Van-e jelentős különbség a Nestle-Aland kiadású görög nyelvű Újszövetség 27. és 28. kiadása közt?
válasza:@17:45
Így van, igazad van, az apostoli hagyomány szempontjából nincs jelentősége, mindössze a szövegkritika szempontjából érdekes felfedezés. Egyébként ezen a linken is szó van erről:
Kíváncsi lennék, hogy (Júdás 1,5) szakasznak vajon melyik szövegtanúja győzte meg a kutatókat, hogy az az eredeti, ami most az NA28-ban szerepel. És akkor (Jel 13,18)-al mi a helyzet? Egy 3. századi kéziratban 616 van, érdekes, hogy azt nem cserélték le.
válasza: válasza: válasza:abból a sorozatból nekem egy rész si elég volt ,gyalázatos bulvárrégészkedés az egész pontosabban álrégészkedés
a kérdező és dante beszélgetését pedig nagyon jó volt olvasni :)
válasza:Kedves Péter,
Megtennéd, hogy dióhéjban összefoglalod a cikk lényegét? Én ugyanis inkább németes vagyok, és ilyen hosszú angol szövegekkel nem boldogulok.
Leginkább az érdekelne, hogy mégis melyik szövegtanúban szerepel Jézus neve. Az előbb néztem meg a Sínai kódexet (Kr.u. 4. sz.) abban "Úr" van.
Mégis mi alapján módosították a Júdás 1,5-öt az NA28-ban?
Sziasztok!
Nos ez nem egyszerű kérdés.
Alapvetően kétfajta MSS (Masoretic ManuScript) szövegváltozat van.
Azok a szövegváltozatok vannak többségben, melyek a ὁ κύριος (az Úr) kifejezést tartalmazzák. Ezek jellemzően bizánci másolatok, melyeknél óvatosabbak voltak a másolók és a saját bizánci transzkripciós szokásainak megfelelően arra törekedtek, hogy minél hűségesebben lemásolják a szövegeket javítva az összes feltehetően olvasási és korábbi hibákat.
A másik az Ἰησοῦς (Jézus) verzióból az un. vatikáni, nyugati szövegtípusú változat van többségben, illetve itt találunk kopt eredetűt, és talán nem meglepő: ez van a Vulgatában is. Illetve, ami még fontos ezt a változatot találjuk az egyházatyák: Órigenész, Cyrill, Jeromos, és Bede írásaiban is.
Nos a két verzió közül egy bizottságnak kellett döntenie, és itt bizony a többség nyer. Vagyis mindig az lesz az eredeti, amit éppen a többség megszavaz. Ebben az esetben tudjuk, hogy igen szoros szavazás volt. Amikor ilyenben döntenek azért azt is vizsgálják, hogy a teljes Újszövetségben a κύριος kifejezés mennyire utal Krisztusra és mennyire az Atyára. Aztán vizsgálják magának Júdásnak is a teológiáját, és a szövegösszefüggést. Végül az UBS nagyon komoly viták árán a második verziót részesítette előnyben.
Még rövidebben: bár a szövegek többsége a κύριος - úr kifejezést használja, hosszas vita után mégis a másikat fogadták el. Én azt gondolom a fordítóknak megmarad a választás szabadsága, hiszen ez egy teológiai kérdés. Talán nem véletlen a leírtak alapján, hogy a pannonhalmi újszövetség miért a Ίησους mellett döntött... :-)
Egyébként - ahogyan már előttem is írták - ez a lényegen nem változtat, hiszen mi mindannyian tudjuk, hogy Krisztus volt ott...
Üdv. Péter
válasza: válasza:Kedves Péter,
Valóban, a mi hitünkön ez semmit sem változtat, viszont az ariánus irányzatok elgondolkodhatnak ezen a variánson. Szövegkritikai szempontból különben érdekes jelenség.
Az is igaz, hogy megvan a fordítónak a szabadsága. Viszont ha ő az NA28-at használja, de mégis a régi verzió mellett dönt a (Júd 1,5) ennél a szakaszánál, akkor kötelessége a lábjegyzetben megjegyezni, hogy bár ő a másik változatot fogadja el, az NA28-ban Jézus neve szerepel, és ez a szakma által hivatalosan elfogadott variáns.
László atya pedig a fordításában nyilván nem önkényesen fordított, hanem az NA28 alapszövegét követte, amiben Jézus neve szerepel. Ő maga egyébként írt egy rövid lábjegyzetet is a (Júd 1,5) szövegéhez erről a témáról.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!