Komoly világnézeti különbség van köztem és egy nagyon jó barátnőm között. Mit tehetnék, hogy ez ne álljon közénk?

Bár nem tartom magam vallásosnak, de mivel ismerem a kereszténységet ezért egy tipp:

Egy meggyőződéses keresztény lánnyal nem éri meg foglalkozni. Túl sok gond lehet vele, például a szexuális élettel kapcsolatban is (ha komolyan veszi a vallását.). De ha ezt meg tudjátok oldani, akkor hajrá.

Viszont akkor tisztázni kell, hogy mit is akartok egymástól. Ha együtt akartok lenni, akkor neked függetlenítened kell magad az ateizmustól egy bizonyos értelemben, neki pedig a kereszténységtől, hiszen ha nincs összhang közöttetek, az megöli a kapcsolatot. Bizonyos kérdésekben kössetek kompomisszumot. Ez különösen rád igaz, mert a férfiak logikusabban gondolkodnak mint a nők, ami viszont egy nőnek nem vonzó, mert azok értelemközpontúak. Tehát semmiképp ne kezdj vele vitát, elmagyarázni neki logikusan, hogy vannak a dolgok. Nem fogja érdekelni, és talán megérteni sem.

Megtérést meg úgy kell elutasítani, hogy határozottan, de mégis szeretettel elmondod neki, hogy te nem kérsz a kereszténységből, mert nem értesz egyet a keresztény tanításokkal. Neked saját meggyőződésed van, és azt kívánod követni. Tartsa ezt tiszteletben. Ha nem egy elvakult vallásos ember, és szeret téged, akkor meg fogja érteni.

Ha értelmesek vagytok akkor ismerd meg a vallását érdeklődően. Nem muszáj benne hinned, csak hogy tudjatok értelemes ember módjára beszélgetni ha szóbakerül a téma. (Pl. a kölcsönös megismerés révén én is nagyon jókat tudok politizálni egy másik oldaon álló barátommal, pedig a politika manapság Magyarországon jóval vérremenőbb téma mint a vallás.)

Ha nem vagytok kifejezetten értelmesek, akkor pedig egyszerűen csak kerüljétek a témát...

Lehet köztetek barátság, ha

- kerülitek a világnézeti vitát,

- ha barátnőd segítsége nem a térítésben nyilvánul meg, hanem akár csupán lelki támogatásban.

Te ateista vagy, téged bajok kísérnek és látszik rajtad, hogy tele vagy kétségekkel.

Ő hívő, nem kísérik bajok és nincs tele kétségekkel. És tisztában van azzal, hogy neki azért nincsenek ilyen problémái mert hívő.

Valószínűleg teljesen jól látja azt is, hogy ha te is hívő lennél, sok minden magától a helyére kerülne az életedben és neked is megszűnnének az ilyen problémáid. (Ismerős a helyzet, nálam is így volt.)

Tehát ő csak jót akar neked, nem azért térít, mert kiadták neki parancsba.

Nem azt mondom, hogy mindenáron térjél meg, de legalább legyél arra kíváncsi, hogy mi is az, amit ő felkínál neked. Elvégre a barátnőd, nem?

Merjél vele ilyen témákról beszélni, kísérd el néha a templomba vagy a gyülibe, ahova jár. Aztán ha nem jön be, nem jön be, akkor otthagyod. De valamilyen módon akkor is az épülésedre lesz.

Viszont ha ragaszkodsz hozzá, hogy te csakazértsem vagy erre a témára kíváncsi, akkor pedig meg kell neki mondani őszintén, hogy "bocsi, de lécci, erről a témáról soha ne beszéljünk".

Neki is egyszerűbb lesz az élete, ha 100%-osan tudja, hogy veled hiába próbálkozik.