Hogy lehetnék én tagja így bármelyik keresztény felekezetnek is?

Noss van 2 alternatíva:

1: belátod, hogy az igazságot nem leemeljük a polcról, ami nekünk tetszik elhisszük ami nem tetszik azt nem

2: baptista leszel, ez nem egy szekta, nem is egy zavaros kisegyház, teljesen jó arcok, jó közösségek vannak és úgy általában jó emberek, számukra a kenyér és a bor csak szimbólum (a reformátusoknál többb mint az!) nincs gyónás, de mivel úgy igazán mély teológiájuk sincs, nincsenek hitvallási irataik és egyebeik kb abban hiszel amiben akarsz, soha nem kell olyan mélyre menned mint pl Kálvinnak, csak 1-2 nagyon alapvető dolog van, azokat meg szerintem lazán el tudod fogadni

Alapítasz egy saját vallást magadnak, láthatod számtalan példa van rá, ezer számra vannak kis "egyházak". Ezek mind úgy születtek, ahogy írod; alapítóiknak éppen aktuális egyházukban (vagy egyházaikban, mert többet is bejártak) nem tetszett ez vagy az, nem volt ízlésük szerint és kitaláltak egy újat. VIII. Henriknek nem tetszett, hogy a házasság sérthetetlen, megalapította az anglikán vallást. De ez csak egy történelmi példa, a sor végtelen lenne.

Ahogy látom esetedben teljesen ízlés alapján történnek a megállapítások, mert egy igét nem hoztál pl. a Szentírásból, vagy az ősegyház hitéből.

Csak egy példa, a Biblia különbséget tesz különböző bűnök súlya közt, te még is azt állítod, hogy nincs ilyen.

Szia.

Mindenek előtt azt javaslom egyenlőre ne akarj csatlakozni sehova!

ADJ IDŐT ISTENNEK!

Kezd el ne csak olvasni a Bibliát, hanem kutatni. Imádkozz sokat és alázattal. Legjobb a saját szavaiddal. És öntsd ki a szíved Isten előtt.

Ne emberek vezessenek, ne a te akaratod, hanem a Szentlélek! De, ha Ő vezet akkor viszont menj oda ahová Ő irányít.

És legyél nagyon, nagyon türelmes.

Kezd reggel a napot az Úrral, legyél Vele napközben, és este is bízd rá magad.

Tudod amikor az ember szerelmes minden időt a szerelmével akar tölteni, hogy megismerje.

Gondolom Istent szereted, de csak úgy kerülhetsz közelebb hozzá, ha igazán megismered (a Biblián keresztül).

Sok áldást neked!

Kedves Kérdező!

Amit leírtál nézeteidről,azzal teljesen azonosulni tudok.

Én,református lelkészként így tanítom,de nem minden kollegám látja így!

"de inkább istenkeresőnek mondanám magam. "

ez a legfontosabb, hogy keress, mert aki keres, az talál - ez tapasztalat - , de ha találsz akkor már kötelezve vagy hogy kövesd is amit találtál.

Te 0%-ban vagy katolikus, protestáns vagy. A katolikusok számára a szentségek körül forog majdnem minden, te pedig kettőt meg is tagadtál.

Azt tudom tanácsolni, hogy nézz körül, milyen gyülekezetek vannak a környéketeken.

Hozzáteszem hogy igazából még a mai reformátusok nem foglalkoznak az eleve elrendeléssel, hiába Kálvin tanítása, mivel a reformátusoknál csak a Bibliának van súlya, egy teológus sosem tévedhetetlen. Az adott korban ez volt a legradikálisabb válasz amit a búcsúcédulákra lehetett adni (tehát hogy annyira nem rajtad, hanem csak Isten kegyelmén múlik az üdvösséged, hogy még ki is választott téged erre).

Ez Szent Ágoston tanítása is volt egyébként, Kálvin tőle vette az ötletet! Mai katolikusok mégsem vallják.

"Ez Szent Ágoston tanítása is volt egyébként, Kálvin tőle vette az ötletet! Mai katolikusok mégsem vallják."

Persze, hogy nem vallják, sőt a régiek sem vallották, ennek oka nagyon egyszerű. Ellentétben Kálvinnal, Ágoston bár egy nagyon jelentős egyházatya volt a korai kereszténységben (sok értékes és jó gondolattal), de nem volt egyház-/vallásalapító.

Ezért a Szentlélek vezetésével egy nem sokkal későbbi zsinaton kimondták, hogy a kettős predesztináció hülyeség. Sőt több zsinat is megerősítette.

"Hozzáteszem hogy igazából még a mai reformátusok nem foglalkoznak az eleve elrendeléssel, hiába Kálvin tanítása"

Ettől függetlenül a hivatalos református álláspont szerint létezik. Hogy ki mennyire tartja a hivatalos református tanítást követendőnek, mérvadónak református hívőként, az csak az egyének saját döntésén múlik.