Milyen mitikus történetek vannak a bibliában?

Lényegében az egész Biblia mitológia, különösen az Ószövetség. Van ugyan történelmi alapja, mint más mítosznak is, de rengeteg a rárakódott népmeseszerű elem, és kitalált történet.

A szakértők például a következőt mondják Rúth könyvéről:

" (I) Műfaj, cél, keletkezési idő. A LEGTÖBB biblikus (pl. Campbell, Craghan, Eissfeldt, Murphy) egyetért abban, hogy Rút könyve KITALÁLT történet; olyan novella, amely a történelemben játszódik. Bár az elbeszélés történetileg hihető – szó szerinti igazságát évszázadokon át nem kérdőjelezte meg senki –, a tudósok mégis arra a következtetésre jutottak, hogy a könyv elsősorban irodalmi alkotás, amely számos célt valósít meg. Egyfelől sikeresen szórakoztatja közönségét – ezt szolgálja a fordulatos cselekmény, a kivárás és a sikeres megoldás."

Forrás: [link]

Üdv,

Dante

Szia!

Az Ószövetség a zsidó nép mítoszainak gyűjteménye. Már a genézisbe is belefonódott a mítoszuk.

a biblia 98% mitikus történet

a maradék 2% meg "könyvjelzőnek" tekinthető időbeli támpontok van ami helyes van ami brutál tévedés

pl keresd ki belőle a föld mennyi idős a biblia szerint, aki ettől nem kap röhögőgörcsöt na azokból lesznek a keresztények

ember teremtésének ideje? fosszíliákban 6-6.5 MILLIÓ éves előemberi maradványokat találtak

előemberi? hát a biblia szerint olyan nincs is mert az uruk tüsszentéséből fejlődött ki az élet

ezek csak a legordítóbb tévedések

Nem árt tudni a"mítosz"szó jelentését:

"Az írással nem rendelkező kultúrákban azokat az általában élőbeszéd formájában és nemegyszer erre szakosodott mesteremberek (énekmondók, lantosok, varázslók és táltosok stb.) által terjesztett történeteket jelentette, amelyek a kultúra, a közösség, a kisebb-nagyobb csoportok számára valamilyen közös jelentést hordoztak, és ezáltal a csoport közös emlékezetének egy fontos részét alkották s az ősök tudását őrizték. Ez a tudás, ez a közös jelentés általában, mivel a tudományos, sőt a racionális gondolkodás általában még nem alakult ki ezen csoportokban, vallásos elemekkel mélyen át volt itatva. Az ősi, csak kezdetleges vagy semmilyen írással sem rendelkező csoportok mítoszainak rendszere, a mitológia, általában egyszerre jelentett „tudományos” világmagyarázatot, vallási tanítást és hiedelemrendszert (a tudomány és vallás ekkor még nem vált el élesen egymástól), erkölcsi útmutatót és „népi–nemzeti”, csoportmegkülönböztető hagyományok rögzítését."(Részlet a wikipediából)

A Biblia valóban,a szóbeli hagyomány lerögzítése,a páli levelek kivételével.Mivel a szóbeli hagyományok rendszerint egy közösség hagyománya,azt egészségtelen volt átszövegezni,tehát a legmegbízhatóbb forrás.

Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy a Bibliában tényleg vannak olyan részek, amelyeket vallástudományi szempontból a mitológia kategóriába sorolnak be.

A Genezis, Izajás és a Zsoltárok könyve tartalmaz elég erős mitologikus részeket, amiket a zsidók a korabeli népek mondáiból, vallásaiból vettek át, és ültettek át a saját vallásukba.

Üdv. Dante

"Mivel a szóbeli hagyományok rendszerint egy közösség hagyománya,azt egészségtelen volt átszövegezni,tehát a legmegbízhatóbb forrás."

>Javaslom neked Előző, hogy nézz szét jobban a bibliatudományos szakirodalomban.

Ezekiel könyve például annyi szerkesztésen eshetett át, hogy a szakma már meg sem tudja különböztetni a próféta eredeti szavait a későbbi kiegészítésektől. Egy prófétai könyv anyaga ugyanis eredetileg valóban szóbeli hagyományban maradt bent, de azokat amint rögzítették, az évszázadok során fokozatosan bővítették későbbi betoldásokkal, pl. Jeremiás könyvébe utólag illesztettek be jóslatokat, és a héber szövegnek még az i.e. 2. században sem volt általánosan elfogadott verziója. Sőt, a kumráni leletek alapján még Krisztus idejében is változásnak volt kitéve a héber Biblia. A zsidó tudósok egyesek szerint Kr.u. 100 körül véglegesítették a héber Bibliát, mások szerint jóval később. És mivel ma már a szakma az LXX-t, sem egy fordításnak, hanem egy külön szöveghagyománynak tekinti, még jobban kavarodhatnak a dolgok.

Egyáltalán nem úgy van tehát, hogy a szóbeli hagyományt csak tisztán leírták, és kész. Bizonyos könyveknél (pl. Izajás) még a szerzők is vitatottak...

Dante

a Biblia történelmi szempontból pontos leírásokat tartalmaz, nem ollóztak a környező népek hagyományaiból, vallásaiból. A törvényt Isten adta Izraelnek. Ha van látszólagos hasonlóság más népek szokásaival, az csak arra mutat, hogy a lelkiismeret felismeri, hogy mi a bűn.

Pl. a Sumér özönvíz legenda is arra mutat, hogy volt özönvíz. Az özönvíz sok nép írásaiban megtalálható. Az özönvíz pontos leírását és miértjét Isten nyilatkozta ki az ihletett prófétáinak. Nem a sumérektől vették át, hogyan a Tízparancsolat sem az egyiptomi halottas könyvből származik

A teremtéstörténet sem mitikus, csak Isten volt ott a kezdetkor, Ő tudja, hogy mi történt. Mi vagy elhisszük, vagy nem. Ezért hitkérdés a dolog

Vitát nem nyitok, plán, hogy ritka az, aki kulturáltan tud reagálni. Meg már ezerszer lejátszottuk..

Igen, valószínűleg valóban volt özönvíz (valószínűleg nem is egy), csak nem ott, nem akkor, nem akkora és nem úgy, mint ahogyan a szentírásban írva vagyon. De özönvíz volt, az valóban igaz.

Erről az a régi, szakállas vicc jut eszembe, a Leningrádi Volvo-osztogatásról.

Előző:

Ezen nincs is mit vitázni, mert nem vitatéma. Természetesen a fundamentalista alapokon álló keresztények számára elképzelhetetlen az, hogy a Szentírásban hibák, hitrendítő dolgok legyenek, viszont a modern bibliatudomány és a vallástudományi szakirodalom eltérően látja ezt a kérdést a fundamentalizmustól.

A Biblia történelmi szempontból pontos? A babiloni és a perzsa irodalom időszakáról nem csak olyan dolgokat hozni, amik ellenőrizhetetlenek, hanem olyanokat is, ami már egyenesen nevetséges, és ellentmondásban van a forrásokkal. Pl. a Jahve tisztelet bevezetése Perzsiában (Dn 6), illetve Xerxész házaséletéről, meg zavaros adatokat ho (Eszt). Egyáltalán nem pontos a Biblia, sőt kifejezetten szabadon kezeli a történelmi adatokat, úgy, hogy az a céljának megfelel.

Semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy a Törvényt Isten adta volna Izraelnek, azt viszont tudjuk, hogy semmiféle transzcendens nincs benne, hanem kb. azonos szintet képvisel a korabeli barbár erkölcsi szokásokkal. Innen nekem úgy néz ki, hogy a Tóra szerzőit nem a bűnfelismerés ihlette, hanem az, hogy rendszerbe tegyél azt, ami abban a korban divatos volt, hozzáadva újdonságokat, illetve kicsit változtatva rajta. A Tórát ugyanis a kutatás alapján nem biztos, hogy Mózes írta, hanem benne van a pakliban, hogy a fogságban rakták össze, így az újjáépült Izrael társadalmi berendezését hivatott szolgálni.

Egészen biztos lehetsz benne, hogy az Özönvíz történetet a Gilgames eposzból vették át. Egyrészt ugyanis az régebbi, másrészt ugyanazt meséli el. A Tóra szerzője azonban változtatott rajta olyan szempontból, hogy az Izrael teológiájának megfelelő legyen, és ezek a teológiai betoldások is nagyon kitűnnek. A teremtéstörténet - meg úgy általában a Genezis 1-11 szakaszra pedig a vallástudományi szakszó röviden: mitológia. Nem azért, mert lenéznénk a szöveget, hanem mert műfaját tekintve oda sorolható be. A leírás képanyaga ugyanis megtalálható a korabeli népek mitikus történeteiben. Pl. az, hogy Isten agyagból gyúrja az embert.

A kutatás alapján egészen pontosan: mitologikus nyelvezet, antimitologikus tartalommal. Szalai Andrásnak van fent egy jegyzete a neten ezzel kapcsolatban keress rá, Rózsa Huba pedig egy egész könyvet írt erről a témáról, Őstörténet címmel.

A fundamentalizmussal ellentétben a szakirodalom tehát nem támogatja a Biblia tévedhetetlenségét/mindenre kiterjedő igaz voltát, sem pedig történelmi könyvként való besorolását. És akkor az Újszövetségről még nem is beszéltünk...

Üdvözlettel,

Dante