Megütöttem az alkoholista, fenyegetőző apámat. Most akkor ez bűn? Elmegyek meggyónom, de belül mégis úgy érzem, hogy igazam volt, akkor és ott nem tudtam másképp elintézni a helyzetet.
Keresztény vagyok, római katolikus.
Egy hete történt, hogy apám a kocsmából sajnos - szokásának megfelelően - részegen jött haza.
Belekötött anyuba és kisebbik tesómba is.
Amikor rászóltam, hogy fejezze be - a reakciója az volt, hogy takarodjak a háztól, én piszkos k._rva.
Nekem erre elszállt az agyam és megütöttem.
Hogy jön ő ahhoz, hogy csak azért, mert részeg, lehord?
És ugye ő másnap erre a szavaira nem emlékszik, tagad, stb.? Ez pedig már rendszeres. Egy hete betelt a pohár, és megütöttem. Egyszerűen nem bírtam tovább.
Itt vagyunk mellette hárman, és nekünk ezt kellene eltűrnünk? Nekem nem megy. De sajnos, hiába dolgozom is, nem keresek annyit, hogy elköltözzek. Meg nem akarom ráhagyni anyukámat és kisebbik tesómat.
Miután megütöttem, befejezte a cirkuszt és a vulgáris mindenkit elhordó beszédét.
Tudom, hogy "Tiszteld apádat és anyádat" az egyik törvény. De ezt hogy tartsam be egy alkoholistával szemben, aki nem hajlandó kezeltetni magát, stb.?
válasza:Ha tényleg úgy látod, mindent megpróbáltál, akkor marad az ima, vagy ha van apádnak valaki olyan barátja, aki normális, azon keresztül megpróbálni hatni rá. Hm?
Isten szerintem minden nap egy hatalmas öleléssel vár téged, amikor felkelsz az ágyból, és meg tudja adni neked, amit apádtól nem kapsz meg...
Ha más keresztények segítségére van szükséged, tudom ajánlani a Krisztus egyházát. krisztusegyhaza.hu. Vannak itt többen, akiknek elég rossz szüleik voltak, de meg tudták találni a lelki békéjüket. Használj ki minden segítséget, amit kapni tudsz.
válasza:Csak amikor szinte gyerekkorodtól ez megy.
Senki nem tesz ellene.
Aztán felnőttként is tűrsz jó ideig, majd átlátod, hogy egy részegtől szenved 3 ember, és még mindig nem lép senki, aki tudna, akkor kiborul a bili.
Azt a tényt, hogy "meg kellett tennem, mert nem láttam más kiutat", és tudom, hogy ezzel semmit nem oldottam meg, sajnálom, de nem tudom bánni sem.
Ez a "baj".
És nem egóból mondom, hiszen rossz ez.
Bánt a helyzet, de amit tettem mégsem bánom.
válasza:Szia!
Nehéz ügy, két dolog jutott eszembe. Az egyik, hogy szerintem nem az a keresztényi magatartás, ha mindent eltűrsz. Olyasmi helyzet ez, mint egy szellemileg leépült, cselekvőképtelen szülővel. Itt te vagy a felnőtt, apád már nem - sajnos. Szerintem ebből a szemléletből kiindulva könnyebben át lehet gondolni, hogy mit jelent itt a szülő tisztelete és hogyan befolyásolja ez a helyzethez való helyes hozzáállást.
A másik dolog, hogy nagyon nehéz a helyzeted, de Isten nem ad olyan helyzetet, ami túl nehéz. Az a helyes, ha emberként bánsz apáddal, ha "pátyolgatod" (bizonyos esetekben pedig az első bekezdésből következően valamiféle szigor a megfelelő, ha várhatóan ez segít rajta). Képes vagy rá, mert Isten hozzád szabja a feladataidat. Igazad van, hasonló helyzetben nekem sem sikerülne mindig higgadtan és szeretettel kezelni a helyzetet. Az ember elesik, de ettől még ez lenne a helyes. Bizonyos helyzetekben nagyon nehéz azt tenni, ami helyes.
válasza:Jusson majd mindig eszedbe ez a görög mondás:
Να είσαι καλύτερος άνθρωπος από τον πατέρα σου
(Na eíszai kalúterosz ánthróposz apó ton patéra szou - Légy jobb ember, mint édesapád!)
Törd meg a láncot!
Rasztás Dzsimi!!!
Honnan vetted azt a görög mondást?
Ez annyira ráillik a helyzetemre.
Ugyanis éppen ezen vívódok:
Ha tűrök, az megalázó. Ha ütök, az is ugyanúgy rossz nekem, hiszen akkor semmiben nem különbözök tőle. Vagy még rosszabb vagyok, mert én józanon (nem iszom alkoholt, éppen a tapasztalatok miatt) süllyedek addig, hogy részeggel (aki azt se tudja, melyik bolygón van éppen, csak hülye és azért mondja, amit mond) hadakozom.
Mondjuk, ha részegen kezet is emelne, nem "csak" lehordana olyan vulgárisan, akkor fel sem vetődne bennem az, hogy ne üssem meg keményebben, védve magam.
De amíg csak a szája jár...
válasza:én úgy gondolom nem bűn, mert a kereszténységben nem ilyen megdönthetetlen és éles határok vannak, Jézus is rávilágított, hogy a törvény van az emberért és nem az ember a törvényért
magánvéleményem h még jól is tetted, a lelki-ismereted tiszta lehet, hiszen a legjobb szándékodat és a tisztelet betartására való szándékodat már az is jelzi ,hogy egyáltalán zúgolódsz afelett ,hogy biztos helyesen döntöttél e
válasza:Az 1. válaszoló vagyok. Ezt kérdezed:
"Egy pap mit tud kezdeni egy vallást nem gyakorló, azt is lehordó alkoholistával?"
Nem az apáddal fog tudni mit kezdeni, hanem veled. Elvégre a te papod, nem az apádé :)
Utána meg ezt kérdezed:
"Meg most egy alkoholt nem fogyasztó, tisztességes életet élő alkalmazkodjon, esetleg futamodjon meg, mert az apja alkoholista, és nem állhat meg előtte, ha az részeg?"
Pontosan ebben fog tudni segíteni a papod, hogy megválaszold magadnak ezt a kérdést. De csak akkor, ha megkeresed a problémáddal. Egyébként meg lehet, hogy konkrét segítséget is fel tud ajánlani, sosem tudhatod.
válasza:Szia
Sajnálom a helyzeted, én is így nőttem fel.
Ám, ha keresztény vagy akkor bizony helytelen amit tettél.
Idézed:"Tiszteld apádat és anyádat" - tudod, hogyan folytatódik?
Tudod, hogy a tíz közül csak ez az egyhez kapcsolt Isten ígérettel?
Mit gondolsz miért?
Ha jól értem te a szüleid házéban élsz akik felneveltek és iskoláztak, hogy most dolgozhass?
Ha jól értem ő "csak" verbálisan volt agresszív amíg te fizikálisan?
Tehát: aki évtizedeken gondoskodott rólad azt a saját házában megütötted, mert nem tetszett amit mondott és ezt jogosnak érzed?
Szerintem ne a gyónásra készülj, hanem imában tárd mindezt a teremtő elé.
Kívánom, hogy lelj békére a szívedben.
#19
Sajnos volt már rá példa nem egyszer, hogy részéről tovább ment verbális fenyegetésnél és lehordásnál.
Nálam akkor pattant el a húr.
Ismerve tudtam, hogy ha én nem előzöm meg, akkor ismét túlmegy a verbálison, és ő nincs tekintettel, hogy éppen hol ér...míg én azért erre is figyeltem, hogy kárt ne tegyek benne, de visszahőköljön.
Azért ez szerintem óriási különbség.
Továbbá nekem az ilyen viselkedést tanúsító ember nem "apa", ugyanis nem akként viselkedik. Nem attól lesz valaki az anyád / apád, mert elkészítettek, hanem mert úgy is viselkednek veled. Ő sajnos meg sem közelíti ezt.
Ő semmit nem tett a nevelésemben a folytonos veszekedéseken, agresszión kívül. Ugye ezért nem kell hálásnak lennem érte, hogy ezt tette értem???
Tehát ne csak esztelenül idézgessünk a Bibliából.
Akkor ha valakinél verekedésbe torkollna egy vita, hagyja magát agyonütni, ha esetleg a szülői házban van, csak ezért?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!