Ha bebizonyosodna, hogy Dániel könyve korábbab íródorr Kr. E.2. századnál, az bizonyítaná, hogy természetfeletti (esetleg isteni) eredetű?

Szia

Maga Krisztus bizonyította azt, hogy Dániel könyve hiteles, és a "teljes Írás Istentől ihletett"(2Tim.3:16) része.

De van más bizonyíték is.

A könyv megírása kb. i. e. 536-ban fejeződött be, és az i. e. 618 és kb. 536 közötti időtartamot öleli fel (Dá 8:1, 2).

Valóban, néhány kritikus szerint nem hiteles Dániel könyve. Ezt az állításukat egy harmadik században élt pogány filozófusnak, Porphüriosznak a nézeteire alapozzák, aki a kereszténység ellensége volt. Porphüriosz szerint Dániel könyvét egy csaló, egy palesztin zsidó írta, aki Antiokhosz Epiphanész idejében élt, és próféciáknak tüntette fel a már megtörtént eseményeket. Ám utána egészen a XVIII. század elejéig Dániel könyvének a hitelességét általában nem vonták kétségbe. Hitelessége mellett szóló fényes bizonyíték, hogy maga Jézus Krisztus is ihletettnek tartotta Dániel próféciáit .

Máté 24:15

Mikor tehát meglátjátok a pusztító utálatosságot, amelyről Dániel próféta által szóltak, hogy szent helyen áll (az olvasó éljen tisztánlátással)

Krisztus a Dániel 11:31-re utalt:

" Karok támadnak tőle, melyek megszentségtelenítik a szentélyt és az erődöt, s eltávolítják az állandó áldozatot.

Majd felállítják a pusztító utálatosságot."

Ezen kívűl:

A zsidó történetíró, Josephus is a hitelességét igazolja. Arról számol be, hogy amikor Nagy Sándor bevonult Jeruzsálembe, megmutatták neki Dániel próféciáit. Ez i. e. 332 körül történt, több mint 150 évvel a Makkabeusok ideje előtt. Josephus ezt írta: „Mikor Dániel könyvét is megmutatták neki, azzal a jövendöléssel, hogy egy görög ember pusztítja el majd a perzsa birodalmat, azt a célzást is önmagára vonatkoztatta” (A zsidók története. XI. könyv, 8. fej., 5.). A történelem is arról tesz tanúságot, hogy Nagy Sándor nagy kegyben részesítette a zsidókat, és a feltételezések szerint azért, amit Dániel mondott róla a próféciájában.

Van más bizonyíték is, de már így is hosszú lett...

Dániel könyve valószínűleg a mai formájában a Kr.e. 2. században íródott ezzel kapcsolatban majdnem egyetértés van a zsidó, a katolikus és a protestáns kutatók között. Többségében csak a fundamentalista szekták kardoskodnak a könyv Kr.e. 6. századi keletkezése mellett. Az egyetlen valamirevaló konzervatív bibliatudós, akinek az érvein elgondolkodtam az Gleason L. Archer, a többi sima hantázás, figyelemre sem méltó.

Kzitus érvei is nagyon gyenge lábakon állnak, de most nincs kedvem az azt szétszedni.

A fő kérdésre válaszolva:

A jóslatok önmagában nem mindig bizonyítékok a természetfeletti mellett, a tudomány alapján is tudunk jóslatokat tenni, mégsem mondja senki, hogy az természetfeletti.

Valami pedig nem attól lesz igaz, mert tud bizonyíthatóan természetfeletti jóslatot közölni. Nostredamus is állítólag megjósolt bizonyos eseményeket, mégsem Istentől van.

Keresztény szemszögből Dániel könyve így is természetfeletti eredetű, hiszen világosan beszél Jézus Krisztusról. Az Ószövetség könyvei értékét pont ez emeli fel, hogy Krisztus Urunk előképei találhatóak benne.

Dante

Tisztelt Kérdező!

Én abból indulok ki, hogy nyilván egyikünk sem volt ott Dániel könyve keletkezésénél, ezért akár még Dániel próféta is lehetne a szerzője, viszont több érvünk is amellett, hogy a könyv mai formájának semmiképpen sem lehetett a próféta a szerzője. Néhány ilyen érv:

1. A könyv műfaja két részre osztható: az első 1-6. fejezet a haggada [ezek korábbi eredetű elbeszélések], viszont a 7-12. fejezet apokalipszis. Maga az apokaliptika viszont kb. Kr.e. 200 - Kr.u. 100 körül virágzott. Ez tehát már önmagában is megadja a feltételezést, hogy a könyvet is valamikor ebben az időszakban írták.

2. Sírák fia könyve Kr.e. 190 körül keletkezett, ott a szerző beszél Izajásról, Jeremiásról, Ezekielről, illetve a 12 kisprófétáról, Dánielről pedig nem. A konzervatív felfogást képviselő személyek érvelnek azzal, hogy másokról sem történik említés, csakhogy ez nem fogadható el, hiszen ha figyelmesen olvasunk, akkor azt láthatjuk, hogy a felsorolás követi a héber kánon és az LXX sorrendjét. Dánielt ez utóbbiban Ezekiel és a a kispróféták közé helyezték, Sírák fia azonban kihagyja, nyilván azért, mert ő nem ismerte a könyvet, másképp érthetetlen, hogy egy olyan nagy prófétáról, akiről Josephus ódákat zeng, miért nem ír egy sort sem. Elgondolkodtató viszont, hogy a Kr.e. 100 körül keletkezett Makkabeus 1. könyvének szerzője már hivatkozik Dánielre, ami ugyancsak a késői keletkezést erősíti meg.

3. A könyvben található adatok megkérdőjelezhetőek. Bár kétségkívül vannak benne hiteles adatok, többségüket ellenőrizni sem lehet. Nincs bizonyíték a 3. fejezetben található aranyszobor felállítására, a történetírók egy sort sem írnak erről. Ugyanígy valószínűtlen az is, hogy a "méd Dárius" a Perzsa birodalomban bevezette volna a Jahve tiszteletet. Már magának a "méd Dáriusnak" az említése is problémát okoz, hiszen ilyen uralkodót nem ismer a történelem. Nagy Kürosz után volt ilyen uralkodó, csakhogy az perzsa származású volt, nem pedig méd. A konzervatív képviselők próbálják azonosítani XY személlyel ezt a méd Dáriust, azonban tény: a történelem nem beszél ilyen emberről így név szerint. Dániel könyve szerzőkének azonban egészen pontos ismeretei vannak a hellenista korszakról, ez kiderül mondjuk a 11. fejezet látomás jellegű történetírásából. Ez is azt erősíti meg, hogy a könyvet jelen formájában nem a babiloni, illetve a perzsa korszakban írták, hanem később a hellén korszakban, hiszen arról részletesen be tud számolni.

4. A könyvben található próféciák stílusa nem engedi azt meg, hogy valódi jóslatoknak tekintsük őket, és akkor hozzuk példának a 11. fejezetet ismét. A 10. fejezet bevezető látomása szerint Dániel a perzsa korszakban él, de érdekes módon a 11. fejezetben erről a korszakról szinte semmit nem tud. A 2. versben mindössze négy perzsa királyról történik említés, a vers utolsó részében viszont már megjelennek a görögök. Ahogyan jön közelebb a történelemben a - 3-4. versben - már többet tud Nagy Sándor birodalmáról, és annak összeomlásáról, mint a perzsa korszakról. És az 5. verstől kezdődően a szeleukidák és a ptolemaidák háborúsodásairól részletekbe menően be tud számolni. Miért? Azért, mert a szerző itt érkezett meg a saját korához, így értelemszerűen arról tud a legtöbbet mondani. Ha ez valódi prófécia lenne, akkor éppen fordítva kéne lenni ennek a dolognak.

Van még több érv is, azt hiszem ezekből is látszik, hogy a Kr.e. 6. századi keletkezés elég ingatag lábakon áll, a késői keletkezés stabilabb. A zsidók sem véletlenül tették a könyvet a héber kánon harmadik csoportjába, mivel ezzel is jelezték, hogy egy olyan időszakban keletkezett, amikor a próféták csoportja már lezárult.

Dante

Üdvözletem,

1. Szerintem jó érv, ezen még nem is gondolkodtam. A klasszikus prófétai igehirdetésnél rendszerint visszatérő formula az "Így szól az Úr", ez itt teljes mértékben hiányzik, helyette Dániel angyalokkal beszélget. Egyébként Dánielt később prófétának tekintették ettől függetlenül, és ha még ezt el is fogadjuk annak, akkor sincs helye a próféták között, hiszen a nevét viselő könyv nem prófétai mű, hanem apokalipszis. Teljesen jogos a héber kánon besorolása. Az LXX beosztását követő keresztény fordítások tévesen teszik Dánielt a próféták közé. Erről beszélt Raj Tamás rabbi is [felülről a 3. téma]:

[link]

2. Engem inkább az lep meg, hogy egy állítólag Kr.e. 6. században keletkezett műben görög szavak találhatóak. A kutatás szerint az Izaiás 40-55. fejezetek is ebben az időszakban keletkeztek, ráadásul szintén a fogságban, abban tudomásom szerint még sincs görög eredetű szó. Bizonyára pedig azért kevés benne a görög eredetű kifejezés, mert a könyvet nem hellenista környezetben, hanem Palesztinában írták, ahol abban az időben már az arám lehetett az általánosan használt nyelv, de mellette ott lehetett a héber is, amit valószínűleg csak a műveltebb réteg beszélt a szent iratok felolvasásához. De mi számít kevésnek? A 13-14. fejezeteket - amiket nem tartalmaz a héber kánon - ha jól tudom, teljesen görög nyelven írták... Nem vagyok nyelvész, hogy Dániel héber és arám nyelvének datálásához pontos adatokat adjak. A konzervatív szemlélet nyilván azt mondja, hogy az arám a nem a Kr.e. 2. századi, hanem a Kr.e. 6. századi nyelvjárást tükrözi, ők azt mondják ma már ez a frissebb adat, viszont a Jeromos kommentárban ezt olvasom:

"Egy Kr.e. VI. sz.-ban élt szerző aligha írhatott volna abban a kései héb. stílusban, ami a Dán-t jellemzi, az arám nyelvű kiegészítések pedig biztos később keletkeztek az Elephantiné-szigeteken felfedezett arám papiruszoknál, amelyeknek keletkezési ideje az V. sz. vége."

Forrás itt: www.biblia-tarsulat.hu/biblia/komm1/33danie.doc

3. Szerintem ez kifogás, 40 év nem kevés idő. Nézd meg a János evangéliumát. Úgy emlékszem, ma a 90-es évekre teszik a keletkezését, [bár van olyan vélemény, ami 70 előttire gondol]. Ha elfogadjuk azt, hogy a Rylands-papirusz a 2. század elején keletkezett, és figyelmen kívül hagyjuk az ezzel kapcsolatos kritikát, akkor az jön ki eredménynek, hogy már a megírását követően néhány évtizeddel van belőle másolat, vagyis valószínűleg forgalomban volt. Egyébként azt megjegyzem, hogy Kr.e. 125-ben Dániel könyve még nem volt kanonizálva, hiszen a héber kánont Kr.u. 100 körül zárták le.

Dante

"Mellesleg tudnál mondani olyan keresztényeket akik elfpgadjáknezt a keletkezédi időt?"

Mármint arra gondolsz, hogy a Kr.e. 6. századi keletkezést? Azt tudomásom szerint ma már csak a fundamentalista szekták fogadják el, (pl: pünkösdi-karizmatikusok, Hetednapi adventisták, Jehova tanúi) Ez utóbbi két felekezet a Dániel könyvéből számolja ki a végidőt...

Dante