Római katolikus vagyok, de képtelen vagyok elfogadni azt, hogy kötelező gyónni. Mit tegyek?

Szerintem ne erőltess magadra olyat, amit nem érzel elfogadhatónak. Teljesen mindegy, hogy minek kereszteltek s milyen családba születtél. Én reformátusnak vagyok keresztelve, azzal nincs sok bajom, de a világképemmel mégsem fér össze a kereszténység, ahogy a többi vallás sem, így nincs vallásom, csak saját, lassan formálódó világképem. Nekem ez nem gond, azt nem ismerem, hogy milyen lehet, ha valaki megpróbál valamiben hinni, amiben nem tud vagy effélék. Ami nem illik rám, azt nem akarom viselni.

Én sem értem, miért kéne közvetítő ember s Isten közé. Nem kell.

Ez egy sokrétű dolog. Először is meg kell vizsgálni, miért nem szeretsz gyónni. Talán van a magánéletedben olyan "takargatnivaló", amit az egyház nem néz jó szemmel? (elvált vagy, meleg vagy, együttélsz valakivel házasság nélkül stb.) Ez esetben érthető, hogy nem szeretsz gyónni, mivel nem beszélhetsz őszintén mindenről.

Ha viszont az egyház szemében "feddhetetlen" életet élsz (házas, családos vagy, vagy pedig egyedülálló és "szűz"), ebben az esetben bátran menj gyónni, mivel őszintén elmondhatsz mindent.

Ha nagyobb városban élsz, akkor több lehetőséged is van arra, hogy melyik templomba menj, s gyónhatsz olyan papnak, aki nem ismer.

Hidd el, egy pap már sok száz vagy sok ezer gyónást végighallgatott élete során, így nem fog meglepődni azokon a bűnökön sem, amiket Te elmondasz. Főleg így karácsony előtt sokan gyónnak, így az hogy a pap téged meghallgat, az neki egy olyan dolog, mint mikor egy pénztárosnál a napi több száz vevőből egy vevő fizet. :-)

Vallási oldalról nézve pedig, a bűnbánatod is eredményesebb lesz, ha elmondod, kimondod a bűneidet egy másik embernek. Ha valami nyomaszt, bármilyen gond, baj, akkor is könnyebb lesz, ha valakinek elmondod, kibeszéled magadból, mintha csak az agyadban végiggondolnád.

Minden összegezve tehát, ha nincs a magánéletedben "rejtegetnivaló", akkor menj el gyónni bátran. Ha viszont mégsem tartod jónak, akkor pedig ne menj. Ha őszintén megbánod a bűneidet, azt is megbocsátja az irgalmas Isten. De inkább affelé hajolj, hogy elmész gyónni. :)

Azt csinálsz, amit akarsz.

A gyónás kb. olyan dolog, mint levetkőzni az orvos előtt... Nem olyasféle intimitás, mit egy mély baráti beszélgetés. Arra való, hogy húzhass egy vonalat, és innentől kezdve ne kövesd el ugyanazokat a hibálat... és ennek a "vonalnak" legyen valami nyomatéka is. Emellett útmutatást, tanácsot is kaphatsz.

Döntsd el akkor, hogy most katolikus akarsz lenni vagy nem. Ha igen, akkor gyónnod kell, ha pedig semmiképp nem akarsz gyónni, akkor ne legyél katolikus.

Az Egyház jelenlegi parancsa az, hogy egyszer egy évben mindenképpen gyónnod kell, ha pedig súlyosan vétkezel akkor gyónás nélkül nem áldozhatsz.

Persze lehet benned félelem, lehet bunkó a pap stb., de ha hiszel a Katolikus Egyházban akkor bátorságért kell imádkoznod. Ha volt bátorságod elkövetni, akkor legyen bátorságod bevallani is. A gyónás gyógyító, egy beteg félhet az orvostól, de nagy ostobaságot követ el ha ezért nem megy hozzá. Elárulom neked, hogy kezdetben sokaknak lehet kellemetlen, de még senki nem halt bele, utána pedig jó.

Kedves Kérdező!

Jó az igazságérzeted!

A gyónásnak semmi köze a Biblia tanításához.Az az egyház üzleti tevékenysége,a bűnös kifosztására,illetve titkok felfedésére,és azzal való visszaélésre.

Bűneidet bátran valld meg közvetlenül Istennek,és Jézus kereszthalálába vetett bizalmad által megtisztít teljesen.