Milyen alapon, , és mióta gyakorolják keresztények-hit megvallása nélkül-a meghintéses (nem alámerítő) keresztelést? A Biblia tanítása szerint mit tesz, vagy jelképez a keresztelés?

"a Biblia nem hivatkozási alap, hanem az apostoli szenthagyomány része. Amelyet egy laikus hívőnek nincs is joga értelmezni," ez az idézet Dante társunktól súlyos aránytévesztés és tévút. Talán tévtannak is mondhatnám. Nézzük a Bibliát, Timótheus második levele 3:16-17

"A teljes írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra,a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített."

A Biblia nem a hagyomány része, hanem Istentől ihletett tökéletes irategyüttes, amely 66 iratból/könyvből áll, amelyek sugalmazottak. Sem Órigenész, sem Tertulliánus, sem Jeromos stb. tanításai nem kerültek bele, mert nem Istentől ihletettek, ráadásul sokszor egymásnak is ellentmondanak, mint minden kutató esetében ez előfordul bármely tudományágban.

Arról nem is szóval, hogy Jeromos Bibliafordítása elég sok pontatlanságot tartalmazott.

A szenthagyomány tehát régen meghaladott. Lehet fundamentalistázni és egyéb címkéket ragasztani másokra, de a tények attól még tények maradnak.

spb

Úgy néz ki, hogy Polükárposzt, János apostol tanítványát még az első században (~69-ben) csecsemőként keresztelhették meg. Erre utalhat, hogy kezdettől fogva feddhetetlen volt az életmódja, 86 éve Krisztust szolgálja, és halála előtt nem sokkal Rómába ment Szmirnából, majd visszatért (oda-vissza cirka 4000km) ez nyolcvanegynéhány évesen valószínűbb, mint ~100 évesen.

Polükarposz (Kr. u. 69 előtt -155) ók-4/159-162

"86 éve szolgálom az Úr Krisztust..." (Polükarposz mártíromsága 9:3)

“az igazak nemének ellenfele látva az ő nagy tanúságtételét, kezdettől fogva feddhetetlen életmódját..”(17.1)

Polükratészt is igen korán (~125-ben) csecsemőként keresztelhették, ha azt állítja, hogy mindig KrJ-ban élt.

Polükratész: Töredék Euszébiosz Egyháztörténetében, 5,24,7. (Kr. u. 190) ók-4/232

“Én tehát, testvérek, hatvanöt évet éltem az Úrban…nem véletlenül ősz a hajam, hanem mindig Krisztus Jézusban éltem.”

--------

„A szervezet alkalmazkodik a körülményekhez.”-> Egyszeri eseményről van szó. Betegek, öregek gyerekek, gyengébb szervezetűek is képben maradjanak.

Kissé anakronisztikusnak tűnik 2000 évvel ezelőtt a szaunák általános használatának feltételezése. Az meg nehezen elképzelhető, hogy amíg nem találtak, vagy építettek egy szaunát(vagy fűtési lehetőséget), addig nem kereszteltek. A tüzet ismerték, csak a szegényebb néprétegnek sokszor még ennivalóra sem jutott, nem hogy tüzelőre. Még ma sem fűtenek jónéhányan.

Sivatagos részeken, és ahol az ívóviz mennyiség is nehezen jött össze? Nem vsz, hogy vándoroltak pár száz km-t.

Járványok idején (pestis, kolera) is biztosan voltak keresztelések, csak akkor elég végztes ha egy medencébe merítgetik a betegeket.

A Didaché sem csak bemerítésről beszél. Tévesen állítod, hogy a csak katolikusok datálják az első századra. Ha megnyitottad volna a linket(21.hsz) az konkrétan egy református álláspontja. Hogy mi ok lenne a 2.sz közepére helyezni, arról nem hallottunk érveket.