Ti voltatok már olyan helyzetben, hogy nagyon durván ócsárolták a vallásotokat és/vagy titeket a hitetek miatt?

Igen, sajnos sokszor előfordul.

Semmit nem tettem, elköszöntem és tovább mentem.

Volt. Semmit sem tettem két dolog miatt:

Egyrészt nem süllyedek le. Másrészt Isten sokkal jobban tudja mi a helyzet és mi a jó megoldás, mint én. Rá bízom, nekem már elegem van a rossz döntésekből.

Kedves Kérdező, kérlek, ne vedd a lelkedre annyira a bácsi véleményét. Valamit tudnod kell. Ha idősebb lennél, és pláne ha nem lány lennél, hanem fiú, ez a beszélgetés valószínűleg nem zajlott volna le. Ha a szüleid ültek volna ott a helyeden, akkor sem zajlott volna le.

Nem tudom, mennyi idős volt a "bácsi", de azt vettem észre, hogy 50-70 éves korú férfiak spontán megszólítanak engem, elmondják a véleményüket valamilyen dolgoban, időjárás, politika, művészet, akármi, aztán továbbmennek. Az én véleményem soha nem érdekes. Talán nem is feltételezik, hogy van. Fiatal nőként mindössze annyi szerepem van az életükben, hogy meghallgassam a véleményüket, amit nagy kegyesen megosztanak velem, és ezen túlmenően nem létezem számukra. Ez rosszul esik, de legalább tudom, hogy nem személyes.

Nagyon szomorú annak az embernek az élete, aki nem tud hinni. Az ilyen ember bele van vetve a világba, egyedül van, csak magában bízhat, nincs, akihez fohászkodjon, ha bajba kerül. Ezért türelemmel kell fordulni az ilyen személy felé, mert nehezebb neki, mint a hívőknek.

Szia. Igen volt ilyenre példa, és amikor ilyen történik az egyetlen, amit az ember tehet, hogy lerövidíti a beszélgetést, és nem kezdi el magyarázni a meglátásait, igennel, nemmel kell válaszolni. Ha az ember bele megy egy szkeptikus, és erősen a hitünkkel ellenkező emberrel beszélgetni, annak előbb vagy utóbb az lesz a vége, hogy beindul, és provokál, ócsárol, és dobál azzal, ami csak a csövön kifér. Az aki már előre eldöntötte, hogy őt nem érdeklik az érveid, annál hiába is próbálkoznál szelíd, és kedves magyarázatokkal, hiszen ő ettől függetlenül is tovább provokálna, tehát nem érdemes. De figyeld kedves kérdező, mit mondott Jézus.

"Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt mint titeket… Emlékezzetek meg ama beszédekről, amelyeket mondtam néktek: Nem nagyobb a szolga az ő uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldöznek majd, ha az én beszédemet megtartották, a tiéteket is megtartják majd.? (Jn. 15:18, 20)"

Jézus világossá tette, hogy ez a keresztényi élet velejárója, soha nem mondta, hogy békesség lesz a világban a keresztények élete, persze vannak jobban, és kevésbé megpróbált életű keresztények, de egyben mindannyian egyeznek, egyezünk, hogy fel kell vennünk a saját keresztünket.

Ezt tárold el magadban. "Röviddel megfeszítése előtt, a békesség ígéretét adta Jézus tanítványainak: ťBékességet hagyok néktek, az én békességemet adom néktek, nem úgy adom néktek, amint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek és ne féljen!Ť (Jn. 14:27) "

Engem (az amúgy kedves, aranyos Anyukám) kitagadással fenyegetett, amikor felnőtt fejjel keresztségre készültem, de így is megtettem. Keresztség után egyik ismerőstől tájékozódott a gyülekezet felől és megnyugodott, hogy "rendes hely".

Nehéz volt, de figyelmeztettek előre a testvérek, hogy bárkitől jöhet akadályoztatás, bántás, elterelés stb.

Nem kedves dolog, hogy valaki így bántson a buszmegállóban a hitedért.

Jézusnál addig ment a bántás, hogy keresztre került.

Inkább minket bántsanak, mint hogy mi bántsunk másokat.

Jézus megmondta, hogyha Mellé állunk, azzal egy időben egy "embergyilkos" ellenséget szerzünk magunknak illetve azt is kaphatunk az emberektől, amit Jézus maga is kapott (hol jót, hol rosszat).

"Boldogok, akiket üldöznek az igazság miatt, mert övék a mennyek országa.

11

Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és üldöznek titeket, és hazugul minden rosszat rátok fognak miattam.

12

Örüljetek és örvendezzetek ennek, mert jutalmatok bőséges a mennyekben; így üldözték előttetek a prófétákat is."

Mondjuk a buszmegállós bácsinak az egyházból lett elege, ami azért nem ugyanaz, mintha Istent bántaná, ismerve, hogy az egyház időnként visszaélt a hatalmával stb.

Remélem eljön majd az az idő az életedben, amikor meg tudsz hallgatni egy ilyen nekikeseredett bácsit és lesz annyi lélekjelenléted, hogy azt mondhasd neki:

- Drága bácsi, az Istenre nézzen, ne az emberekre, a Jóisten szereti magát is, engem is. Béküljön meg az Istennel!

Ugyanis ilyenkor a BÁCSI kapott egy lehetőséget, hogy találkozzon valakivel, aki a rosszért jóval fizet és hogy meglágyuljon a szíve Isten felé. Nem kell vele vitatkozni, inkább Jézus jóságára terelni a szót.

Ha meg nem fogékony (még) a jó szóra, akkor imádkozz Érte magdban, hogy segítse meg a Jóisten, és kapjon még esélyt, hogy ne haragudjon az Istenre.

Különben meg végülis "hülyék" vagy ahogy a Biblia mondja "bolondok" vagyunk a nem hívő emberek szemében:

1Korinthus 1,18

"Mert a keresztről szóló beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek,de nekünk, akik megtartatunk, Istennek ereje."

Valljuk be, azért nem olyan eyszerű elfogadni, hogy Isten annyira szereti ezt a csélcsap emberiséget, hogy még meg is hal helyettünk és aztán, magával akar vinni minket, és ehhez elég, ha elfogadjuk, amit tett értünk, nekünk semmi extra bravúrt nem kell csinálnunk! Azt is nehét felfogni, hogy Isten emberré lett! stb stb...