Jézus vajon használta az isteni nevet (Jahve)?

"Kedves # 17/18 :) kifejtenéd egy kicsit bővebben, hogy mire gondolsz?

"Lucifer tanait"!?

Ez az a Lucifer akire én is gondolok?

Ez még új számomra, tudtam én, hogy valami nincs rendbe a Jehovistákkal...de ennyire!? Erre nem gondoltam, már csak azért sem mert van egy szomszédom akit gyerek korom óta ismerek, egy idős néniről van szó aki Jehovista de csak ő egyedűl, se a gyerekei, se a férje nem volt az, és én soha az évek során nem néztem volna ki belőle, hogy Lucifer alattvalója lenne. Egyszer kétszer próbálkozott a szüleimnél annó amikor még én is gyerek voltam, de látta, hogy értelmetlen felhagyott a térítéssel."

https://www.youtube.com/watch?v=V136gekOA0Y

Három részes ha gondolod nézd meg.

"Ez még új számomra, tudtam én, hogy valami nincs rendbe a Jehovistákkal...de ennyire!? Erre nem gondoltam, már csak azért sem mert van egy szomszédom akit gyerek korom óta ismerek, egy idős néniről van szó aki Jehovista de csak ő egyedűl, se a gyerekei, se a férje nem volt az, és én soha az évek során nem néztem volna ki belőle, hogy Lucifer alattvalója lenne."

A legtöbb ember nincs tisztában azzal, hogy kit szolgál, a Tanúknál mire valaki eljut odáig, hogy Tanúvá váljon minden kétséget, és igazságra való önálló hajlamot kiirtanak a felkészítés során. A legtöbb ember elkeseredett és szomorú, érzi, hogy Istent akarja szolgálni, csak még azt nem, hogy miképpen tegye. Kedves kérdező szerinted egy lelkileg megtört embernek, aki már nem akar többé magányos lenni, nem e egyértelmű, hogy egy offensive, rámenős érdeklődést mutató embernek aki úgy "tűnik" jól ismeri Istent beadja hamar a derekát? Nagyon sok volt Tanú, akik az Atya vezérlésével, útmutatásával kijutottak a szervezetből leírják milyen módszereket alkalmaznak a Tanúk, és milyen a valóság a színfalak mögött. A szervezetben lévő Tanúkkal elhitették, hogy a szervezet maga Isten és aki elhagyja Istent hagyja el, így ha valaki rájön az igazságra miszerint Lucifert szolgálta 30-40 évig azt is hitehagyottnak, és megvetettnek tekintik. El sem gondolkoznak azon, hogy a szervezettel van baj. Ajánlom mindenkinek, hogy járjon utána a zrt szervezetnek mielőtt tönkre tenné az életét :)

Kérdező:

Jehova tanúi az Őrtorony szervezet befolyása alatt vannak. Hát ezért nem veszik észre, hogy nem úgy vannak a dolgok, vagy ha észre is veszik, akkor se törődnek vele, mert nekik az az első, amit a szervezetük tanít.

Kedves Kérdező.

Nem egy Zsidó származású testvérünk van, aki Jehova Tanúja, sőt vannak volt Rabbik is.

Ők elmondták, hogy nem volt mindig tilos kimondani, használni. Ahogy írtam is, a Bibliában leírt egyik verset félre értelmezve találták ki, hogy nem lehet használni.

A Farizeusok, az írástudók, sajnos egy idő után, már nem a törvényt hanem a szájhagyományaikat kezdték betartatni a néppel, amit Jézus sérelmezett is.

olyan terheket raktak az emberekre hogy lehetetlenség volt betartani, sőt maguk a Törvényhozók sem tudták betartani, mert lehetetlenség volt, de maguknak megengedték ezt. Lásd Jézus vádjait a Farizeusok ellen.

(Máté 23:3–5) . . .. 4 Nehéz terheket kötöznek egybe és raknak az emberek vállára, de ők maguk az ujjukkal sem akarják azokat megmozdítani. 5 Minden cselekedetüket azért teszik, hogy az emberek lássák őket; mert megszélesítik az írásszövegeket tartalmazó tokokat, melyeket oltalmazó eszközként hordanak, s megnagyobbítják ruháik rojtozatát.

Jézus bírálta a vallási ellenségeit, az írástudókat és farizeusokat, mivel megszélesítették „az írásszövegeket tartalmazó tokokat, melyeket oltalmazó eszközként” hordtak (Máté 23:2, 5). Ezeknek a vallási csoportoknak a követői kisméretű, négyzet vagy téglalap alakú, fekete bőrdobozkákat erősítettek a homlokukra, valamint a felkarjuk belső részére, a szívükhöz közel. A dobozkákban írásszövegek voltak. Honnan eredt az a szokás, hogy az emberek írásszövegeket tartalmazó tokokat hordtak, melyeket imaszíjnak is neveztek? Onnan, hogy szó szerint értelmezték azt az útmutatást, melyet Isten az izraelitáknak adott: „Legyenek ezek a szavak, melyeket ma parancsolok neked, a szívedben . . . Kösd azokat jelként a kezedre, és legyenek homlokkötőül a szemeid fölött” (5Mózes 6:6–8). Nem lehet tudni, hogy pontosan mikor kezdtek imaszíjakat hordani, ám a legtöbb tudós úgy gondolja, hogy az i. e. III. vagy II. században.

A korai zsidó írások tanúsítják, hogy a zsidó keresztények használták Isten nevét az írásaikban. A Toszifta – a szóbeli törvénynek egy írott gyűjteménye, amelyet körülbelül i. sz. 300-ban fejeztek be – ezt mondja azokról a keresztény írásokról, amelyeket sabbaton elégettek: „Az evangélisták könyveit és a minim [valószínűleg zsidó keresztények] könyveit nem mentik ki a tűzből, hanem hagyják elégni azokat az Isten nevére történő utalásokkal együtt.” Ugyanez a forrás idézi az i. sz. II. század elején élt galileai José rabbi szavait, miszerint a hét többi napján „kivágják [a keresztény írásokból] Isten nevét, ezeket a részeket elrejtik, a maradékot pedig elégetik”.

Egy bibliai szótár a „Tetragram az Újszövetségben” címszó alatt ezt írja: „Vannak bizonyítékok arra, hogy amikor az Újszövetséget megírták, a tetragram, vagyis Isten neve, a Jahve név szerepelt az Ószövetségből vett idézetek némelyikében, de az is lehet, hogy az összesben” (The Anchor Bible Dictionary). George Howard tudós pedig ezt mondja: „Mivel a tetragram még benne volt a görög Biblia [Septuaginta] másolataiban – és ez a Biblia része volt a korai egyház Szentírásának –, ésszerű azt feltételezni, hogy az Újszövetség írói megtartották a bibliai szövegben a tetragramot, amikor az Írásból idéztek.”

Néhány ilyen fordító és műve: Herman Heinfetter: A Literal Translation of the New Testament . . . From the Text of the Vatican Manuscript (1863); Benjamin Wilson: The Emphatic Diaglott (1864); George Barker Stevens: The Epistles of Paul in Modern English (1898); W. G. Rutherford: St. Paul’s Epistle to the Romans (1900); J. W. C. Wand (London püspöke): The New Testament Letters (1946). Továbbá Pablo Besson a XX. század eleji spanyol fordításában a Lukács 2:15-ben és a Júdás 14-ben a Jehová nevet írja, és közel 100 lábjegyzetben megadja Isten nevét mint lehetséges fordítást. Jó néhány héber fordítás, mely a Keresztény Görög Iratokról készült, már jóval korábban, a XVI. századtól kezdve is használta sok írásszövegben a tetragramot. Csak németül legalább 11 fordításban található meg a Jehovah vagy Jahve név a Keresztény Görög Iratokban, valamint négy fordító az Úr szó után megadja zárójelben Isten nevét. Legalább hetven német fordítás használja Isten nevét lábjegyzetekben vagy szövegmagyarázatokban.

Sok afrikai, észak-amerikai indián, ázsiai, európai és csendes-óceáni-szigeteki nyelven készült bibliafordításban számos helyen szerepel Isten neve.

E fordítások közül néhány nemrégiben jelent meg. Ilyen például a rotuma nyelvű Biblia (1999), mely 48 versben 51-szer használja a Jihova nevet, vagy az indonéziai tobai batak fordítás (1989), melyben 110-szer olvasható a Jahowa név.

A Keresztény Görög Iratok alábbi nyelvű és nyelvjárású fordításaiban megjelenik Isten neve a főszövegben

Nyelv vagy nyelvjárás: Isten neve

Aneityum: Ihova

Angámi (naga): Jihova

Angol: Jehovah

Aruak: Jehovah

Avabagal: Yehóa

Bangi: Yawe

Benga: Jěhova

Bolia: Yawe

Bube: Yehovah

Bulom: Jehovah

Chin (hakha): Zahova

Csakobo: Jahué

Cseroki: Yihowa

Csippeva: Jehovah

Csoktó: Chihowa

Csvana: Jehofa; Yehova; Yehofa

Dakota: Jehowa

Dobui: Ieoba

Duala: Yehowa

Efik: Jehovah

Északi efate: Yehova

Északi rengma (naga): Jihova

Eve: Yehowa

Fang: Jehôva

Fidzsi: Jiova

Francia: IHVH; yhwh

Ga: Iehowa

Gibario (a kerewo nyelvjárása): Iehova

Grebo: Jehova

Hawaii: Iehova

Héber: יהוה

Hindusztáni: Yihováh

Hiri-motu: Iehova

Holland: Jehovah

Horvát: Jehova

Ila: Yaave

Iliku (a lusengo nyelvjárása): Yawe

Indonéz: YAHWEH

Kalanga: Yehova; Yahwe

Kala yagaw ya: Iehovan

Kalendzsin: Jehovah

Kerewo: Iehova

Kiluba: Yehova

Kipszikisz: Jehoba

Kiribati: Iehova

Konjak (naga): Jihova

Koreai: 여호와

Kosrae: Jeova

Lao: Yehowa

Lele: Jehova

Lengyel: Jehowa

Lewo: Yehova

Lingala: Yawe

Logo: Yehova

Lonwolwol: Jehovah

Lótha (naga): Jihova

Lugbara: Yehova

Luimbi: Yehova

Luna: Yeoba

Lunda: Yehova

Luo: Yawe

Luvale: Yehova

Mahaók: Yehovah

Malgas: Jehovah; Iehôvah

Malo: Iova

Maó-naga: Jihova

Marquises-szigeteki: Iehova

Marshall-szigeteki: Jeova

Maskelyne-szigeteki: Iova

Mentawai: Jehoba

Miriam: Iehoua

Misimai: Iehova

Mizó: Jehovan; Jihova’n

Mongo: Yawe; Yova

Mortlock-szigeteki: Jioua

Motu: Iehova

Mpongwe (a myene nyelvjárása): Jehova

Muszkogi: Cehofv

Myene: Yeôva

Nandi: Jehova

Narrinyeri: Jehovah

Naurui: Jehova

Navaho: Jîho’vah

Ndau: Jehova

Nembe: Jehovah

Német: Jehovah; Jehova

Nengone: Iehova

Ngando: Yawe

Ntomba: Yawe

Nukuoro: Jehova

Portugál: Iáhve

Rarotonga: Jehova; Iehova

Rerep: Iova

Rotuma: Jihova

Sakao: Ihova; Iehova

Sengele: Yawe

Songe: Yehowa

Spanyol: Jehová; Yahvé; YHWH; Yahweh

Sranan: Jehova

Szamoai: Ieova

Szangtana (naga): Jihova

Szeneka: Ya’wĕn

Szie: Iehōva

Szoto: Yehofa

Szukuma: Yahuwa; Jakwe

Tahiti: Iehova

Teke-eboo: Yawe

Temne: Yehṓfa; Yehofa

Thai: Yahowa

Toaripi: Jehova; Iehova

Tobai batak: Jahowa

Tolai: Ieova

Tonga: Jehova

Tongai: Jihova; Sihova

Umbundu: Yehova

Uripiv: Iova

Vampanóg: Jehovah

Vinnebago: Jehowa

Walesi: Iehofah

Xhosza: Yehova

Zande: Yekova

Zulu: Jehova; YAHWE

Nem Jehova Tanú találták ki. ahogy olvashatod is.

azok az emberek akik ide beirkálnak Isten neve használata, vagy ismerése ellen, sok mindent nem tudnak, csak amit innen onnan hallottak, olvastak, úgy hogy az emberek a maguk igazát támasszák alá, ne Isten igazságát.

@ Egy bibliai szótár a „Tetragram az Újszövetségben” címszó alatt ezt írja: „Vannak bizonyítékok arra, hogy amikor az Újszövetséget megírták, a tetragram, vagyis Isten neve, a Jahve név szerepelt az Ószövetségből vett idézetek némelyikében, de az is lehet, hogy az összesben” (The Anchor Bible Dictionary). George Howard tudós pedig ezt mondja: „Mivel a tetragram még benne volt a görög Biblia [Septuaginta] másolataiban – és ez a Biblia része volt a korai egyház Szentírásának –, ésszerű azt feltételezni, hogy az Újszövetség írói megtartották a bibliai szövegben a tetragramot, amikor az Írásból idéztek.”

Természetesen JHVH megvolt a héber ószövetségi Szentírásban is csak nem ejtették ki, hanem az Úr szót használták helyette. Valóban vannak görög nyelvű ószövetségi kéziratok a JHVH betűkkel, de természetesen szintén nem ejtették ki, hanem Úrt mondtak helyette. Elképzelhető, hogy lehettek egyes újszövetségi kéziratok JHVH betűkkel, de ha voltak is, nem ejtették ki, mert ez volt a szokás.

Nehezen elképzelhető azonban, hogy például Pál apostol a pogány származású keresztényeknek úgy írta volna leveleit, hogy az héber betűket is tartalmazott, egyszerűen beírta az Úr szót, hiszen a kiejtésben úgyis ez volt a szokás, minek fárassza a görög hívőket héber krikszkrakszokkal.

Jézus nem tartott be minden szokást, aminek nincs Bibliai alapja, vagy túl ment annak értelmezésén.

Ellenben szombaton nem tépték volna le a kalászt a tanítványaival hogy egyenek, mert ez már munkavégzésnek számított. Vagy amikor szombat napon meggyógyított egy csonka kezű férfit.

s egy vers ami ezt határozottan rámutat erre:

(Galácia 4:9–11) 9 Most azonban, hogy megismertétek Istent, vagy inkább most, hogy Isten megismert benneteket, hogyan van az, hogy visszafordultok ismét a gyenge és nyomorúságos elemi dolgokhoz, és újból azoknak akartok szolgálni rabszolgaként? 10 Kínos gonddal megtartotok napokat, hónapokat, időszakokat és éveket. 11 Féltelek benneteket, hogy valamiképpen hiába fáradtam értetek.

(Máté 15:1–3) . . .: 2 „Miért van az, hogy a tanítványaid áthágják a régiek hagyományát? Például nem mossák meg a kezüket, amikor étkezni akarnak.” 3 Így felelt nekik: „Hát az miért van, hogy ti is áthágjátok az Isten parancsolatát a hagyományotok miatt?

A legtöbb dolog már nem a törvény betűje volt, hanem a farizeusok szájhagyományaira épült, ami messze megkerülte Isten eredeti szándékát, vagy törvényét.

(2Mózes 20:7) 7 Jehovának, a te Istenednek a nevét méltatlan módon ajkadra ne vedd, . . .

Méltatlan módon, vagy olyasmivel együtt említeni, ami szentségtelen.

Ezt a verset magyarázták félre akkor és elkezdték elhagyni a használatát, s majdnem el is felejtették, De Jehova nem hagytam és nem is fogja hagyni

A bizonyítékok arra mutatnak, hogy az i. sz. első és második században a zsidók körében szárnyra kapott egy babona Isten nevének használatát illetően. A Misna (rabbinikus szövegek gyűjteménye, mely a Talmud alapjául szolgált) kijelenti, hogy „aki Isten nevét betűi szerint olvassa”, annak nem lesz része a jövőbeli földi Paradicsomban, melyet Isten megígért.

*** g04 1/22 6. o. Harc Isten neve ellen ***

Az Encyclopaedia Judaica azt írja, hogy „azért kerülték a JHVH név kiejtését . . . , mert félreértették a harmadik parancsolatot”. A tízparancsolatban, melyet Isten adott az izraelitáknak, a harmadik parancsolat így szól: „Jehovának, a te Istenednek a nevét méltatlan módon ajkadra ne vedd, mert Jehova nem hagyja büntetlenül azt, aki az ő nevét méltatlan módon felveszi” (2Mózes 20:7). Tehát tévesen magyarázták Isten parancsát, mely szerint tilos volt helytelenül használni az isteni nevet, és így született a babona.

@ Jézus nem tartott be minden szokást, aminek nincs Bibliai alapja, vagy túl ment annak értelmezésén.

Jézus valóban keményen kiosztotta a farizeusokat, ha olyan szokást tapasztalt, amely nem szolgálta az evangélium ügyét. Éppen ezért teljességgel érthetetlen, hogy miért nem ostorozza őket a Név miatt, vagy az ellenfelei miért nem olvassák a fejére a Név vádat, ha ez Jézus tanításában tényleg annyira kardinális kérdés lett volna. A tény azonban az, hogy ez ügyben soha senki nem vitatkozik senkivel, ami csak azzal és csakis azzal magyarázható, hogy ebben a kérdésben nem volt konfrontáció, mindenki egységesen az Úr szót használta, ahogy ez az Újszövetségben pontosan és hűségesen le is van írva. Jézus és apostolai tehát átvették és így szentesítették ezt a zsidó szokást. S azóta is ezt a hagyományt, vagyis az Újszövetség hagyományát követi minden keresztény Jehova tanúi kivételével.

Jehova tanúi ugyanis sokkal jobban bíznak saját bölcsességükben és okoskodásukban, mint az isteni gondviselésben, amely megőrizte a Bibliát a hamisítástól. Jehova tanúi viszont valóban hamisítanak, amikor az Újszövetség egységes "Úr"-ját fordításaikban szétválasztják Jehovára és Úrra. Az Újszövetség legfontosabb üzenete ugyanis éppen az, hogy Jézus Krisztus az Úr, vagyis mint Jahve, az Úr.

Tisztelt Kérdező, és egyéb válaszolók.

A 15:35-ös vagyok, ígéretemet megtartva akkor megírnám a Jehova Tanúja felhasználó érveléséről szóló kritikámat. Igazából ezt az írásom neki, és a Tanúknak írom, mert velük nem lehet szót érteni, hanem azoknak, akiket érdekel egy más szemszög is, hogy az Őrtorony érvek mennyit nyomnak a latban, ha gondosan mérlegre tesszük őket. Akkor vágjunk is bele.

"Nem egy Zsidó származású testvérünk van, aki Jehova Tanúja, sőt vannak volt Rabbik is.

Ők elmondták, hogy nem volt mindig tilos kimondani, használni."

-->De azok a zsidók minden valószínűség szerint nem az értelmiségiek köréből származnak, hanem a laikushoz tartoznak. Az ugyanis teljes képtelenség, hogy egy olyan zsidó ember, aki tudja olvasni az eredeti, héber szöveget, lecserélje a héber nyelvű Tanakját egy olyan igénytelen munkára, mint az újvilág ferdítés. Egy értelmiségi zsidó ember ugyanis nagyon jól tudja, hogy a "Jehova" egy kreált műszó, mivel vallásos zsidó ember soha az életbe nem ejtett ilyet, és keresztény sem, egészen a középkorig. Hogy a Jehova miért hibás, és hogyan lehetett akkor mégis ilyen elterjedt, azzal majd részletesen foglalkozom később. Visszatérve a Tetragrammaton kiejtésére, a JT zsidók most vagy tévesen tudják, vagy szándékosan ferdítenek, hogy összhangban legyenek az Őrtorony Társulat tanításaival. Az Örökkévaló nevét a templom pusztulásáig - vagyis még Jézus korában is - egy évben egyszer mondták ki, a Jóm Kippuron és az is csak a főpap lehetett. Így tudja Raj Tamás zsidó rabbi is, de a katolikus hátterű virtuális plébánián is ezt a választ olvashatjuk.

[link]

[link]

A zsidó és keresztény hagyomány tehát egységes e kérdésben. A Jóm Kippur pedig a zsidók legszentebb ünnepe volt, és még az, a mai napig is:

[link]

Teljesen téves azt feltételezni, hogy egy ókori vallásos zsidó ember el mert térni a szokásoktól, és úton-útfélén hangoztatta az Örökkévaló nevét, mintha egy közönséges név lenne. A nevet csak a legszentebb ünnepen a főpap mondhatta ki, egy átlagos ember nem. Ez csak a JT-k tévtanítása, hogy igazolják magukat.

"A Farizeusok, az írástudók, sajnos egy idő után, már nem a törvényt hanem a szájhagyományaikat kezdték betartatni a néppel, amit Jézus sérelmezett is."

-->Lehet, hogy meg fognak egyesek döbbenni, de az egész Ószövetség (beleértve az Újszövetséget is) szájhagyomány. A bibliai történetek és a próféták beszédei ugyanis - pl az Ószövetség esetében szájról szájra terjedtek. Ezeket aztán a fogság után összegyűjtötték, majd egy könyvben egyesítették. Egy kis érdekesség: Jeremiás próféta beszédeit - aki a Kr.e. 7-6. században élt, még a Kr.e. 2. században is szerkesztették:

[link]

Teljesen téves tehát úgy beállítani, hogy a könyvet Jeremiás írta, és a hagyománnyal köszönőviszonyban sincs. Inkább úgy mondhatnánk, hogy írott és szóbeli jeremiási hagyomány létezhetett, amit később összegyűjtöttek egy könyvben. Ezt csak azért mondom, mert különbség van hagyomány és hagyomány között. Szent Pál például kifejezetten felszólít a szóbeli hagyomány megtartására is (2Thess 2,15).

"A korai zsidó írások tanúsítják, hogy a zsidó keresztények használták Isten nevét az írásaikban."

-->Néhány megjegyzés:

- Játszunk el a gondolattal, hogy tényleg használták. De akkor adódik egy kérdés:

Az Újszövetség több mint 5000 görög kézirataiban nincs semmiféle "isteni név", az Őrtorony azonban 237 alkalommal beleerőszakolja a "Jehova" nevet. A Tanúk azzal érvelnek, hogy az Újszövetség hoz olyan ószövetségi idézeteket, amelyben szerepel a Tetragrammaton, így szükségesnek látták ezeket a helyeket pótolni. Azonban mindössze 82 ilyen hely van. Adódik a kérdés: Ha nincs szövegtanú arról, hogy hol szerepelt a Tetragrammaton az Újszövetségben, akkor mi alapján döntik el a Tanúk maradék 155 esetben, hogy hová kell beilleszteni az Isten nevét? Bizony, jól gondolja a kedves olvasó, itt kirajzolódik egy ördögi tanítás, miszerint az Őrtorony kénye-kedve szerint, szövegtanúk nélkül, teológiai állásfoglalásokra hivatkozva szúrja be azt Jehovát oda, ahová akarja.

- A szövegkritika szempontjából teljesen felesleges információ az, hogy bizonyos külső írások mit mondanak arról, hogy mi szerepelt az Újszövetségben, és mi nem. A szövegkritika során a kezünkben lévő kéziratokat dolgozzuk fel, nem pedig külsős információkat. Márpedig egy fecni újszövetségi töredék sincs arról, hogy szerepelt-e egyáltalán a Tetragrammaton az Újszövetségben, arról meg végképp nincs infó, hogy hol. Jehova Tanúi tehát mind a 237 esetben megerőszakolják a Bibliát, (de ha a többi ferdítéseiket nézzük, akkor még többször) amikor szövegtanú hiányában beszúrják a téves Jehova nevet ide-oda.

- Érdekes, hogy az idézetben "evangélisták könyvei" szerepelnek, holott "az Őrtorony november 1-i száma szerint (30-31. oldal) így hangzik:"

"Az üres helyeket [gilyohnim] és a Minim Könyveit nem menthetjük ki a tűzből. Jose rabbi ezt mondta: Hétköznap ki kell vágni belőlük az Isteni Neveket, amelyeket tartalmaznak, ezeket el kell rejteni, és a maradékot el kell égetni. Tarfon rabbi ezt mondta: Temessem el a fiamat, ha nem égetem el azokat az Isteni Neveikkel együtt, ha a kezembe kerülnek" (Dr. H. Freedman fordításában)

Most akkor "evangélisták könyvei" vagy "üres helyek"? A szakasz egyébként vitatott, nincs bizonyíték arról, hogy a keresztényekről szólna.

"George Howard tudós pedig ezt mondja: „Mivel a tetragram még benne volt a görög Biblia [Septuaginta] másolataiban – és ez a Biblia része volt a korai egyház Szentírásának –, ésszerű azt feltételezni, hogy az Újszövetség írói megtartották a bibliai szövegben a tetragramot, amikor az Írásból idéztek.”

-->Csakhogy az Őrtorony Társulat alaposan eltitkolja azt, hogy George Howard maga nem értett egyet az Őrtorony tanításaival, és hogy bajba került már azért, mert a Jehova Tanúi használták a kutatásait. Nézzük George Howard egy levelét:

The University of Georgia

January 9, 1990

Steven Butt

P.O. Portland, ME 04104

Kedves Mr. Butt!

Köszönöm az 1990. január 3-án küldött levelét. Néhányszor már bajba jutottam amiatt, hogy Jehova Tanúi használják a publikációimat. A kutatásom nem támogatja a Krisztus istenségét tagadó tanításaikat. Arra próbáltam rámutatni, hogy bizonyíték van arra, hogy a Septuaginta bibliák, amelyeket az Újszövetség írói használtak tartalmazták a héber Tetragrammatont. Azt állítottam, hogy ésszerű feltételezni, hogy az Újszövetség írói amikor idéztek a Septuaginta-ból, megtarthatták a Tetragrammatont ezekben az idézetekben. Ez nem támogatja azt, hogy Jehova Tanúi beillesztik a “Jehova” nevet mindenhova, ahová szeretnék. Ezzel eltávolítják az Újszövetséget az eredeti “teológiai környezetéből”. Véleményem szerint az Új világ fordítás (korlátozott expozíció alapján) elég furcsa. Gyanítom, hogy ennek a fordításnak az a célja, hogy támogassa Jehova Tanúi teológiáját. Végül, az elméletem a Tetragrammatonról nem több, csupán egy elmélet. Néhány kollégám nem ért velem egyet (például Albert Pietersma). Az enyémhez hasonló elméleteket azért fontos felállítani, hogy mások megvizsgálhassák azok valószínűségét és vonatkozásait. Amíg nincsenek bebizonyítva (és az enyém még nem került bizonyításra) nem szabadna őket hitkérdések alátámasztására használni.

Üdvözlettel,

George Howard Professor

A másik levél itt: [link]

És akkor így a végére tisztázzuk, hogy vajon miért használhatták a 16. századtól a fordítások a "Jehova" szót:

"A Jehova (יְהֹוָה) szó és kiejtés egy nyelvészeti furcsaság, mely egy helytelen értelmezés és olvasat eredményeként jött létre[1] a 16. század elején, mivel a kor keresztény héber grammatikusai még nem voltak teljes mértékben tisztában a héber olvasatok rendszerével. (Az első keresztény héber nyelvtan Johannes Reuchlin 1526-ban megjelent De rudimentis hebraici című munkája volt.) A szó 1520-ig nem volt ismert, ekkor vezette be Galatinus, amit azonnal meg is támadtak nyelvészeti, valamint történeti-teológiai alapokon."

Forrás: [link]

Vagyis a "Jehova" egy teljesen kreált, értelmetlen műszó, ami a kor tudatlansága miatt jött létre a középkorban. Egy normális bibliatudományi könyvben ma soha az életben látni ilyet.

Magától az újvilág ferdítéstől egyébként a Magyar Bibliatársulat is elhatárolódott, íme:

[link]

Mindezek alapján Jehova Tanúiról (egyénenként) a következőt lehet elmondani.

1. Tudatlanságból terjesztenek tévtanításokat, és ferdítéseket. Természetesen a tudatlanság nem mentség, de Isten a tudatlanság idejét elnézi (Ap.Csel 17,30)

2. Jól tudják, hogy az érveik a bibliatudomány mérlegén kétségesek, illetve hamisak. Ebben az esetben tehát szándékosan vezetik félre az embereket.

Figyelmeztetés a keresztényeknek és a laikusoknak:

"Szeretteim, ne higyjetek minden léleknek, hanem próbáljátok meg a lelkeket, ha Istentől vannak-é; mert sok hamis próféta jött ki a világba." (1Jn 4,1)