Dániel könyvében miért nevezték át a zsidókat?

Mert teljesen át akarták nevelni őket a babiloni kultúrára a zsidó kultúráról. Úgy hallottam, nem egyedi dolog ez, hogy a leigázott ország legkiválóbbjait átnevelik, majd visszaküldik oda küzdeni, ahonnan hozták.

Ez a történet a végső formájába öntésekor nagy megerősítés lehetett a kortársaknak a hitük mellett, akik szintén ugyanezzel a problémával álltak szemben, csak ott nem a babiloni, hanem a hellenista kultúrára akarták őket kényszeríteni.

@ Clark Kent

"hanem a hellenista kultúrára akarták őket kényszeríteni"

Nem volt semmiféle ilyen kényszer. Egyetlen dolog, a császár személyi kultuszának hódolni, ez az egyetlen elvárás vonatkozott mindenkire.

Ettől függetlenül a hellenista kultúrában valóban valami veszélyes konkurenciát láttak a zsidók, mert a hellenista kultúra igen vonzó volt a zsidóság számára.

Elsősorban nem a klasszikus görög filozófia és irodalom, hanem a testkultúra, fürdőkultúra, higiénia, tehát a hétköznapi életvitel dolgai.

@14:57

De bizony volt kényszer, nem is kicsi. Dániel könyvének végső formájába öntése idején ugyanis Antiochos erőszakosan akarta hellenizálni a zsidókat. Éppen ezért nem is csoda, hogy a könyvben a korabeli történelemre is találunk utalásokat.

@ Clark Kent

"erőszakosan akarta hellenizálni a zsidókat"

Valóban szokták ezt így mondani, csak amikor arról van szó, hogy konkrétan mi lett volna ez az erőszakos hellenizáció, akkor megáll a tudomány. A hangzatos kijelentés mögött nincsenek konkrétumok.

A zsidók (is) szabadon gyakorolhatták a vallásukat, szabadon használhatták a nyelvüket, szabadon élhették az életüket a saját jogszokásaik alapján, szabadon működtethették a saját társadalmi intézményeiket.

Más kérdés, hogy sok zsidó számára ez már nem jelentett megőrzendő értéket, mert a hellenisztikus kultúrát vonzóbbnak találták. Emiatt például a körülmetélés szokása is eléggé visszaszorult, de ezt sem uralkodói rendelet erőszakolta ki.

Még egy gondolat az előzőekhez.

A zsidók egyiptomi és babiloni fogságának, római elnyomásának és egyéb hányattatásainak meg van a szimbolikus üzenete, tudjuk, hogy ezek a történetek lelkiségi szempontból milyen fontos tartalommal bírnak.

De ha történelmileg vizsgáljuk őket, akkor egy kicsit túl vannak színezve ezek a dolgok. Például sem az egyiptomi, sem a babiloni fogság nem volt sem fogság, sem rabszolgaság. A "szolgasorban" élő zsidóság sokkal előnyösebb társadalmi helyzetben élt, mint a középkori Európa jobbágyai, többen is az uralkodóházakba voltak bejáratosak például. Hasonló volt a szitu a hellenizmus alatt is.

Az, hogy Dániel könyvében panaszkodnak, annak is meg van a lelkiségi értelme, de az nem egy történelmi dokumentum. Panaszkodni különben is csak úgy érdemes, hogy ha az ember egy picit még rárak egy lapáttal :)

@15:34-es válaszoló!

Dániel könyvének végső formájába öntése idején (Kr.e. 2. század) a zsidókat a szó szoros értelmében erőszakosan akarták hellenizálni.

IV. Antiochos Epiphanesz ugyanis erőszakos volt, kényszerítette a zsidóságot a hellenizmusra. Betiltotta a Tórát, meggyalázta a templomot, és véres üldözést indított az ellenszegülők ellen. Végül Matatiás pap volt az, aki ezt megelégelte, és szent háborút indított. Az ő egyik fia volt Makkabeus Júdás lett a zsidók hadvezére.

Ebben az időben öntik a végső formájába a Dániel könyvét, üzenetül a kortársaknak, hogy ahogyan Dániel és társai helyt álltak a babiloni udvarban, úgy ragaszkodjanak ők is a hitükhöz.

Dániel nevét Baltazárra változtatták, amelynek jelentése: ’óvd meg a király életét’. Ez nyilvánvalóan egy olyan könyörgésnek a rövidített formája volt, amelyet Bélhez, vagyis Mardukhoz, Babilon legfőbb istenéhez intéztek. Függetlenül attól, hogy Nabukodonozornak része volt-e vagy sem Dániel nevének kiválasztásában, büszkén nyugtázta, hogy ez a név olyan, ’mint az ő istenének a neve’ (Dániel 4:5). Ananiás nevét Sidrákra változtatták, amely egyes szaktekintélyek véleménye szerint egy összetett név, és a jelentése: ’Aku parancsa’. Érdekes, hogy Aku egy sumér isten neve volt. Misáel nevét Misákra (esetleg Mi·sa·aku) változtatták, ami nyilván a ’ki olyan, mint Isten?’ agyafúrt elferdítése, hogy azt jelentse: ’ki olyan, mint Aku?’ Azariás babiloni neve Abednégó lett, ami talán azt jelenti, hogy ’Negó szolgája’. A „Negó” pedig a „Nabú” egyik változata, egy olyan istenség nevéé, akiről számos más babiloni uralkodó is kapta a nevét.

Babiloni nevek, átnevelési program és különleges étrend — mindezek nemcsak azt a célt szolgálták, hogy Dánielt és a három héber fiatalt beolvasszák a babiloni életmódba, hanem azt is, hogy elidegenítsék őket saját Istenüktől, Jehovától, valamint attól a hittől, amelyre oktatták őket és amelyben felnevelkedtek.

ez a Náci rezsim alatt is megtörtént, amikor némely Jehova Tanújától, elvették a gyermekeket és Náci átnevelő iskolába vitték őket.

tegnap 14:57, 15:34 és 16:16

1) "Nem volt semmiféle ilyen kényszer"

"konkrétan mi lett volna ez az erőszakos hellenizáció"

Arra akarták kényszeríteni a zsaidókat, hogy Zeusnak hódoljanak és disznót áldozzanak. Továbbá, ahol Tóráat talaltak, elkobozták, elégették és a tulaj is rosszul járt.

"a körülmetélés szokása is eléggé visszaszorult, de ezt sem uralkodói rendelet erőszakolta ki."

Ez sem igaz, IV Antiochus Epiphánesz sziorúan megtiltotta, akárcsak késõbb néhány római császár.

Szóval "csak" ennyi volt a kényszer.

Mivel a zsidó vallást akarták megszüntetni. Figyelmedbe ajánlom Makk. 2-bõl Hana és fiai történetét.

( Attól tartok, kevered Nagy Sándorral. Igaz, közvetlen utódai sem voltak erõszakosak, de IV Antiochus Epiphánesz igen. Amiatt robbant ki a Makkabeus szabadságharc. Pont egy kényszerítéssel kezdõdött.

Talán el kellene olvasnod a Makkabeusok 1. 2. könyvét.

Vagy amit a korról a Talmud ír, csak azt elég fárasztó kibogarászni a 6800 oldalból.

De megteszi pl a Magyar Zsidó Lexikon is: Makkabeusok szócikk.

2) "sem az egyiptomi ... nem volt ... rabszolgaság"

Á, dehogy, unalmukban, kedvtelésbõl építették a raktárvárosokat.

"Panaszkodni különben is csak úgy érdemes, hogy ha az ember egy picit még rárak egy lapáttal "

Perze, gratula a felismeréshez. Ha így halacc, rájössz, Mauthausen, Dachau, Buchenwald, Teresienstadt és fõleg Auschwitz voltaképp kondicionáló üdülõtáborok voltak és hogy a zsidók kényszerítették nácikat ( német és egyéb ) hogy vigyék el a vagyonukat, pedig azok annyira tiltakoztak, de hiába.