Mi a különbség Lélek és Szellem között?

Hazugságok a Bibliai szövegek értelmezése körül

„kihagyták, kerülték, törölték”

Nem egyszer olvasható és hallható az az állítás, hogy a korábbi magyar Bibliafordítók, (pl. Károli fordítás) kihagyták, kerülték, törölték a szellem szót. Ez természetesen szemen szedett hazugság. Amikor az említett Bibliafordítások készültek (az első magyar nyelvű teljes bibliafordításnak, Károlyi Gáspár Vizsolyi Bibliájának a nyomtatását, 1590. július 20-án fejezték be), még csak nem is létezett a szellem szó. Csak sokkal később, az ezernyolcszázas évek elején kreálta ezt a szót Kazinczy Ferenc. Így természetesen nem is kerülhetett bele a magyar fordításokba és nem is ismerhették azokban az időkben. Nagyon helyesen, a megfelelő magyar szót, a lelket használták.

„a magyar keresztények keverik”

A másik hangoztatott állítás, hogy a magyar keresztények keverik a görög iratokban (újszövetség) található, az ember láthatatlan részére utaló két görög szó (pneuma és psziché) jelentését. Mint ismeretes, az újszövetségnek a görög nyelvű fordítása maradt fent. Ebből fordították le más nyelvekre. A régi magyar Bibliafordítók a pneuma görög szót léleknek fordították. Nagyon helyesen, hiszen a magyar nyelvben eredetileg ez a szó jelöli az embernek a halál után is továbbélő, láthatatlan részét.

Példák a pneuma fordítására:

„Ő pedig lelkében (pneuma) felfohászkodván” Márk 8:12

„Azon órában örvendeze Jézus lelkében (pneuma)” Lukács 10:21

„Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet (pneuma)” Lukács 23:46

„Elvégeztetett! És lehajtván fejét, kibocsátá lelkét (pneuma)” János 19:30

„És visszatére annak lelke (pneuma) és azonnal fölkele” Lukács 8:55

A görög szöveg mindkét szót használja azonos, lélek értelemben is. A magyarban tehát egyiket sem lehet kizárólagosan megfeleltetni a léleknek, hanem a szövegösszefüggésnek megfelelően, gyakran mindkettő léleknek fordítandó.

Példák a psziché fordítására:

„A jó pásztor életét (psziché) adja a juhokért” János 10:11

„Most az én lelkem (psziché) háborog” János 12:27

„Nem hagyod az én lelkemet (psziché) a sírban” Csel. 2:27

„Ne háborogjatok, mert a lelke (psziché) benne van” Csel. 20:10

A psziché is jelenthet lelket, akárcsak a pneuma, de nem csak azt jelenthet, hanem életre vagy az értelemre, érzelemvilágra is utalhat. A pneuma is utalhat ugyan érzelmekre (pl. valaki örvendezik a lelkében vagy örvendezik a lelke). A pneuma viszont, sokkal inkább használatos, a lélekkel összefüggésben, mint az értelmi, érzelmi világgal. Ezt bizonyítja az is, hogy a görög nyelvben az elme és értelem szinonimái között megtaláljuk a pszichét, a pneumát viszont nem. A magyar nyelvben, egyértelműen a lélek felel meg a pneumának. A pszichével más a helyzet. A psziché nem mindig jelent lelket. Hogy a psziché mikor, milyen jelentéssel fordítandó, az adott szövegösszefüggésből (kontextus) derül ki. Erre jó példa az I. Tessz. 5:23. A görög szöveg szószerinti fordítása: „Maga a békesség Istene szenteljen meg titeket teljes egészben, és az egész valótok, a lélek (pneuma) és az elme (pszükhé) és a test (szóma) feddhetetlenségben a mi Urunk Jézus Krisztus eljöveteléig megőriztessék”. Ezt a mondatot próbálják általában, a trichotomia bizonygatására felhasználni, azonban világos, hogy ez nem bizonyítja azt, hogy az ember háromlényegű lenne. Csak a több jelentésű psziché szót itt nem a lélek megnevezésére használták, hanem egy másik jelentése (elme) értelmében. A különböző fordítások nem mindig szó szerint és nem is mindig tökéletesen adták vissza ezt a mondatot, de az világos, hogy a nem rég kreált szellemnek, itt sincs helye.

A Pál Kor. 2:14-15 szószerinti fordítása görögből: „14 Pszichikus (pszükhikosz) ember pedig nem fogadja be azt, ami Isten lelkéé (pneumatosz), ostobaság ugyanis neki és nem képes megismerni, mert lelki (pneumatikósz) módon ítéltetik meg. 15 A lelki (pneumatikosz), pedig megítél mindent, ő maga pedig, senki által nem ítéltetik meg” A pszükhikosz, vagyis a pszichikus ember, az elme embere. A gondolatoktól, érzelmektől, vágyaktól vezérelt ember. Károli nagyon jól ragadta meg a lényeget, amikor érzéki embernek fordította. Ezzel áll itt szemben a pneumatikosz, magyarul a lelki ember. A lelki ember képes befogadni az Isten lelkének dolgait és ezáltal helyesen ítél meg mindent…

Ahogyan az ókori görögök is használták

A fenti idézetekhez hasonlóan más korabeli görög szövegekben is előfordul, hogy a pneuma és a psziché egy mondaton belül, sőt egy kifejezésben fordul elő. Pl. Arisztotelész (Kr. e. 384-322) ókori görög tudóst is foglalkoztatta az emberi lény mibenléte. Írásában (Peri psyches) a mai trichotomistákhoz hasonlóan, több féle lelket is megkülönböztet. Arisztotelész mentségére szól, hogy a trichotomistákkal ellentétben ő ezt legalább nem a megtévesztés szándékával tette, hanem a tudományos érdeklődés hajtotta. A lényeg, hogy ő lévén ókori görög, az írásai jó támpontot nyújtanak, a görög nyelv korabeli használatát illetően. Az ember lelkeivel kapcsolatban, ír pl.

„pneuma zooticum”-ról (peuma zootikum - állati vagy érzékelő lélek),

„pneuma physicum”-ról (pneuma fizikum - létfentartó lélek) és

„pneuma psychicum”-ról (pneuma pszichikum - értelmi lélek) is.

Ebben a kifejezésben (pneuma psychicum), a pneuma=lélek, a pszichikum=értelem. Arisztotelész így írta le azt, hogy értelmi lélek. Ki is fejti, hogy szerinte a „pneuma pszichikum” felelős az agyban a gondolkodásért, érzékelésért stb. Ez világossá teszi, hogy a psziché szóval az ókori görögök nem mindig a lélekre utaltak, ugyanúgy, ahogy a fenti Bibliai idézetekben Pál apostol sem, hanem gyakran az értelemre, elmére.

Tehát a magyar keresztények nagyon helyesen fordították és fordítják a pneumát léleknek, a pszükhét pedig az adott szövegkörnyezetnek megfelelően.

Akkor mi a helyzet a szellemmel?

Hogy a szellemmel mi a helyzet? Mikor helyes a használata? Ha a szentírás fordításáról van szó, akkor soha. Mikor is lehetne helyes egy luciferiánus társaság tagja által bevezetett szó használata, az eredeti magyar szó helyett, egy Bibliafordításban. Különösen egy ilyen fontos esetben nem lehetünk megalkuvóak, mint a lélek helyes fordítása. Erre a magyar nyelvben eredetileg rendelkezésre áll a megfelelő szó, semmivel sem indokolható a szellem használata. A pneuma szellemnek fordítását, a trichotomia bibliaellenes tanításának a megtámogatására találták ki és használják az utóbbi évtizedekben a karizmatikus egyházak, és más hasonló felekezetek is, amelyeket a kereszténységellenes erők hoztak létre. Nekik van szükségük arra, hogy a lélek mellé bevezessenek egy „másik lelket” is, a szellemet. Kapóra jött nekik, hogy a görög nyelvben két szót is használnak a lélek megnevezésére (a héberben pedig még többet). Nyilvánvaló, hogy nem lehet többféle lelke vagy lélekszerű láthatatlan része az embernek, csak azért, mert több szót is használtak bizonyos népek, a lélek megnevezésére. A lélek eredeti jelentését pedig a gondolatvilág, az érzelmek, érzékek irányába igyekeznek torzítani, holott a magyar nyelvben nem azt jelenti. Ezt az ördögi megtévesztő játszmát űzik, miközben a magyar keresztényeket vádolják azzal, hogy összekeverik a pneuma és psziché jelentését.

Be kell látni azt, hogy itt nem egy nyelvészeti problémáról van szó és főleg, nincs szó jóhiszemű tévedésről. Megtévesztő szándékkal vezetik be a szellem szó használatát. Egyszerűen fel kell ismerni azt, hogy a kereszténységellenes erők által bevezetni kívánt szellem fogalom és a pneuma szellemnek fordítása, teljesen érvénytelen és félrevezető. A szellem szó maga, pedig egy luciferiánus társaság tagjának a kreálmánya. Ennél fogva semmi helye nincs a szentírásban és a keresztény szóhasználatban.

Ez lemaradt.

A fenti válasz idézet innen: [link]