Isten szereti Sátánt?

ui.: Lemaradt:

Szóval jah,,ha nem is szereti, valahol neki is jól jön, hogy létezik.

Persze, hogy szereti, szép nagy játszóteret épített neki, ahol válogatott kínzásokkal elszórakozhat azokkal, akik Istent nem szerették életükben.

Istennek szerintem semmi baja a Sátánnal, ő teremtette, és olyannak, amilyennek akarta. Nélküle nincs megismerés, totális világosságban nem vesszük észre, hogy világosság van, ahhoz előbb sötétnek is kell lennie - "fényhozó".

Sátán szereti Istent?

Hmmm...

Isten a szeretet, ezt a Bibliában olvassuk.

És ha Ő szeretet akkor ez azt jelenti, hogy mindenkit szeret.

DE!-a szeretet mellé próbáld meg oda képzelni az igazságosságot.

Nos? milyen eredményre jutottál?

Probáld meg így megérteni.

Te egy nagyon jó ember vagy, annyira jó, hogy mindenkit szeretsz feltétel nélkül, de igazságos is.

Egy nap viszont betörnek a lakásodba, és egy számodra nagyon értékes dolgot visznek el.

Mivel bűncselekményről van szó kihívod a rendörséget,és itt már a bűntett a törvény kezébe kerűl.

De mivel te egy nagyon jó ember vagy teszel ki hirdetéseket, hogy az elkövető adja vissza neked azt az értékes dolgot amit ellopott tőled, és akkor visszavonod a panaszodat és megbocsájtasz neki.

Neki viszont esze ágában sincs vissza adni neked az ellopott dolgot.

Addig addig míg végűl a törvény ráteszi a kezét, elkapják és bíróság elé kerűl a dolog, és ott te már semmit nem tehetsz.

Tehát nem Isten nem szereti sátánt, hanem Isten törvénye nem szereti őt.

Nem tudom te,hogy vagy vele, de én mikor Istenre gondolok nem egy hatalmas pusztító szigorú tronon ülő valamit látok magam előtt, hanem a tökéletességet.

Megkérdezheted tőlem, hogy milyen a tökéletesség de én nem fogok tudni válaszolni mert fel sem foghatom, hogy milyen a valódi színtiszta tökéletesség.

De azt felfogom, hogy a tökéletes patyolat fehérbe nem lehet egyetlen mikrószkópikus szennyfolt sem.

Isten szeretet, de ez a szeretet nem zárhatja ki igazságosságát.

Persze ezt senkinek sem kötelező elfogadni. De ha már megkérdezted, én ezt így látom, és csak azt írtam le amit látok. :))

Jézus az emberek szeretetére szólított fel, akkor is, ha ellenségként viselkednek. A Sátánt nem kell szeretni, ellenkezőleg. Mit is mond a Biblia Jézusról?

"Szeretted az igazságot és gyűlölted a hamisságot [az eredetiben "anomia" - azaz törvénytelenség szerepel]: annakokáért felkent téged az Isten, a te Istened, örömnek olajával a te társaid felett." (Zsid 1,9) Ez idézet a 45. zsoltárból, amelyben a "gonoszság" szó szerepel Károlinál. Az eredetiben a "resa" szerepel, ami azt jelenti, hogy "gonoszság", "jogtalanság", "bűnösség", "csalás", "álnokság". Ezek a Sátán különös ismertető jegyei.

A Krisztus azt jelenti, hogy Felkent. Jézus lényege, hogy Ő "A" Felkent. Miért is lett Ő a Felkent? Mert szerette az igazságot, de gyűlölte a gonoszságot. Hiába szereti valaki az igazságot, ha nem gyűlöli a gonoszságot. Az csak a langyossághoz elég, azt viszont nem szereti Isten. A langyosokat igen, de a langyosságukat nem.

Mily érdekes hogy a gyűlölet is egy destruktív, a gonoszság egy igen kirívó ismertető jegye. Elvileg egy igaz kereszténynek gyűlölködni is kell? Kis részben eggyé válni azzal ami csak erősíti a gonoszt?

A félelem gyűlöletet szül, a gyűlölet haragot, a harag szenvedést és halált..

Szervusz

Nem, Isten nem szereti Sátánt. Az való igaz, hogy Isten a saját képére teremtett, de azt is jelenti, amit Ő gyűlöl, nekünk is gyűlölnünk kell. Ami nincsen harmóniában, öszhangban Isten akaratával, az árt úgy a szellemteremtményeinek, mint a földön élő teremtményeinek.

Amikor Jézus arról tanított, hogy szeressük az ellenségeinket, akkor emberekre gondolt, nem a Sátánra, illetve a démonaira.

Ha szeretjük elenségünket, az idővel jó eredményekhez vezethet.

Jézus tehát ezt mondta: „Hallottátok, hogy megmondatott: »Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet.« Én azonban azt mondom nektek, hogy szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, hogy égi Atyátok fiainak bizonyuljatok” (Máté 5:43–45). Pál apostol hasonló gondolatot emelt ki, amikor ezt írta: „ha ellenséged éhes, adj neki enni; ha szomjas, adj neki inni” (Róma 12:20; Péld 25:21). A mózesi törvény szerint egy izraelitának még az ellenségén is segítenie kellett, ha mondjuk a szamara összerogyott a teher alatt (2Móz 23:5). Ezzel a korábbi ellenségek akár jó barátokká is válhattak. Mivel keresztényekként szeretettel bánunk másokkal, az ellenségeink, sőt az elvakult üldözőink közül is sokan megenyhülnek.

Nem kaptunk Istentől felhatalmazást arra, hogy mi, a teremtményei szabjunk feltételeket Istennek.

Főleg nem vonhatjuk kétségbe azt a töléletes döntését, hogy egy rövid időre megengedte Sátának, hogy ő uralja a világot! Az egész Biblia annak leírásáról szól, mért engedte meg ezt, és hogyan szabadítja meg az emberiséget ettől a gonosz uralkodótól.