én vagyok az Úr és több nincsen!" (Ézs 45,18)

Vagyis Isten lakásul teremtette a Földet. Az 1Móz 1,2 ezt mondja: " A föld pedig kietlen és puszta vala..." A kietlen és puszta az eredeti nyelvben 'tohu' és 'bohu'. Ez önmagában is ellentmond az Ézsaiás 45,18-nak, ahol azt mondja az Ige, hogy Isten nem hiába (bohu) teremtette a Földet.

Továbbá a 'tohu' és 'bohu' az Ószövetségben végig az átok jelenlétére utal. Vagyis a Föld állapota átkozott volt az 1Mózes 1,2-ben, erre utal a 'tohu' és 'bohu' leírása. Isten pedig nem teremt átkozott dolgokat, hanem áldott dolgokat teremt. Ha a Föld az 1Mózes 1,2-ben átkozott volt, akkor volt ennek előzménye is, amit azonban a Biblia nem köt az orrunkra, csak homályos utalásokat tesz.

Jób könyve említ egy ősvilágot, amelynek alapját elmosta a víz. Ez pedig nem Noé világa volt, ugyanis annak az alapja Ádám volt, aki Noé és családja által túlélte az özönvizet, a mai napig is Ádám leszármazottai népesítik be a Földet. Azaz a Jób könyve nem a Noé koráról beszél, hanem egy jóval régebbi világról:

"Az ősvilág ösvényét követed-e, amelyen az álnok emberek jártak; Akik időnap előtt ragadtattak el, és alapjukat elmosta a víz?! Akik azt mondják vala Istennek: Távozzál el tőlünk! És mit cselekedék velük a Mindenható?" (Jób 22,15-17)

Persze ezek, és néhány egyéb utalás nem elég ahhoz, hogy a réselmélet dogmatizálható legyen, ám ugyanezt a többi forgalomban levő elmélettel sem lehet megtenni. Tény, hogy a 'kezdetben' nem jelenti azt, hogy ez a hat napos teremtés kezdete, legfeljebb az ember hajlamos arra, hogy az általa korábban felállított korlátok közé gyömöszölje a Bibliát. A kezdetben azt jelenti, hogy azzal kezdte Isten, hogy megteremtette az egeket, ami legalább kettő eget jelent, és a Földet. Ám a Föld átok alá került. A szöveg azt az értelmezést is megengedi, hogy a Föld kietlen és puszta lett. Eleve aggályos a Földdel kapcsolatban, hogy sötétség borította és víz. Isten világosság, és Őbenne nincs semmi sötétség, mégis sötét volt a Földön. Akkor lett világos, amikor szólt, hogy legyen. Ám semmiféle világító test nem volt a negyedik napig. Ha pedig nem volt világító test, mégis világos volt, akkor a fény, ami a Földet megvilágította szellemi fény volt. A sötétség, ami előtte betöltötte, szintén szellemi sötétség volt. Azaz a gonosz már nagyon is létezett, és a Földet uralta addig. Ha nem igaz a réselmélet, akkor mikor lázadt fel Lucifer? Amikor Isten megteremtette az embert, már létezett a gonosz, különben értelmetlen lett volna jó és gonosz tudásról beszélni, hiszen Istenben csak jó van.

"Ám semmiféle világító test nem volt a negyedik napig."

Ami felveti azt a kérdést is, hogy Nap nélkül mennyiben beszélhetünk negyedik napról.

Meg, hogy keletkezett bolygó központi csillag nélkül.

Asperrimus , kérlek ne menj bele a provokációba. A héten már 200 válasszal meg lett vitatva. Maradjunk a réselméletnél!

Bizonyos teológiák megkövetelik a réselméletet, de szerintem biblikusan nem lehet alátámasztani

"Vagyis Isten lakásul teremtette a Földet. Az 1Móz 1,2 ezt mondja: " A föld pedig kietlen és puszta vala..." A kietlen és puszta az eredeti nyelvben 'tohu' és 'bohu'. Ez önmagában is ellentmond az Ézsaiás 45,18-nak, ahol azt mondja az Ige, hogy Isten nem hiába (bohu) teremtette a Földet. "

Miért baj az, ha a Föld üresnek volt teremtve, majd 6 nap múlva benépesült? Isten okkal választotta a fokozatos, hatnapos teremtést