Az adventistáknak van valamiféle történelmi bizonyítékuk arról, hogy a keresztények a 2. században megünnepelték a szombatot?
A 2. század még elég közel van az apostoli korszakhoz, tehát akkor még élhettek olyan emberek, akik valamelyik apostolt, vagy annak tanítványát (Pl. Szent Polikárpot) hallgathatták, így egészen biztosan tudhatták, melyik a nyugalomnap. Szombatos értelmezés szerint viszont az Egyház változtatta meg a szombat napját vasárnapra. Ez volt az első nagy "vasárnaptörvény", de a java még előttünk van. [Lásd ezzel kapcsolatban Jel. 13. adventista értelmezését]. Mivel nem akarom, hogy a kérdés leírása hosszú legyen, ezért majd a beszélgetés közben ha szükséges, kielemezzük az adventisták érveit is alaposan.
Olyan dokumentumot már olvastam, hogy a 3-4. századból visszamenőleg azt mondják, hogy a kereszténység néhány kivételtől eltekintve szombatot ünnepel, de ez nem igazán meggyőző. Ha ez tényleg így van, akkor annak a korai kereszténység elején is nyoma kellene hogy legyen, pedig nincs. Az pedig nem érv, hogy a keresztények a vasárnap mellett ünnepelték a szombatot is, mert ez is csak azt bizonyítja, hogy a szombat nem volt általánosan elfogadott szent nyugalomnap, hiszen akkor úgy cselekedtek volna, mint az adventisták.
Köszönöm a válaszokat.
válasza:6. vagyok
Csak egy kis kiegészítés a korábbiakhoz. A 2. században még zömében elkülönültek egymástól a zsidókeresztény és a pogánykeresztény közösségek.
A zsidókeresztények tartották a zsidó szokást, a szombatot, körülmetélést, és a micvákat. A pogánykeresztények nem tartották be a 613 micvát és a szombatot ünnepnek számították, de nem vették szigorúan, nem volt tilalom munkavégzésre vagy utazásra.
Aztán kb. 3. századtól a zsidókereszténység fokozatosan eltűnik. Illetve nem tűnik el, beleolvadnak a pogánykereszténységbe és apránként felhagynak a zsidó szokásokkal. Ez a folyamat legkésőbb a 4. századig lejátszódik.
válasza: válasza:# Péter
Ismerjük a sola scripturát. Ezzel az az egyik baj, hogy az apostolok nem ismerték. :)
Az apostolok idejében még Scriptura sem volt, ők maguk akkor kezdték el csak leírogatni fokozatosan az Újszövetséget.
Pontosan ahogy írtad: sola scriptura csak egy új, mindössze 499. éves fejlemény a 2000 éves kereszténység történetében.
Pál apostol is kötelez a szóbeli hagyomány megtartására:
"Ezért tehát, testvérek, legyetek állhatatosak, és őrizzétek szilárdan a hagyományokat, amelyeket AKÁR BESZÉDÜNKBŐL, akár levelünkből tanultatok. (2Tessz 2,15)"
A Sola Scriptura ellentétes a Bibliával.
:)))
Kedves Péter!
Végigolvastam, amit írtál (esetleg másoltál?), egy gondom van vele: nem válasz a kérdésemre, hanem kifogások halmaza. Nem ez volt a kérdés. Nyugodtan megmondhattad volna, hogy nem rendelkezel elegendő infóval erről a témáról, nem lett volna semmi baj (vagy akkor nem is kellett volna hozzászólni a témához. Mindenesetre néhány pontra azért reagálnék, ami eléggé feltűnő.
1. Természetesen ismerem a "Sola Scriptura" elvet, bár kérdés, hogy ezen ki mit ért. Ez az érv egy logikai önellentmondás, de most nincs kedvem vele foglalkozni. Mindenesetre, az írásodhoz kapcsolódó véleményem, hogy ha azt érted ezen az elven, hogy "egyes-egyedül kizárólag a Biblia", akkor - bár vallhatod ezt - a reformációval ezt felesleges összemosni. Luther Márton doktornak, aki Ágoston rendi szerzetes volt, eredetileg esze ágában sem volt elvetni az Atyák írásait, keress csak rá, ezt ő maga is leírja. Luther céljai egészen mások voltak, mint a mai, kis protestáns egyházaké. Ő az egyházi visszaélések ellen szólalt fel, 1517-ben, nem tudok arról, hogy azt tűzte volna ki célul, hogy "tömörüljünk egy új egyházba". Ezzel szemben a mai protestánsok hihetetlen módon szaporodnak új és új egyházak alapulnak, már meg sem tudom számolni, mennyi protestáns felekezet van. Ennek a mentalitásnak semmi köze nincs Luther doktorhoz.
2. Félelmetesnek tartom azokat a soraidat, amikor a korai egyház hitehagyásáról írsz. Egy adventistától azért többet várnék, ezért most őszintén szólva csalódtam. A "korai egyház hitehagyásával" általában a Jehova Tanúi szoktak dobálózni, amely természetesen azon a téves szemléleten alapul, hogy a korai egyház hitét a maguk (tév)tanításaikon keresztül szemlélik az akkori keresztények hitét. Különös, hogy még olyan igét/igéket is idéztél, amire ők hivatoznak, ha jól emlékszem... Pedig éppen fordítva kellene csinálni, az ő hitükön keresztül kellene megvizsgálni a mostani hitvallásokat. Vagy te teljesen komolyan gondolod, hogy a 2. századi keresztények, - akik közül némelyek még az apostolokat is ismerték/ismerhették - nem tudták hogy kell viszonyulni a Bibliához? Ismerik a szerzőket, de a művüket már nem? Akkor Péter én erre inkább azt mondom, hogy: no comment. Az adventista is csak egy olyan resztoriánus közösség, mint a JT, karizmatikusok és mások, akik mind arra építik fel a tekintélyüket, hogy az Egyház "eltért" a hittől, de bizony ők meg "visszatértek". Különös, hogy ezt a "visszatérést" a resztoriánusok is különféle módon tálalják.
3. Aztán ha ha jól értettem, azt taglalod, hogy az Atyák mennyire megbízhatatlanok (ezt a témát röviden érintettem már az előzőekben), majd rátérsz arra, hogy nincs meg minden írásuk. Ez egyáltalán nem baj, ugyanis Jézus Krisztus összes tanításával sem rendelkezünk, van amit nem írtak le (Jn 21,25), mégis jól megvagyunk azzal, ami le van írva. Az Atyák fennmaradt kevés írása is eligazít minket abban, hogy mit hihettek az ókorban a keresztények, és ezzel nincs is baj. A gond a restroiánusoknál van, akiknek a teológiáját nem lehet igazolni az Atyák írásaiból.
Különben meg ha ennyire ellenszenvesek az adventistáknak az Atyák, akkor hogy lehet az, hogy ahol megfelel a teológiájuknak, ott hivatoznak rá? Az adventista Dániel könyve kommentárban emlékeim szerint idézek Aranyszájú Szent Jánost, Hippolytus írására is hivatkoznak, amit arra használnak fel ha jól értem, hogy igazolják a saját értelmezéseiket. Tehát ott, ahol Atyák nem mondanak ellent az adventista teológiának, ott nincs baj de ott, ahol igen... na ott már le vannak minősítve. Ez igen.
A topiknak egyébként nem célja a szombat-vasárnap téma kitárgyalása, éppen ezért nem is foglalkozok vele, túl messzire mennénk az eredeti kérdéstől. Az azonban biztos, hogy sokkal alaposabb teológiai érveken nyugszik, mint a keresztény szombatünneplés.
Visszatérve a témára: Aki a >>Kérdésemre<< választ tudna adni, az nyugodtan írhat.
válasza:Kedves Kérdező!
Akkor leírom konkrétabban: maga a Szentírás a bizonyíték arra, hogy a szombatot kell ünnepelni. Én azt gondolom, hogy Isten szava a mérvadó, és nem az emberi gyakorlat, bárki is legyen az az ember.
Tekintettel arra, hogy Isten szava egyértelmű a Szentírásban, azon belül is a Teremtéstörténetben és a Tízparancsolatban, melyik napot kell megtartani, teljesen mindegy, hogy akár II. században, akár a XVI.-ban ki mit mondott, írt, tanított erről...
Engem az sem érdekel, hogy ti mi alapján tartjátok a vasárnapot, ki kezdte, mikor kezdte és miért kezdte, erről megvan a véleményem, amit le is írtam, nem fogok vitatkozni erről, mert úgy gondolom Isten sokkal nagyvonalúbb annál, hogy ebből üdvösségkérdést csináljon.
Én azt gondolom a sokszínűség a kereszténységen belül nem baj. Ti nem tudjátok valamiért elviselni, hogy én másképp élem meg a hitemet, mint ti. Vádoljatok nyugodtan szektás gondolkodással, bár azt gondolom, semmi okot nem adtam erre...
Üdv. Péter
Tisztelt Péter!
Azt hiszem kicsit félreértettél több dologban is.
Ez a topik nem arról szólt, hogy a szombat vagy a vasárnap-e az Úr napja. (Ezt mindenkinek magának kell eldöntenie). Az én problémám ott van, hogy az adventista teológia a szombatünneplés igazolásánál a Szentíráson kívül nagyban támaszkodik az egyháztörténelemre is, miszerint az Egyház a Nagy Konstantini fordulat után megváltoztatta a Tízparancsolat, ebben pedig ti a (Dn 7,25) beteljesedését látjátok. Javíts ki nyugodtan, ha tévedek, én valami ilyesmiről tudok az adventistáktól. A kérdésbe kicsit belegabalyodtam, mert sok mindent érintettem, de lényegében ez az egész arról szól, hogy valóban egyetemes volt a 2. században a keresztények szombatünnepülése, és ha igen, úgy tekintettek rá, mint ti? Ha nem, akkor a "változtatás" nem volt az olyan gyökeres változtatás, mint ahogyan az adventisták gondolják. Ha pedig igen, akkor egészen biztosak benne az adventisták, hogy ez az egész pusztán önkényes művelet volt? Ne értsd félre: a nyugalomnap kérdése nálam egyáltalán nem fő kérdés, az adventistáknál viszont az. Nem csakhogy a kiadványaikban botlok folyton ebbe, de az előadásaikon is hallható. Azt gondolom, úgy korrekt, ha ez a kérdés alaposan körbe van járva. Kérdezni pedig nem bűn, ez a tanulás egyik alapja.
Én el tudom viselni Péter, hogy te másképp éled a hitedet. Éppen ezért nem is megyek bele a "hagyomány vagy Biblia" kérdésben sem. Úgy gondolom, szerintem a Biblia és a hagyomány elválaszthatatlan egymástól, de nem fejtem ki. Mint ahogy azt sem, hogy meggyőződésem szerint a sokszínűség egy bizonyos ponton már magának a Bibliának mond ellent. A Teremtés és a Tízparancsolat kérdése sem ilyen egyszerű szerintem, az is értelmezés kérdése. Te így látod, én ezt nagy mértékben tiszteletben tartom. Nem is a te hitedet kérdőjeleztem meg, hanem az adventista egyház tanításait szeretném közelebbről szemügyre venni, mivel ez nem csak titeket érint, hanem másokat is, akikhez eljut például Ellen White: Nagy Küzdelem című könyve.
Örülök annak is, hogy hited szerint nyugalomnap kérdése nem üdvösségkérdés. Kár, hogy az adventista egyház ezt nem így gondolja (Lásd pl. Ellen White hihetetlen kijelentéseit a végidővel kapcsolatban). Most volt nemrég a Generál Konferencia, tudomásom szerint az ott összegyűlt adventista vezetők nem érvénytelenítették White szombat-vasárnap eszkatologikus kijelentéseit. Máskülönben bevonták volna az összes olyan könyvet, vagy ellátták volna magyarázó jegyzettel, hogy az adventista egyház ezt már nem osztja. Mindegy, nem érdekel.
Mindenesetre elnézést kérek, ha úgy érzed, hogy támadtam a hiteled, nekem nem volt célom.
+1 megjegyzés: a keresztények nem vasárnapot ünnepelnek, hanem vasárnap gyűlnek össze.
válasza:Tekintettel arra, hogy Isten szava egyértelmű a Szentírásban, azon belül is a Teremtéstörténetben és a Tízparancsolatban, melyik napot kell megtartani, teljesen mindegy, hogy akár II. században, akár a XVI.-ban ki mit mondott, írt, tanított erről...
Maga Jézus volt az, aki felszabadította az embereket a törvény alól. Hogy TI mi alapján mentek mai napig a zsidóknak adott törvények után, az minket sem érdekel ne aggódj, vagyunk sokan, akik nem csak megértették az Új szövetséget (a régi feltétele volt a szombat tartás), de nem tartjuk Istent olyan kicsinyesnek, hogy szüksége lenne olyan hívekre, akik megtartanak egy napot, meg mondva csinált törvényeket, míg őt magát eszük ágában sincs befogadni. Mivel sokan ismerjük az adventista teológiát, ezért pontosan tudjuk milyen nagy fontosságot tanít a szombat megtartásáról, és Isten szava helyett az önjelölt és imádott (ál)prófétanő szavait veszi alapul, Krisztus szava helyett, miközben a kérdésben feltett témára az égvilágon semmi bizonyíték nincs.
Engem az sem érdekel, hogy ti mi alapján tartjátok a vasárnapot, ki kezdte, mikor kezdte és miért kezdte, erről megvan a véleményem, amit le is írtam, nem fogok vitatkozni erről, mert úgy gondolom Isten sokkal nagyvonalúbb annál, hogy ebből üdvösségkérdést csináljon.
Az adventista egyház csinál belőle üdvösség kérdést, a vasárnap pedig Krisztus feltámadásának az emléknapja, ami világosan le van írva a Bibliában, bár csodálkozom, hogy ezt az részét nem ismered. Te akkor mi alapján nevezed magadat tanítónak, mikor hazugságokat terjesztesz? Nem kéne előbb Istent megismerni?
15:17-es válaszoló!
Erre nincs szükség amit csinálsz. Nem kell támadni az adventistákat.
Meg van nekik is a maguk hite. Az, amit terjesztenek, nem biztos, hogy azért van, mert szándékosan hazudni akarnak az embereknek, pusztán úgy speciálisan értelmeznek dolgok. (Az persze más kérdés, ha tudják, hogy valami tarthatatlan, és továbbra is terjesztik.)
Engem őszintén szólva nem zavar, hogy az adventisták miben hisznek. Viszont ha ők megengedik maguknak a valláskritikát másokkal (főleg a katolikusokkal) szemben, akkor semmi megbotránkoztató nincs abban, ha az ő tanításaikat is kritika alá vetik. Ez így korrekt.
válasza:Kedves Kérdező!
Először is köszönöm az emberi hangot. Jó érzés olyannal megvitatni a dolgokat, aki képes rá.
A végéről kezdeném. Az adventista egyház hitvallása az üdvösség kérdésében egyértelműen fogalmaz:
"Isten végtelen szeretetéből és kegyelméből Krisztust, aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy Isten igazsága legyünk Ő benne. A Szentlélek vezetésével felismerjük nyomorúságunkat, bűnösségünket, megbánjuk vétkeinket és gyakoroljuk hitünket Jézusban, mint Úrban és Krisztusban, helyettesben és példaképben. Ez az üdvösséget adó hit az Ige isteni hatalmát váltja valóra és ez Isten kegyelmének ajándéka. Krisztus által megigazultak vagyunk, Isten fiaivá és leányaivá fogadott, és megszabadultunk a bűn uralma alól. A Lélek által újjászületünk és megszentelődünk. A Lélek megújítja elménket, beírja Isten szeretet-törvényét szívünkbe, és erőt ad a szent életre. Benne maradva az isteni természet részesei leszünk, és miénk a megváltás bizonyossága most és az ítéletkor." (10. Hitelv: A megváltás élménye)
Az adventista egyház a többi konzervatív protestáns egyházzal karöltve a hit általi megigazulás tanát vallja, miszerint az üdvösség egyedül Isten ajándéka Krisztusban!
Amiről te beszélsz az teljesen más! Igen mi hiszünk abban, hogy eljön az az idő, amikor Isten minden ember számára nyilvánvalóvá teszi hogy a szombat a Teremtés emlékünnepe. Nos, ha az Isten ezt számodra nyilvánvaló módon kijelenti, és te nyilvánvaló módon nem fogadod el, az kb. olyan, mint amikor az első emberpár evett a tiltott gyümölcsből. Igen, ebben az esetben üdvösségkérdés lehet majd a szombat. Addig azonban nem! Ennyire egyszerű.
A szándékos bűnre, és visszautasításra rengeteg példát találhatunk a Szentírásban. Elég csak a kedvenc igémet idéznem: "Ma, ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveiteket." (Zsid. 4:7)
Az adventista teológia a szombatünneplést a Bibliából igazolja: "A jóságos Teremtő a teremtés hat napja után a hetedik napon megpihent, és a szombatot minden ember számára a teremtés emlékévé rendelte. Isten megmásíthatatlan törvényének negyedik parancsolata Jézus, a szombat Ura tanításával és gyakorlatával összhangban megkívánja a hetedik napi szombatnak, mint a nyugalom, az imádkozás, és szolgálat napjának megtartását. A szombat az Istennel és egymással való bensőséges kapcsolat napja. Ez a Krisztusban történt megváltás jelképe, megszentelődésünk jele, hűségünk záloga és Isten eljövendő örök országának előíze. A szombat Isten és népe közötti örök szövetség állandó jele. E szent időszak estétől estéig, naplementétől naplementéig tartó örömteli megtartása Isten teremtő és megváltó munkájának ünneplése. (1Móz 2:1-3; 2Móz 20:8-11; Lk 4:16; Ésa 56:5-6; 58:13-14; Mt 12:1-12; 2Móz 31:13-17; Ez 20:12,20; 5Móz 5:12-15; Zsid 4:1-11; 3Móz 23:32; Mk 1:32) (20. hitelv: A szombat)
Amire te utalsz, az a bizonyos Ágostai hitvallás, amely az egyik legvilágosabb protestáns állásfoglalás arról, hogy a vasárnapünneplés nem áll igei alapokon, következésképpen megtartása ellentmond az „egyedül a Szentírás” protestáns alapelvének is: „Megemlítik a szombatnapot, amelyet nyilvánvaló módon a Tízparancsolat ellenére cseréltek fel a vasárnappal. Egyetlen példát sem hánytorgatnak annyit, mint a szombatnap megváltoztatását. Bizony, nagy az egyház hatalma - állitják -, hogy még a Tízparancsolat egyike alól is feloldott!” (XXVIII. AZ EGYHÁZI HATALOM - Online: [link] - ajánlom figyelmedbe az egészet, ha nem ismered - lásd katolikus tanítások kritikája evangélikus szemmel :-))
Ez az Evangélikus Egyház hitvallása, nem az adventistáké... :-)
Miért hallani nálunk annyit a szombat kérdéséről? Mert hisszük, hogy Isten minket is fel akar használni ennek az igazságnak a nyilvánvalóvá tételében, hogy mikor oda kerül a sor - amit leírtam - ne csak elmélet, de gyakorlat is legyen mögötte...
Üdv. Péter
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!