Ádámnak és Évának miért csak a bűnbeesés után lett gyerekük, olyan kevés időt tölthettek a paradicsomban?

T. Kérdező!

Valóban több időt tölthettek el a bünbeesés előtt az Édenben. Hiszen az állatoknak is ők adtak nevet. De gondold végig, mit ir a Biblia? Miután ettek a gyümölcsből, 'megnyiltak szemeik, és meglátták hogy mezitelenek'.

Eddig a percig nem merült fel bennük az, hogy mások. El voltak foglalva azzal, hogy az állatoknak nevet adtak. Miután elbuktak, akkor ismerték fel a másságukat, és valószinüleg akkor támadt bennük a vágy is egymás iránt. Sajnos mindez a bukásuk után valósult meg.

Valaki irta neked, hogy Éva már az Édenben is szülhetett fájdalommal. Nos a 'fájdalommal való szülés' szintén a kiüzetés után történt meg. Ekkor mondta nekik Isten azt, hogy 'verejtékkel egyék kenyerüket', és hogy 'az asszony fájdalommal szüljön'.

Ha bármi kérdésed van, szivesen válaszolok. Üdv: Judit!

Elöször is, Mozes könyveit nem Mozes irta (bár 5Moz e/1 irták). Hanem a babiloni fogság alatt, ami also hangon 4000 évvel késöbb van.

Másrészt egy érdekes, hogy Kain és Ábel bünbersését elöbb lejegyezték, mint Ádám és Éva bünbeesését. Ez csak egy érdekesség, ebböl még semmi nem következik.

Kain és Ábelnél maradok. A magyar elég szépen vissza adja a héber szöveget. A történet ritmikus, gyerek mondoka szerü.

Merre van Ábel testvér párod? Kérdi jo urunk zord Kaint, aki erre mondá: Nem tudom, nem vagyok védö gyámja én ö néki. Szörnyü vétek. Vér hömpölyög és kiált felám. Átok reád!

Szoval a büneseti történetek szájhagyomán utján terjedö ösi történet a teremtés történetekkel együtt. Tehát innentöl kezdve ilyen logikai hibákon fölösleges fenakadni. Ezt hivják balladai homálynak.