Katolikus iskolába járok, vallásosan neveltek. Már nem hiszek Istenben. Váltsak iskolát?
Mindkét szülőm katolikus. Már általános iskolába is katolikusba jártam, gimibe ráadásul egy katolikus lánygimnáziumba járok, ahol komolyan veszik a vallást és sok ehhez kapcsolódó esemény van.
Fiatalabb koromban természetes volt számomra, hogy én is vallásos vagyok, kicsi korom óta jártam misére, ebben a környezetben nőttem fel, az iskolában is ezt láttam. Egy-két éve azonban, ahogy egyre inkább önálló gondolataim vannak, egyre többet tudok a világról, egyre többet olvasok, egyre kisebb a hitem... sőt, nyárra eljutottam oda, hogy igazából már nem hiszek Istenben. Elhagytam az esti imákat, nem járok már a családommal templomba. Ők ennek persze nem örülnek, de beszélgettünk róla, nem kényszerítenek. Szerintem reménykednek, hogy csak kamasz kori lázadás.
Az iskola a legnagyobb gondom most. 16 éves vagyok, 10. osztályos, 2,5 évig még gimis leszek. A suliban minden hétfőn misével indítunk, minden nap közös ima, rengeteg vallásos dolog, és én ettől már nagyon idegenkedem. Külön tanóra is van (a hittan mellett), amelyeken vallási témákat beszélünk meg, és az érzéseinkről beszélünk. Képmutatásnak is érzem, hogy részt veszek ezekben, miközben már Istenben sem hiszek. Szeretném, ha nem olyan elvek irányítanák a hétköznapjaimat, amelyeket nem tartok magaménak és nem hiszek bennük. A suliban még nem mertem ezt elmondani, mert olyan közeg, hogy szinte elképzelhetetlen, hogy valaki nem vallásos... Mindegyik iskolatársamról úgy tudom, hogy tényleg hívő katolikus, ahogy a tanárok is. Persze ennyi ember között biztos van, aki nem vallásos, csak nem árulja el, mint én, de ez teljesen tabutéma... Nem tudom, hogy reagálnának. Így viszont folyamatosan hazudok, amikor a vallás kerül szóba, és ezt se bírom sokáig...
Másrészt viszont sok szempontból nagyon szeretek ebbe a suliba járni. Innen van az összes barátnőm, akikkel már 4. éve oszt.társak vagyunk (6 osztályos gimi), imádom őket, és a suli rengeteg olyan jó programot kínál, amit máshol lehet, hogy nem kapnék meg. Kirándulások, külföldi utak, közösségkovácsoló iskolai programok. A tanárokat is nagyon bírom, az oktatás színvonala is magas. Ha nem lenne a vallás-dolog, eszembe se jutna elmenni innen. Így viszont nem jó, hogy titokban kell tartanom, hogy az iskolai elveiben már nem hiszek...
Szerintetek mi lenne a legjobb megoldás?
a) Maradjak a suliban, és a hátralévő 2,5 évben tegyek úgy, mintha még mindig vallásos lennék?
b) Maradjak a suliban, de beszéljek erről valamelyik tanárral, hogy ne legyen bűntudatom?
c) Menjek át egy nem egyházi iskolába?
Vallásos és nem vallásos emberek tanácsát egyaránt várom. Köszönöm!
16/L
válasza: válasza:Nekem valahogy egy kicsit kamunak tűnik a kérdés.
1. Kezdjük azzal, hogy az egész iskolában mindenki full vallásos. A 21.században, hagyjuk már. Nyilván a miséken és az áhitaton sem telózik senki, hanem 100%-ban odafigyelnek.
2. Ha a szüleid vallásosan neveltek, és mindig is keresztény suliba jártál, sosem volt nem hívő társaságod, hogy jutottál el erre a pontra??
3. Az állítólagos nagyon jó barátnőkkel mért nem lehet erről beszélni. A legjobb barátnők mindent meg tudnak egymással beszélni.
Utolsó:
1. Ahogy írtam, biztos van itt is aki nem vallásos, de azok is annak mutatják magukat. Nem ismerek egy olyat se, akiről biztosan tudom, hogy nem vallásos. A mobilozás mise alatt nálunk kizárt. :) Az összes tanár is részt vesz ezeken, minden sorban ül legalább egy, észrevenné.
2. Azért más emberekkel is érintkeztem. Csalódtam is sok mindenben. Az egyházat mint intézményt elítélem, nagyot csalódtam benne (papokban is), innen indult, és lassan minden hit kiment belőlem. Sokat olvastam erről, sok embertől. Most is hiszek dolgokban, csak nem a vallásban.
3. Ebben igazad van, talán mégsem olyan jó barátnőim. De erről eddig egyszerűen nem mertem velük beszélni, mert... nem tudom, félek, hogy csalódnának bennem, már nem tartoznék közéjük, stb...
válasza:Szia!
Annak idején én is egyházi gimibe jártam. Bár ott ennyire nem vették "komolyan" a vallást.
Szerintem pedig először a barátnőiddel beszélj, mert sokat jelenthetne, ha a hozzád legközelebb állók megértenének. Nem éreznéd, ennyire kívül magad... Talán még tudnátok is beszélgetni, hogy miért érzel így stb. Mivel barátok vagytok, ennyivel tartozol, hogy ne játszd meg magad előttük!:) Mutasd meg magad igazán, és legyetek valóban barátok! Ugyan... miért csalódnának?
Én hívő vagyok, de vannak ateista barátaim is. Senkit nem lehet kényszeríteni a hitre. Ezt ők is be fogják látni, mert szeretnek.
Persze aztán tanárral is beszélhetsz, ha még szükségét érzed.
válasza:Ellenvélemény következik.
A járt utat a járatlanért otthagyni mindig egy kockázat, de ebben a konkrét esetben egyáltalán nem vagyok róla meggyőződve, hogy ne érné meg bevállalni.
Katolikus leánygimnázium... 2015-öt írunk! Mégis, melyik intézmény az? Svetits? PHG? Tudtommal már csak ez a két dinoszaurusz maradt fenn egy régi és mára messze túlhaladott (a maga idejében is rossz) korból. A kérdés alapján az elsőre tippelnék inkább (vagy egy harmadik amiről nem tudtam).
Szóval az első kérdéskör a gimihez kapcsolódik: Biztos, jó hogy Neked az, hogy oda jársz? Most még így ne vegyük bele az ateizmust se, arról lentebb írok, attól teljesen függetlenül. Nincs más normális suli a városban? Eleve már az hogy lánygimnázium egy nagyon jó ok a messziről való elkerülésére (vagy ha már benne vagy akkor a továbbiakon való komoly elgondolkodáson). Szerinted milyen hatással van Rád, hogy soha nem beszélsz még 3,5 teljes mondatot se egy fiúval se? Milyen hatással lesz a későbbi életedre? Van egyáltalán bármi értelmes ok, ami miatt a lánygimnáziumnak mint intézménytípusnak a legminimálisabb létjogosultsága is van? Hatjegyű összegben mernék fogadni, akár 100 az 1 ellen is, hogy nincs. (Nem azt mondom, hogy az iskola (a tanári kar) nem tud érvelni mellette, hanem azt, hogy az érvek között egy olyan sincs, ami ne lenne bullshit.)
Jöjjön hát az ateizmus. A kérdésed alapján már most is eléggé sok stresszt okoz Neked, hogy az a) szerint élsz, gondold végig, hogy szeretnél-e még így élni 2,5 évig. Az ilyen helyeket ismerve szerintem konkrét esélye van, hogy a b) után behívnák a szüleidet, és megmondanák nekik, hogy szeretnék, ha a c) bekövetkezne. (Nem feltétlenül történik meg, de akkor nagyon jól válaszd meg azt a tanárt akinek elmondod.) A d) (barátnőkkel megbeszéled) szerintem szintén nem járható út, mert valószínűbb, mint gondolnád, hogy az infó gyorsan és kontrollálatlanul továbbterjed. Amellett az is egy konkrét lehetőség, hogy igen sok csesztetés célpontjává válnál. A diákok nagy része nem ismer egy ateistát se, viszont rengeteget hallott róluk mint külső csoportról. A katolikusok egyik nagy tévedése, hogy jobb embernek hiszik magukat a vallásos hitük erőssége miatt. (Magyarul sok, javarészt teljesen jogtalan és megalapozatlan kritikát fogalmaznak meg az ateizmussal és az ateistákkal szemben.) Egy csomó hülye, csesztető jellegű, értelmetlen kérdést szegeznének Hozzád, mert egyszerűen nem képesek elképzelni, hogy attól, hogy Te nem érzed magadra vonatkozónak az ő szabályaikat, még vannak saját szabályaid, amikhez ragaszkodsz. Alapból nem kellemes dolog az emberi hülyeség ezen formájával találkozni, de ilyen fiatalon, friss ateistaként, alacsony magabiztossággal végképp rossz.
Ateizmus/II. Még nem látod, nem is láthatod, egyrészt mert fiatal vagy hozzá, másrészt meg ebben a közegben élsz most is és mindig is benne éltél, de valójában nagyon más vagy, mint ők. Egyrészt nem vagy hajlandó semmit se elfogadni csak azért mert a pap / a nővér / Isten azt mondta. Másrészt irtózol a képmutatástól. (A b) mint opció felmerülése egyértelműen ezt mutatja.) A katolikus közösségekben (iskolákban) lévő emberek 95+%-áról legalább az egyiket a fentebb említettek közül nem lehet elmondani. Egy hosszú út elején állsz, de ahogy telik az idő és teljesedik ki az ateizmusod (bármilyen abszurdnak hangzik a katolikus közeg erősíti a folyamatot), egyre kevésbé fogod bírni a mostani környezetedben lévő embereket. Egész egyszerűen iszonyatosan eltér az értékrendetek. Az álszentségük és/vagy a szentfazékságuk egyre jobban irritálni fog.
Ateizmus/III.
Nem tudom, hogy miket olvastál eddig, de az alábbiakat javasolnám:
Richard Dawkins: A valóság varázsa (nem annyira az ateizmusról szól, de kimondottan fiataloknak íródott)
Richard Dawkins: Isteni téveszme
Sam Harris: Tények és keresztények
Konkért tanácsok még:
Ha tudsz angolul nézd még meg ezt a pár videót, szerintem a fickó nagyon jól összefoglalja bennük a helyzetedet (és ha van kedved, nézd meg a többi videóját is, szerintem nagyon jól tud az ateizmusról beszélni, bár néha nekem egy kicsit túl toleráns).
válasza:"A diákok nagy része nem ismer egy ateistát se, viszont rengeteget hallott róluk mint külső csoportról. A katolikusok egyik nagy tévedése, hogy jobb embernek hiszik magukat a vallásos hitük erőssége miatt. (Magyarul sok, javarészt teljesen jogtalan és megalapozatlan kritikát fogalmaznak meg az ateizmussal és az ateistákkal szemben.) Egy csomó hülye, csesztető jellegű, értelmetlen kérdést szegeznének Hozzád, mert egyszerűen nem képesek elképzelni, hogy attól, hogy Te nem érzed magadra vonatkozónak az ő szabályaikat, még vannak saját szabályaid, amikhez ragaszkodsz. Alapból nem kellemes dolog az emberi hülyeség ezen formájával találkozni, de ilyen fiatalon, friss ateistaként, alacsony magabiztossággal végképp rossz. "
A "katolikus" és az "ateista" szót fel is cserélhetnénk. (Mert egy állami intézményben egy keresztény is érezheti magát így) Nagyjából olyan érvelést használtál, mint egy szélsőséges keresztény fundamentalista... Nehogy véletlenül a lány vegyüljön a keresztényekkel mert a végén még baj lesz belőle! Inkább olvasson Dawkins szentiratokat, hogy megerősödjön a hite! ;)
Szerintem pedig fontos, hogy kialakuljon párbeszéd az emberek között, bár ezt tudom, hogy szélsőséges csoportok vitatják... ;)
válasza:@16: Köszönöm, de a vádakat visszautasítom.
A párbeszéd fontosságát megértem, de nem ott és nem így fog kialakulni, az biztos.
Az irodalmakat csak azért ajánlottam, mert láttam a hajlandóságot és az igyekezetet az utánaolvasás irányában.
Szerintem igenis fontos, hogy valaki - bármiben is hisz - jó okból tegye, illetve alaposan járjon utána. Ha ezt a három könyvet elolvassa, akkor már tényleg bátran mondhatja magáról, hogy ő nem csak lázad, ő tudja miről beszél, és mit hisz. És azt is, hogy több energiát fektetett a kérdéskörbe, mint amennyit az osztálytársai 90%-a valaha is fog. A keresztények között is többre becsülöm azt aki többezer oldalnyi irodalom elolvasását befektette a hitébe (még akkor is ha én erősen kétségbe vonom az említett irodalom igazságtartalmát), mint aki csak azért hisz mert kiskorától templomba járt. Szerintem a széleslátókörűség egy tiszteletreméltó dolog. A keresztény oldalt látta már, ideje a másikba is belenézni. Aztán majd eldönti magának, hogy melyik érvelési rendszert találja meggyőzőbbnek. De bármelyik is legyen, legalább a kiegyensúlyozott tájékoztatás megvolt.
A keresztény-ateista megfordíthatóság pedig egész egyszerűen nem igaz.
Eleve a közbeszédben a rendszerváltás óta a "keresztény" mint pozitív jelző szerepel. Az állami iskolákban (tanári oldalról) nem is nagyon beszélnek róluk.
Ezzel szemben az ateisták az egyik leginkább diszkriminált kisebbségi csoport. Nyugodtan lehet őket szidni és a nyakukba varrni akármit. A katolikus iskolákban meg a miséken ami megy majdnemhogy az uszítással ér fel, még ha csak közvetve is. A negatív példa mindig az ateista, vagy akinek nem volt elég erős a hite, vagy ha mást nem aki egy adott kérdésben nem értett egyet a hivatalos egyházi véleménnyel (és az ateista ennek az ultimate képviselője). Tehát igen, aki az ateista cimkét egy ilyen közegben magára ragasztja, felvehetne egy céltáblás pólót is. Csak az a negatív vélemény fog lecsapódni rajta, amit az iskola kitartó munkával kialakított egy addig arc nélküli csoportról.
Nem vitatom, hogy erősen kereszténynek lenni egy állami iskolában adott esetben rossz lehet. Viszont ennek az egyetlen oka az, hogy az illető bizonyos viselkedései vagy gondolatai azt a meggyőződései azt a véleményt alakítják ki a többiekben, hogy ő egy gyökér. És ha ezek a vélemények a kereszténység közvetlen következményei, az már hadd ne legyen az ateizmus hibája.
válasza:kérdező te voltaképpen mit is akarsz mondani? kinőtted a vallásodat mert elkezdtél olvasni az iskolatársaid meg elavultak?
te sose voltál vallásos.....ha meg mégis idő kérdése és újra az leszel amint beüt valami krak pl intenzívre kerül egy hozzátartozód bizony azonnal vetni fogod a kereszteket
válasza: válasza:19 es inkább ne kóstolgass itt nem rólam van szó, csak ismerem ezeket az emancipálódó csajokat akik hirtelen nem tudják mivel tűnjenek ki: cigizzenek vagy igyanak, esetleg leszbizzenek...."ja de hát ezek már túl sikk dolgok....hát akkor inkább sokkolom a környezetet azzal hogy felépítek egy új imidzset", mintha lett volna régi.
ateistákkal nem érdemes csacsogni mert aki alapvetően nem valami mellett hanem valamivel szemben határozza meg magát az igenis negatív személyiség hiába az ilyen liberal-okoskodó és érzékenykedő hisztik
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!