A Bibliai teremtéstörténetet szabad vagy nem szabad szó szerint venni?

#30

Mivel a Földön minden pillanatban egyszerre van reggel és este is, ez szintén értelmetlen ha szó szerint akarjuk venni. Logikusan egy szimbolikus jelzőről van szó, ami az idő múlását szemlélteti két teremtési korszak között.

És te nem tagadod Isten mindenhatóságát azzal, hogy szerinted nem tud kenyér és bor színébe költözni, amit Jézus oly sokszor mond?

Egyiket ember írta, másikat Isten mondta. Még is szó szerint érted az ember írását és elveted Isten szavát.

Szia

Lehet is, és nem is szó szerint venni. Miért?

mert...a teremtési beszámoló ezzel az egyszerű, de jelentőségteljes kijelentéssel indul: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet” (1Mózes 1:1). A bibliatudósok megegyeznek abban, hogy az a cselekmény, amit ez a vers ír le, az nem azonos a 3. verstől említett teremtési napok eseményeivel. És ez nagy horderejű kérdés, tudniillik a Biblia azzal a kijelentéssel kezdődik, hogy a világegyetem, beleértve a mi Föld bolygónkat is, már egy meghatározatlan idővel azelőtt létezett, hogy a teremtési napok elkezdődtek volna.

A geológusok úgy becsülik, hogy a föld megközelítőleg 4 milliárd éves, a csillagászok pedig úgy kalkulálnak, hogy a világegyetem akár 15 milliárd éves is lehet. Vajon ezek a megállapítások — vagy azok a lehetséges kiigazítások, melyeket a jövőben ezzel kapcsolatban tesznek — ellentmondanak az 1Mózes 1:1-nek? Nem. A Biblia nem határozza meg pontosan ’az ég és a föld’ tényleges korát. A tudomány nem cáfolja meg ezt a bibliai szövegrészt.

Mit mondhatunk a teremtési napok hosszúságáról? Betű szerint 24 órásak voltak? Némelyek úgy érvelnek, hogy mivel Mózes — a teremtési beszámoló írója — a későbbiekben úgy utal vissza a hat teremtési napot követő napra, mint ami a heti sabbat mintája, ezért minden teremtési napnak egy betű szerinti 24 órás napnak kell lennie (2Mózes 20:11). De vajon a teremtési beszámoló szóhasználata ezt a következtetést támasztja alá?

Nem, mert a „napnak” fordított héber szó nemcsak egy 24 órás időszakot, hanem különféle hosszúságú időt jelenthet. Például amikor Mózes Isten teremtési munkáit összegzi, a hat teremtési napról együttesen úgy beszél, mint egyetlen napról (1Mózes 2:4). A Szentírás tehát egyáltalán nem ad alapot arra, hogy valaki önkényesen 24 óra hosszúságúnak jelentse ki a teremtési napokat.

Milyen hosszúak voltak tehát a teremtési napok? A Mózes első könyvében az első és a második fejezet szóhasználata azt mutatja, hogy meglehetősen hosszú időszakokról van szó.

A teremtési beszámoló tüzetes megvizsgálása feltárja, hogy az események, melyek elkezdődtek az egyik „napon”, a rá következő első vagy akár több napon át is folytatódtak. Például mielőtt az első teremtési „nap” elkezdődött, az akkor már létező napból jövő világosság valamilyen oknál fogva — feltehetőleg a vastag felhők miatt — nem ért el a föld felszínére (Jób 38:9). Az első „napon” ez az akadály kezdett eloszlani, így szórt fény szűrődhetett a légkörbe.

A teremtési beszámoló azt is elmondja, hogy amint tovább tisztult a légkör, az ötödik „napon” repdeső teremtmények kezdtek megjelenni — köztük rovarok és hártyásszárnyúak. A Biblia azonban arra mutat, hogy a hatodik „napon” Isten még mindig ’formált a földből minden mezei vadat és az egek minden repdeső teremtményét’ a 1Mózes 2:19 szerint.

A Biblia nyelvezete tehát nyilvánvalóan helyt ad annak a lehetőségnek, hogy a „napok” — vagy teremtési időszakok — nagyobb eseményei nem azonnal, hanem fokozatosan játszódtak le. Némely esemény a következő teremtési „napokon” is folytatódhatott.

"A földön bárhol vagy egyszer van este és egyszer van reggel az ok amiért ez így van az a föld teljes forgása miatt van.

Ebböl következik az hogy hat tengelykörüli forgás alatt teremtett Isten mindent."

Viszont a teremtés az egész világra vonatkozik, nem a Föld egy pontjára, vagyis alaptalan megpróbálni szó szerint érteni egy ilyen nyilvánvaló metaforát.

33.Hsz!

Hol ír olyat a Biblia,hogy Jézust a világ minden templomában,minden nap fel kell áldozni,s NEM elegendő az Ő áldozata egyszer,s mindenkorra?

33.Hsz!

Az értelmes ember számára nyilvánvaló,hogy a kovásztalan kenyérben,melyre Jézus hivatkozott,és az erjedetlen borban Jézus halálára EMLÉKEZÜNK,és nem meggyilkoljuk Őt,hogy aztán megegyük.

Nyilván,a RK egyháznak szüksége volt ilyen varázslatra,hogy fontossága érzetét fenntartsa.