Gyilkosságnak számít és bűn, ha önvédelemből embert öl valaki?

" az ország védelme is."

LeSZAROM. Nem az ország védelme, hanem a tetőn álló emberek személyes gazdasági és hatalommániás egojuk érdeke.

Hitler mit tett a hazájának? Semmit? EGy lelkibeteg, drog függő ember volt.

Hitler virágoztatta fel Németország gazdaságát? A kis neonáci....

Töri nuku?

Jézus elfutott, vagy elrejtőzött, mikor meg akarták ölni, tehát kerülte az ilyen helyzeteket. Egy háború esetében odamész, ahol meg akarnak ölni, tehát az nem számít konfliktuskerülésnek, miként egy extrém sport gyakorlása, mondjuk ejtőernyőzés sem számít olyan sportnak, amire a biztosító megkötné az életbiztosítást.

Ha megvéded magad, de ezzel halált okozol,a bíróság fel fog menteni. de az már a Teremőn múlik majd, meg a lelkiismereteden, hogy hogyan tovább ítéletnapkor.

Gyilkosságnak az számít, ha szándékosan ártatlant öl meg valaki. Ha megnézed az ószövetségi törvényt, jól látható, hogy Isten az ítélet szempontjából nagyon jelentős különbséget tesz emberölés és emberölés között. Sőt nem is kizárólag a jogos védelmi helyzet jelentett feloldozást az ítélet alól.

Az új szövetségben és keresztényként szerintem bonyolultabb a helyzet. Abból, amit valaki írt föntebb, hogy Jézus elrejtőzött olyankor, amikor meg akarták ölni, nem igazán lehet kiindulni, mivel neki megvolt az előre eltervezett "órája" és volt rá (természetfölötti) hatalma, hogy ne fogják el előbb. [ld. pl. Jn. 7:30 "

Akarják vala azért őt megfogni; de senki sem veté reá a kezét, mert nem jött még el az ő órája."]

Másrészt viszont az igaz, hogy Jézus azt tanította: "Hallottátok, hogy megmondatott: Szemet szemért és fogat fogért. Én pedig azt mondom néktek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem a ki arczul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orczádat is." stb. Ezt erősíti meg Pál is a Róma 12-ben.

De ugyanúgy Jézus mondja ezt is: "De most, a kinek erszénye van elővegye, hasonlóképen a táskát; és a kinek nincs, adja el felső ruháját, és vegyen szablyát." (Luk. 22:36)

Tehát én úgy gondolom, hogy egy kereszténynek ebben a kérdésben is az Isten Szellemének az aktuális vezetésére kell hagyatkoznia. Egyértelműnek tűnik, hogy igenis lehetnek olyan helyzetek, amikor erőszakkal vagyunk kénytelenek megvédeni magunkat vagy családunkat stb., pl. ha ránk támadnak, de az az útmutatás is egyértelmű, hogy ha van rá lehetőség, a végsőkig el kell menni a helyzetek békés rendezése érdekében.

És úgy tűnik, hogy megkülönbözteti Isten azokat a helyzeteket, amikor az embert kifejezetten az Úrban való hite miatt bántják, üldözik. Mert a hitért üldöztetést vagy akár mártírhalált szenvedni az apostoli megközelítésben dicsőség, és ilyenkor ha az ember nem áll ellen fizikailag, azzal azt fejezi ki, hogy az ő bizodalma Istenben van, aki harcol érte. "De ha nem tenné is", akkor sem félünk, mert tudjuk, hogy örök életünk van, és a testünket ugyan megölhetik, de a szellemünk élő marad!

Más helyzetben viszont az egy szeretetből fakadó cselekedet, ha pl. nem hagyom, hogy a gyerekemet megöljék, és ebben a helyzetben biztos vagyok benne, hogy Isten nem ítéli el az embert, még ha meg is öli a támadót.

bár hogyan is magyarázunk meg a gyilkosságot az akkor is gyilkosság.

más élettét el venni a leg nagyobb bűn!

és senkinek sincs hozzá joga,csak is egyedül Isten dönthet élet és halálról.

ezzel az erővel ha valaki gyilkolt még ha önvédelemből is,az ő életét is el kellene venni.

s ha megtennénk akkor mi nem ugyan úgy gyilkosok volnánk?

de hogy nem.

tehát a gyilkosság az gyilkosság,bármit is hozunk fel a mentségünkre.

és Isten ezt keményen elítéli,akár csak a követői.