Szerintetek létezik isten? És miért gondoljátok így?

65%,

Ha megnézted volna az előadást, amit linkeltem, tudnád, hogy Kelemen már az első században hivatkozott Mt evangéliumára, Római levélre és a Zsidókhoz írt levélre, hosszan idézett is.

1) Hogyan lett könyvvé az Újszövetség?

Dia: [link]

Hang: [link]

Dia, 10-11. oldal

Akkoriban nem volt internet, könyvnyomtatás, megírásuk után a leveleknek, evangéliumoknak idő kellett, hogy elterjedjenek a gyülekezetekben. De ez nem azt jelenti, hogy „ÉVSZÁZADOKKAL” később ÍRÓDTAK.

A Máté, Róm. és Zsid. információtartalma – ha ismered őket - bőven elegendő Jézus Személyének, és az evangéliumnak, a tanításoknak a megismeréséhez.

Dia 10-11. egyúttal megcáfolja azt az állításodat is, hogy az újszövetségi könyveket a „4. SZÁZADBAN” válogatták volna össze, mintegy „teljesen szakítva” az 1,2.3. századi egyházban használt iratokkal.

Lásd. még

Az Újszövetség kanonizációjának dokumentumai (részlet)

[link]

(…)

2. A II-IV. századi egyházatyák, Papias, Polycarpus, Ignatius, Justinus Martyr, Ireneus idéznek különböző újszövetségi iratokból "ezt mondja az Úr", "meg van írva", "ezt mondja az Írás" formulával. A legkorábbi, legfontosabb tanú pedig a Didaché című irat, amely szintén így idéz.

3. A II. század közepén Marcion gnosztikus eretnek tanító megállapította a maga kánonát, amelybe az evangéliumok közül csak Lukács evangéliumát (átalakításokkal), az apostoli levelek közül pedig csak Pál tíz levelét foglalta bele. Ez az ellenkánon mutatja, hogy a szent iratok gyűjteményének fogalma ekkor már létezett a keresztény gyülekezetekben.

4. Az ún. Muratori kánonjegyzék i. sz. 170 körül keletkezett, latin nyelvű, töredékes irat. 22 újszövetségi iratot sorol fel, és rövid megjegyzéseket tesz az egyes iratokkal kapcsolatos adatokról a kanonikusság szempontjából. Szerzője ismeretlen.

5. A régi szír és latin fordítások, amelyek a II. század végén keletkeztek, 22 illetve 23 iratot tartalmaznak az Újszövetség 27 iratából.

6. Az i. sz. 206-ból való Codex Barococcio [egy elírás miatt magyar nyelvterületen Codex Baroccio néven is ismert], amely "A 60 könyv" címet viseli, az Ó- és Újszövetség 66 iratából 64-et tartalmaz, csak Eszter könyve és Jelenések könyve hiányzik belőle.

7. Az egyháztörténetíró Euszebiosz (i. sz. 340 körül) az Újszövetség valamennyi iratát felsorolja, de megemlíti, hogy hat könyvvel kapcsolatban egyesek ellenvetéseket támasztanak.

8. Athanasius püspök 367-ben kelt 39. számú húsvéti levelében felsorolja mind a 27 újszövetségi iratot, mint amelyeket kizárólagosan szabad használni az istentiszteleteken és az egyházi életben. Athanasiusnak ez a levele az újszövetségi kánon kialakulásának és lezárulásának dokumentuma.