Ha Ellen White-nak nem volt értékelhető próféciája, illetve leginkább be sem teljesedtek, akkor az adventistáknak miért kell bemerítkezés előtt elfogadni a prófétaságát?

@Kérdező

Több pontban igyekszem megválaszolni a kérdésedet.

1. A prófécia nem egyenlő a jóslással. Nekem nagyon úgy tűnik, hogy te a prófécia alatt kizárólag a jövőben bekövetkező eseményeket érted, noha a Biblia sehol sem tanít arról, hogy prófécia egyenlő lenne ezzel. A Jelenések könyve is prófétai könyv, mégis szól múltról (Jel 12,4-6), jelenről (Jel 2-3. fej) és a jövőről is (Jel 21-22. fej). A prófécia Isten üzenetét tartalmazza, amely aztán több idősíkon is mozoghat, de elsődlegesen a jelen emberéhez szól, hogy a jelenben tudjunk helyesen dönteni, elfogadni Jézus Krisztust megváltónak.

2. A hamis prófétákra való hivatkozásnál azt felejtik el sokan, hogy vannak igaz próféták is. Úgy állítják be ezt az egész témát, hogy ha valaki prófétának adja ki magát, az egész biztosan nem az. Noha ez eleve téves értelmezés, hiszen ha nem lennének igaz próféták, akkor nem kéne külön hamis prófétákról beszélni, hanem egész egyszerűen azt kéne mondani, hogy aki prófétának adja ki magát, attól óvakdjatok. A Szentírás azonban ilyet nem mondd.

3. Ellen White-ot Isten a Hetednapi Adventista Egyház számára hívta el. Innetől fogva egy más vallású személynek kritizálni White személyét alapból illogikus. Bár az igaz, hogy vannak olyan művei, akik mindenki számára ajánlottak, azonban a küldetése elsődlegesen az Adventista Egyház támogatására vonatkozott. Őt kritizálni egy más vallásúnak kb olyan, mintha én Mohamedet akarnám kérdőre vonni. Természetesen lehet róla véleményem, azonban kritikai oldalakat és tanulmányokat készíteni róla felesleges, mert az ő az iszlám vallásban tisztelt személy, én pedig adventista keresztény vagyok.

3. A Biblia sehol sem tanít arról, hogy egy prófétát kizárólag az alapján kéne megítélni, hogy a jövőre vonatkozó kijelentései beteljesedtek-e vagy sem. Ha ez így lenne, akkor az okkulit-spiritiszta mozgalomhoz tartozó emberek - akik Istenre hivatkoznak - is tiszteletnek örvedhetnének, hiszen ők is elég sokszor meg tudják mondani a jövőt. Akkor ők próféták, csak azért, mert annak adták ki magukat, és Istenre hivatkozva meg tudják mondani a jövőt? Kizárt.

Ugyanakkor az sem bizonyíték egy próféta ellen, hogy nem Istentől van, ha nem teljesedik be a jövőbeli kijelentése. Az Ótestamentumban több ilyet is lehetne mondani. Ott van Jónás próféta, akit Isten küldött Ninive ellen prédikálni, mert a gonoszságuk mértéke kezdett betelni. A próféta a következőket mondta:

"Még negyven nap, és elpusztul Ninive!" (Jón 3,4)

Nem volt benn feltételes mód, hogy "ha", tehát feltételes próféciának sem lehet nevezni. Kijelentő módban volt az üzenet, hogy Ninive 40 nap múlva megsemmisül. Azonban ez nem következett be. A Biblia azt mondja, hogy "megbáná az Isten azt a gonoszt, a melyről mondá, hogy végrehajtja rajtok, és nem hajtá végre." (Jón 3,10). Nyilván abban az időben, amikor ez történt, Jónás könyve még nem létezett, így a niniveiek nem olvashattak a (Jón 3,10) igét, csak annyit láttak, hogy a próféta hirdetett valamit, ami nem teljesedet be. Tehát akkor Jónás hamis próféta lett volna? Kötve hiszem.

Istennek egész egyszerűen megvan a hatalma arra, hogy amit egyszer kimondat a prófétájával, azt időközönként megváltoztassa, - valamilyen esemény hatására - ha neki úgy tetszik.

A próféták vizsgálatát tehát nem lehet kizárólag a jövőbeli kijelentések beteljesedése, vagy meghiúsulása alapján elvégezni. A >teljes< Szentírást figyelembe kell venni, és annak alapján, kell eredményt mondani.

A Hetednapi Adventista Egyház pedig alaposan megvizsgálta Ellen White prófétaságát, és annak eredményeképpen fogadtuk el.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az adventistákon kívül másoknak is el kell fogadni. Mindenki abban hisz, amiben akar.

Szia!

A kérdéseid érthetőek, és megpróbáljuk röviden, de ugyanakkor érthetően válaszolni. Bár ígyis hosszabb lesz talán egy kicsit. Ismét több pontban adom meg a válaszokat.

1. Nemcsak Jónásnál fordul elő, hanem az több helyen is. Most mondok egy másik helyet akkor: Mózes első könyve. A (I. Móz 2,17)-ben Isten azt mondta Ádámnak, hogy ha eszik a tiltott fáról, azon a napon meghal. Ez azonban a bűneset után nem következett be, hanem a megváltás terve lépett érvénybe (I. Móz 3,15), és Ádám tovább élt még 930 évet, és csak azután halt meg (I. Móz 5,5). Jónás esetében azonban arra akartam felhívni a figyelmet, hogy amikor Isten kimondd valamit, és utólag megváltoztatja, azt mindig valamilyen eseménynek, szempont hatására változtatja meg. Ott a Niniveiek megtérése miatt döntött Isten másként, de az is egy indok volt. Amikor tehát Ellen White próféciáit vizsgáljuk, ezt a bibliai alapelvet is figyelembe kell venni.

2. Az idézett szakaszban amikor Ellen White azt mondta, hogy az ő munkássága többet foglal magában, mint mint ez a cím, figyeld meg az alábbi kijelentését:

"Azok akik vakmerően napjaink prófétáinak nevezik magukat, gyakran Krisztus ügyének meggyalázói."

White arra célzott, hogy ezzel a névvel manapság már kezdenek visszaélni. Az Ószövetség idején is voltak hamis próféták, pl Hanániás, akiről Jeremiás könyvében olvashatunk, de manapság aztán tele van a világ olyan emberekkel, akik próbálják magukat beállítani prófétának. Ezek azonban általában szemfényvesztők. White munkásságáról azonban ne higyjük hogy hasonló azokhoz a "prófétákéhoz", mert neki annál fontosabb küldetése volt. 17 éves korától, sok nehézségen átmenve, kb 70 éven keresztül szoglálta Istent, egészen haláláig. Tisztességes, hívő asszony volt.

3. Az "Isten népe" kifejezés, a keresztény teológiában sem egységes. Ha megfigyeled, vannak konrkét felekezetek, akik magukra vonatkoztatják, esetleg más szóval. Például, én elég sokáig voltam katolikus. Most 25 éves vagyok, kb 19-20 éves koromig voltam az, aztán egy idő után megkeresztelkedtem a h.n. adventista egyházban. De azt tudom, hogy a katolikus egyház magát tartja az igaz egyháznak. Aztán ott vannak a pünkösdi-karizmatikus keresztények, ha jól tudom ők a zsidó népet tartják Isten népének, míg mások esetleg az egyetemes kereszténységet, talán ennek is köszönhetőek a keresztény felekezetek közötti egységtörekvések. Ami a h.n. adventista teológiai felfogást illeti Isten népéről, más álláspontról beszélhetünk.

Először is, mi megkülönböztetünk, látható, illetve láthatalan egyházat. Hitünk szerint Istennek mindig volt olyan egyháza, amely a történelem során beazonosítható volt. Az elmúlt 2000 év egyházairól a Jelenések könyve tudósít. A 12 fejezet egy tömör összefoglalását tartalmaz, de a 2-3. fejezetben szereplő 7 levél már részletekbe is belemegy. Hitünk szerint ugyanis azok a levelek 7 egyháztörténeti korszakot is jelképeznek, amelyben Krisztus azokat a közösségeket szólítja meg, akiket az egyháztörténelem során magáénak elismer. A 7 levél egyháztörténeti értelmezését azonban nem csak mi valljuk, hanem előttünk is vallották mások. Például a reformáció idején felismerték, hogy a szárdiszi levél a reformációnak szól. Ezt az értelmezést, mi h.n. adventisták is elfogadjuk, hogy akkor ők voltak az Isten látható népe. Hitünk szerint, amikor az Úr kiválasztott egy népet, akkor mindig, valamilyen aktuális kornak szóló üzenettel bízta meg. A bibliai próféciák alapján meg vagyunk győződve arról, hogy Isten az adventistákat bízta olyan egy üzenetekkel, amely a mai kornak szól speciálisan. Ezeket kell hirdetnünk. Ilyen például az ítéletről szóló üzenet, amely hitünk szerint már elkezdődött a Mennyben.

Van azonban Istennek egy másik fajta egyháza is, de ez senki előtt nem ismert. Ehhez azok az emberek tartoznak, akiknek az egyházszervezetét nem Isten indította, de ők maguk a megismert igazságokat élik, és gyakorolják, így Isten őket is elfogadja. Jézus világosan mondta azt, hogy Ábrahám, Izsák és Jákób letelepdnek majd a mennyek országában, de sokan jönnek majd napkeletről, és napnyugatról, akik ezt szintén megteszik. (Máté 8,11).

Amikor Ellen White tehát Isten népéről beszél, akkor ott azt a közösséget érti, akiknek küldetése van, vagyis a h.n. adventistákat. Isten ugyanis mindig csak ahhoz a közzéghez küldöt prófétákat, akiknek feladatuk volt. Ellen White írásai pedig többek közt a misszióban segítenek bennünket adventistákat, hogy el tudjuk végezni a munkánkat.

4. A szombat kérdésről a következőt szeretném mondani: Ellen White beszél arról, hogy a végidőben a szombat-vasárnap kérdés elég erőteljesen ki fog éleződni. Természetesen ezt nem saját maga találta ki, hanem a bibliai próféciák alapján mondta ezt. Erről Ő maga is ír részletesebben, illetve vannak kommentárjaink, vagy előadásaink. Ha szeretnéd, szívesen küldök neked egy előadássorozatot. Pl megpróbálom e-mailban elküldeni, itt szó esik a szombat fontosságáról, és arról is, hogy mi lesz a szerepe a végidőben, ha jól emlékszem. Egy amerikai testvérünk előadása, tolmáccsal, 2012-ben tartotta. Azonban, Ellen White nem mondd erről újat. Salamon király azt mondta, hogy "semmi nincs új dolog a nap alatt." (Préd 1,9). A szombat-vasárnap kérdés ugyanis nem új, hiszen egy Bibliát olvasó, és elfogadó ember előtt nyilvánvaló, hogy a hét egy napját meg kell szentelni. A vita azonban arról megy régóta, hogy ez melyik nap. Két alternatíva van: a szombat és a vasárnap. Hogy ez mennyire üdvösségkérdés, úgy gondolom, kb annyira, mint Isten más parancsolatának a megtartása. Nyilván az Úr a tudatlanság idejét elnézi (Ap.Csel 17,30). Amikor azonban valaki előtt nyilvánvalóvá válik, hogy mi Isten akarata, pl az, hogy "ne lopj" (II. Móz 20,15), és ennek ellenére mégis teszi, az nyilván az üdvösségébe kerülhet. Hiszen Jézus Krisztus arról beszélt, hogy azok fognak üdvösségre jutni, akik Isten akaratával összhangban élnek (Máté 7,21). Ugyanez ez van az Úr napjával is. Azonban Ellen White azért hangsúlyota annyira ki a szombat kérsést, mert a végidőben a IV. parancsolat körül fognak zajlani az események.

Szia!

Természetes, hogy amit mondok, az Ellen White teológiájával van összhangban, hiszen ő is h.n. adventista volt. Azonban, egyházunk hitvallásait nem ő állította össze, hanem az advent úttörők közös Bibliatanulmányozás során, Isten segítségét igénybe véve, fokozatosan alakították ki a hitelveinket.

Szerintem egy keresztény embernél nem beszélhetünk arról, hogy önmagát igazolta. Ha ez igaz lenne, akkor Lutherre is el lehetett volna mondani ezt, amikor az Országgyűlés elé vitték. A reformátor azonban egyértelmű Isten embere volt, mert abból, ahogy beszélt és ahogyan érvelt, nyilvánvalóvá vált, hogy kit képvisel, kinek a szolgája.

Nyilván Ellen White életéből is ki lehet emelni olyan mozzanatokat, amelyek különlegesek. Például A 19. században másabbul éltek az emberek, más volt a technikai fejlettség. De ő olyanokat írt orvostudományi szemszögből, amelyek megelőzték a korát, és a 20-21. századi tudomány visszaogazolt. Ő azonban ezeket nem saját maga találta ki, hiszen nem végzett el semmi olyan iskolát, hanem Isten volt az, akinek ihletésére leírta azt, amit. Erről a legjobban egy testvérem tudna mesélni. Neki ugyanis volt egy betegsége, amiből úgy épült fel, hogy Ellen White tanácsait olvasta, így számára ez volt a legerősebb érv arra, hogy próféta volt. Aztán Ellen White nagyon sokat volt úton Krisztus ügye miatt. Amikor szolgálata során egy olyan helyre érkezett - ha jól emlékszem Európába - ahol soha életében nem járt még, nem volt számára ismeretlen a hely, el tudta mondani, hogy mik hogy vannak, mert látomásban már járt ott, és emlékezett rá. Lehetne ilyeneket sorolni, de nem gondolom, de számomra a következő volt az egyik döntő érv:

Ellen White korában már nagyon erős volt az u.n. Tudományos Bibliakritika, amely korunkban is még egy létező jelenség. Ez a bevezetéstani irányzat lényegében mindent kétségbevon, ami a Bibliában természetfeletti megnyilvánulásként van leírva. Ez az irányzat nem hisz a 6 napos teremtésben, tagadja az Özönvizet, a jövendöléseket, a bibliai könyvek keletkezési idejét és szerzőjét sem fogadja el. A megdöbbentő pedig az, hogy bizonyos teológiákon még a mai napig ezt oktatják. Ellen White azonban többször is írt arról, hogy mennyire ragaszkodnunk kell a Bibliához:

" Testvérek, ragaszkodjatok a Bibliához úgy, ahogyan azt olvassátok! Hagyjatok fel a Biblia érvényességére vonatkozó kritikával! Engedelmeskedjetek az Igének, és egyikőtök sem fog elveszni! Az emberi bölcsesség korokon át saját véges értelmével és korlátolt felfogóképességével méricskélte az Isten Szavát. Ha az Úr, az élő kijelentések szerzője, felemelné a függönyt és feltárná előttük bölcsességét és dicsőségét, akkor ők semmivé válnának, és úgy kiáltanának fel, mint Ésaiás: "Jaj nékem, elvesztem, mivel tisztátalan ajkú vagyok és tisztátalan ajkú nép közt lakom" (Ésa 6:5). (Szemelvények Ellen White írásaiból I. kötet.)

A keresztény teológiában, észrevettem azt, hogy bizonyos emberek általában a vallásosságra törekednek, és nem arra, hogy úgy éljenek, mint Krisztus. Ellen White azonban rengeteget írt a Megváltóról, és arról, hogy nekünk olyan jellemet kell fejlesztenünk Isten segítségével, amely Krisztusnak volt:

"A világnak arra van szüksége, hogy a gyakorlatban mutassuk be, mit tud Isten kegyelme tenni emberek elvesztett méltóságának helyreállításában azáltal, hogy önuralomhoz segíti őket. Semmire sincs a világnak olyan szüksége, mint arra, hogy az evangélium megmentő erejét Krisztuséhoz hasonló életek mutassák be." (Ellen White: A Nagy orvos lábnyomában)

Dániel próféta azt mondja:

"Az értelmesek pedig fénylenek, mint az égnek fényessége; és a kik sokakat az igazságra visznek, miként a csillagok örökkön örökké."(Dán 12,3)

Dániel itt az igaz embereket a fénylő csillagokhoz hasonlítja. Jézus Krisztus hasonló képet használ, amikor azt mondta, hogy "Ti vagytok a világ világossága" (Máté 5,14). Ezeknek az embereknek pedig, akik az éjszaka sötétségében világítanak az a jellemzőjük, hogy "kik sokakat az igazságra visznek". A Bibliában az igazságnak többféle meghatározása van, az egyik ilyen: Jézus Krisztus (Ján 14,6).

Ami engem illet, White írásai közelebb vittek Krisztushoz. Ezért hiszek abban, hogy ő valóban Isten embere volt. A keresztényeknek pontosan az a feladatuk, hogy a Megváltót képviseljék az életükkel, és az embereket felé vezessék, hiszen ezt tették az őskeresztények is.

" A szombat kérdésről a következőt szeretném mondani: Ellen White beszél arról, hogy a végidőben a szombat-vasárnap kérdés elég erőteljesen ki fog éleződni. Természetesen ezt nem saját maga találta ki, hanem a bibliai próféciák alapján mondta ezt."

Csakhogy a végidő nem most kezdődött, hanem Jézus első adventjével. Nem White-tól számítjuk a végidőt, hanem Jézustól. Ol. ZSidó 1.1. Az üdvösség útja pedig soha nem lesz más, mint Jézusban való hit, még száz év múlva is, nem pedig a szombat megtartása. Isten pecsétje nem a szombat, hanem a Szent Szellem (Ef 1.13, 4.30), amit a hívő kap, ha hisz Jézusban. Ekkor a hívő szellemben újjászületik és Isten igazként tekint rá

" Ellen White-ot Isten a Hetednapi Adventista Egyház számára hívta el. Innetől fogva egy más vallású személynek kritizálni White személyét alapból illogikus."

Ez csak akkor illogikus, ha az adventisták White miatt szándékosan eltérnek a Biblia és Jézus igazságától és ezt nyíltan felvállalják. Ha Ti kijelentitek, hogy szabad akarattal hisztek a hazugságoknak, akkor valóban illogikus kritizálni, mert elismeritek,h szándékosan követitek a hamis prófétát és tudjátok, hogy hamis próféta. Csakhogy mi azért kritizáljuk White-ot és a HAE-t, hogy továbbra is legyen az egyházatokban ébredés és térjenek meg az igaz hitre, Jézus hitére a tagjaitok.

"Ugyanakkor az sem bizonyíték egy próféta ellen, hogy nem Istentől van, ha nem teljesedik be a jövőbeli kijelentése. Az Ótestamentumban több ilyet is lehetne mondani. Ott van Jónás próféta, akit Isten küldött Ninive ellen prédikálni, mert a gonoszságuk mértéke kezdett betelni. A próféta a következőket mondta..."

Egész kényelmes dolga van White-nak, hogy az összes próféciája feltételes, még ha nem is feltételes - követve a logikádat. Ninivei prófécia is feltételes volt, hiába nem volt ott a "ha". Mivel Isten a jövőben is él, pontosan tudta, hogy erre a mondatra megétrnek, így pontosan tudta, hogy ez a prófécia feltételes, ahogy számunkra is kiderült, utólag.

Tehát White próféciái csak azért nem teljesülnek, mert mind feltételes. Akkor mi van a vasárnaptörvénnyel, mint a fenevad bélyege? Ti ebben látjátok a megigazulást, de mi van akkor, ha a Ti életetekben ez még nem következik be? Honnan fogjátok tudni, hogy üdvözültök, pláne, ha szerintetek folyik a vizsgálati ítélet? Isten valóban cselekedetek általi üdvözülést adott, zsákbamacska módra? "Talán csak elértem a jócselekedeteimmel az üdvösség minimum szintjét".

Csakhogy ez nem így működik.

Amúgy kifejtené valaki, hogy mit is takar a vizsgálati ítélet egy adventista vallásúnak? Milyen hatással van a mindennapi hitéletére?