Hogyan él az aki vallásosan (római katolikus) él?

"Hogyan él az aki vallásosan (római katolikus) él?"

Attól függ, mennyire veszi komolyan.

Pl. Kárpátalján komolyan veszik az emberek a vallást. Egész héten csempészik a cigit, az italt és a benzint, vagy reggeltől estig dolgoznak a kertben vagy feketéznek, de vasárnap nem dolgoznak, mert tiszteletben tartják az Úr napját. Ehelyett misére mennek.

"Milyen szabályokat tart be?"

Ott van pl. a 10 parancsolat, meg egy halom hagyomány. Vagy mondjuk a fő bűnök, amiket kerülni kellene.

"Hogyan éli a mindennapokat?"

1000-féleképpen. A nem vallásosak is nagyon sokféleképpen élnek, miből gondolod, hogy a vallásosak viszont nem?

Részletesen lásd: [link]

Ez elég hosszú, mert alapvető dolgokat ír le főként, pl. ne öljünk embert :). Olvasd végig a tartalomjegyzéket és ami érdekesnek tűnik, olvass bele.

Egyébként pedig Istennel próbál minél mélyebb kapcsolatot kialakítani, ennek érdekében pedig imádkozik (beszélget Istennel), katolikusként hiszi, hogy a szentségekben különleges módon találkozhat Istennel, ezért rendszeresen jár Szentmisére; fontosnak tartja Jézust, ezért a liturgikus évhez igazodva felkészül az ünnepekre (böjttel pl.), fontos neki a közösség, ezért aktívan részt vesz a környezete ügyeiben (plébánia, természetvédelem, bármi...), és az emberekkel a krisztusi szeretet jegyében viselkedik (szeretetszolgálat).

Ez persze túl tág megfogalmazás, de minden ember és életút egyedi, a lényeg az élő hit --- maga az Egyháznak is csak 5 minimális "parancsolatban" határozta meg, amiket betartva valaki elmondhatja, hogy katolikusként él: [link]

Utolsó:

Ez csak az egyház öt parancsolata szerintem és nem Istené. Én jóformán egyet sem tartok be tökéletesen. Akkor elkárhozok, hiába olvasom a Bibliát minden nap és folyton imádkozok. Én manapság teljesen mellőzöm az egyházat, csak akkor megyek templomba, ha hitem kell megerősítsem.

A másik az, hogy a mai emberekből kiveszett a szeretet, legalábbis et látom. Talán 1000 emberből van olyan, aki képes még igazán kedves és szerető lenni. Ezért nem igazán szeretem a közösséget, mert mindig csalódok, pedig olyan vagyok mint egy gyermek, mindenkihez úgy viszonyulok, mint aki soha nem csalódott senkiben. A kapzsiság, pénzéhesség, irigykedés mi jellemez titeket embereket, annyira fáj nekem. És mindenkiben egytől egyig benne van. Ez már a pokol nem is a Föld.