Miért van az, ha így van, hogy a gondolatban elkövetett bűn, következményeire nézve mindíg kevésbé súlyos, mint a cselekedve, tevőleg elkövetett?
Nekem legalábbis ez a megfigyelésem, hogy "csak" gondolatban elkövetve a bűn, megye az bármily sötét is, sokkal Kevésbé, vagy nem(?) szakít el Istentól és szolgáltat ki a másik oldalnak, mint az ahhoz képest akár egész ártatlannak tűnő, de cselekvésben megnyilvánuló bűn.
Vagyis hogy pl. amikor olyan Gondolatokat futtatsz át -többé-Kevésbé ösztönösen és akarva-akaratlanul az elmédben, hogy mondjuk hogyan írtanál ki, vagy bántanál valakit, pl. a bosszúvágyadnak engedve, vagy éppen valamifajta leküzdhetetlennek érződő szexuális vágyak nyomása alatt éppen válogatott paráznaságok jutnak eszedbe, s persze megbánod Mindezt;
Vagy pedig megint csak többé-Kevésbé akár csak ösztöntől indíttatva és akarva-akaratlanul is pl. maszturbálsz (tehát nem kínzol és nem ölsz meg senkit és nem is más házastársát csábítod el).
És mégis, mintha ez utóbbi fajtának adott esetben látványosabb következményei lennének, amik valóban adott esetben komolyabb negatív változásokban manifesztálódnak a "megbotlott imádkozó ember" életében.
Tévedés volna ez, vagy így lehet? Miközben Jézus többször hangsúlyozza, hogy a bűn nem ott kezdődik, ahol a tettleg elkövetés, s talán nem tesz ekkora különbséget a tett irányába súlyozva.
válasza:Bocsánat az esetleges elírásokért!
Pl. legyen az bármíly súlyos...
válasza:Szia
Minden elkövetett bűn előbb a gondolatban fogan(t) meg. Erre sok helyen felhívja a figyelmet a Biblia.
A paráznaságot te is említetted.
Mielőtt Káin megölte Ábelt, Isten figyelmeztette, hiszen látta mi jár a fejében.
Minden helytelenség előbb a fejben születik meg, és ha sokat időzünk a gondolatnál, előbb utóbb megfogan, az az tettekben mutatkozik meg. A Jakab 1:14 írja le ezt a folyamatot.
Az Ezékiel 28 fejezete Sátánról ír, hogyan vált gonosszá, bár nem ilyennek lett teremtve.
Tehát akkor nem követünk el bűnt, ha már a gondolat megszületésekor elvetjük magunktól(uralkodunk rajta). az önuralom fontos, hiszen ha mindig szabadjára engednénk bűnös gondolatainkat, lehet az egész világ egy nagy káosz lenne...
válasza: válasza:Az ember agya egész nap vibrál, viszont ahhoz hogy gondolati bűn legyen belőle, az is kell, hogy nem utasítjuk el, nem állítjuk le a gondolatot, hanem tovább gondoljuk, elfogadjuk.
Isten előtt minden bűn utálatos, ez is beletartozik!
Gondolattal, szóval, cselekedettel, mulasztással követhetünk el bűnt.
Valószínűleg az emberek azért siklanak el ezek felett olyan könnyen, mondván hogy nem árt senkinek, mert "nem látszik ki a fejükből". Attól még Isten előtt van.
A helyzet viszont az hogy minden először gondolatban fogan meg és később cselekedetté válhat!
válasza:Olyan, hogy gondolati bűn nem létezik. Legfeljebb kísértésnek hívják.
Viszont a "gonosz jellegű" eldöntött szándékok cselekvési helyzetek nélkül is bűnnek minősülnek, csak még másokban nem okoztak kárt, hanem várnak a viselőjében a pillanatra.
Cselekvés előtt mindig lehet változtatni a jövőn, ezt nem árt észben tartani.
A múltat már nem lehet kitörölni, sajnos.
Egyébként nem fog tetteké alakulni egy mocskos gondolat sem, ha nem akarjuk. Lehet, hogy vannak dolgok, amiken nem egészséges gondolkodni, viszont vannak olyanok is amik sokat segítenek. A legtöbb ilyen pedig valójában nem is mocskos.
Inkább azt kellene megérteni, hogy mi az oka a negatív gondolatoknak és minek milyen következménye van...
A problémáktól és a gondolatoktól nem jó elmenekülni.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!